Közös célunk a lengyelekkel szabad nemzetekként élni Európában

A mértékadó hadtörténeti szakirodalom szerint az 1920-as „visztulai csoda” a világ sorsát döntően meghatározó tíz összecsapás közé tartozik – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán.

Budapest, 2020. augusztus 15. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszél a Magyarország és a "visztulai csoda" - magyar segítség a lengyel-bolsevik háborúban címû kiállítás megnyitóján a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán 2020. augusztus 15-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

„A keresztény-nemzeti-polgári civilizáció, a sok évszázados európai örökségével felvértezve állt szemben az internacionalista baloldal diktatórikus, birodalmi törekvéseivel” – fogalmazott, megjegyezve: „pontosan úgy, mint napjainkban”.

A magyar és a lengyel nép most is mindent megtesz „határaink, keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséért” – jelentette ki az államtitkár.

„Nekünk, magyaroknak és lengyel barátainknak is közös célunk, hogy kereszténységünket megbecsülve, egymást tisztelve, egymással szorosan együttműködve, szabad nemzetekként éljünk itt, Európában”

– mondta Németh Szilárd.

Az államtitkár szerint „a mai Európában igazi kincs egy ilyen nemzetek közötti testvéri együttműködés, amilyen a lengyel és a magyar nép között alakult ki az elmúlt évszázadokban”.

Kiemelte: „az első világháborúban a vesztesek oldalára került, belpolitikai válságba sodort, majd bolsevik terrort elszenvedni kényszerült, idegen megszállás alá kerülő, területileg-emberileg megcsonkított, gazdaságilag kifosztott és katonailag tönkretett Magyarországnak becsületbeli üggyé vált lengyel barátaink szabadságharcának megsegítése”.

Kifejtette:

a magyar nemzet a kezdetektől fogva kiállt a lengyelek mellett.

A magyar kormány 1918-tól mintegy 30 ezer puska, 350 géppuska, 7,2 millió lőszer, 19 löveg, 23 ezer tüzérségi lőszer és műszaki felszerelés szállításával segítette a lengyeleket. Az utolsó szerelvény 1919. március 22-én indult Lengyelországba.

1919–1920 fordulóján a magyar kormány engedélyezte a legnagyobb múlttal és gyártókapacitással rendelkező hazai hadiüzemnek, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek egy több tízmilliós lőszermegrendelés legyártását és Lengyelországba szállítását. A magyar szállítmány 1920. augusztus 12-én érkezett meg.

Augusztus 15-én a lengyel haderő világraszóló győzelmet aratott – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve:

„a keresztény Lengyelország testvéri magyar segítséggel újra megteremtette államiságát, megvédte nemzeti önállóságát és negyedszázadra megakadályozta Európa bolsevik megszállását”.

Jerzy Snopek lengyel nagykövet úgy fogalmazott: „a magyar nemzet az egyetlen olyan nemzet, amelyre minden pillanatban számíthatunk”. Ez a csata azért is fontos, mert megállította a „bolsevizmus, a kommunizmus offenzíváját” – emelte ki a nagykövet, aki arról is beszámolt, hogy Lengyelországban hamarosan emlékparkot avatnak a „visztulai csoda” emlékére.

Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás révén sokan megismerik a történteket, amelyre a magyaroknak „különösen büszkének kell lenniük”. A tárlatot – amelynek megvalósításában a Lengyel Hadtörténeti Múzeum és a budapesti Lengyel Intézet is sokat segített – a tervek szerint Lengyelországban is bemutatják – közölte az ezredes.

Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.