Alapjogokért: Történelmünk több az elmúlt száz év veszteségeinél

A magyarság múltjával, jelenével, jövőjével, valamint régiós szerepével kapcsolatban kíván több fontos üzenetet közvetíteni az Alapjogokért Központ kampánya – nyilatkozta Panyi Miklós, az intézet igazgatóhelyettese az Origónak.

Fotó: Teknos

Az „Igazság, erő, felemelkedés” kampány központi eleme az augusztus 20-án bemutatott három és fél perces, a magyarság ezeréves történelmének több fontos eseményét felvillantó kisfilm – mondta el Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese. Kifejtette: a fő gondolati ív, hogy a trianoni békediktátum és az elmúlt, nemzeti tragédiákkal teli évszázad öngerjesztő és önsorsrontó módon leszűkíti történelmi horizontunkat, miközben a magyarság történelme nem csak az elmúlt száz év veszteségeiből áll. Panyi arról is beszélt: inspirálólag hatott rájuk Orbán Viktor június 6-i, sátoraljaújhelyi beszéde is, főleg annak „az igazság erő nélkül keveset ér” fordulata. Az igazgatóhelyettes szerint a kampány így messzemenőkig nem csak Trianonnal, hanem a magyarság múltjával, jelenével, jövőjével, valamint régiós szerepével kapcsolatban kíván több fontos üzenetet közvetíteni.

Aláhúzta: a százéves igazságtalanság, a kishitűség és a gyengeség érzését ezeréves megmaradásunkból és nagy történelmi korszakaink tényéből táplálkozó önbizalommá és erővé kell formáljuk. Beszélt arról is, hogy „nincs külső felmentő sereg, nincs külső segítség, a saját problémáinkat saját magunknak kell megoldanunk, mi magunk vagyunk azok, akikre vártunk”.

A kampány alcímével kapcsolatban ( Tegyük naggyá a Kárpát-medencét) aláhúzta: az igazságunk mellé erőt kell szerveznünk, hogy együtt emelkedhessünk fel, ezt üzeni az „igazság, erő, felemelkedés” gondolata. Ezért a következő száz év küldetése megegyezik az elmúlt ezer év missziójával: a Kárpát-medencei és a közép-európai népekkel össze kell fogjunk, együtt kell dolgozzunk a régió felemelésén, hogy „Szent István koronájának minden ékköve újra ragyoghasson.”

Az interjúban az elmúlt napok heves támadásai is szóba kerültek, amelyek az intézet videóját „militánsnak” vagy „háborús uszításnak” értékelték. Zavarja őket Hunyadi és az iszlám gőzhengert feltartóztató nándorfehérvári diadal képsora is, hiszen az szintén nem illik a mostani bevándorláspárti nyugat-európai kurzusba – fejtette ki Panyi, aki szerint a bírálók azt az üzenetüket már nem hallották meg, hogy a százéves trianoni magány és ebből sok évtized ellenségeskedés korszakából kitörve együtt, összefogva kell felemelkednünk és naggyá tennünk a Kárpát-medencét.

Hozzátette: a „militánsnak” meg „háborús uszításnak” titulált kép – amely a kisfilmben is természetesen megjelenik – a magyar katonák bátorságát illusztrálja. Ezzel a másik oldalnak persze problémája van. Viszont ezek szerint szerintük, tehát Magyarországon például minden olyan I. világháborús emlékmű, amely katonákat ábrázol fegyverrel, „militáns”, „uszító”, mert nem a népek megbékélését segíti elő.

A kampányelemek a nyomtatott és online sajtóban, közterületeken, a közösségi médiában és a tévében még a következő hetekben láthatók lesznek, de a dolog kifutása, reméljük, hogy hosszabb távú lesz, és sokak megértik majd a „magyar csoda” lényegét és azt, hogy büszkén élhetjük meg magyarságunkat – közölte az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese az Origóval.