ix. kerület BLM szobor Baranyi Krisztina aktivisták

BLM-szobrot akar állítani a baloldali polgármester Ferencvárosban

Az Egyesült Államokból indult szélsőbaloldali mozgalomnak, a szobrokat döntő, zavargásokat kirobbantó, gyújtogató BLM-nek akar szobrot állítani Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester a koronavírus-járvány idején. A Soros György által is támogatott BLM által kirobbantott zavargások Európára is átterjedtek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban is szobrokat rongáltak meg – írja cikkében az Origó.hu.

Forrás: origo.hu2020. 11. 27. 17:51

Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere nyilvánosságra hozta a 602/2020. (XI.23.) számú önkormányzati határozatot, amelyből kiderült, hogy kik nyerték a közterekre kiírt „Public Art” nyílt pályázatot. Ebből a dokumentumból tudhattuk meg, hogy Baranyi az amerikai szélsőbaloldali BLM-mozgalomnak akar szobrot állítani a kerületben. A koronavírus-járvány miatt egy személyben meghozott határozat indoklása szerint a szobor egy „köztéri emlékműszobor parafrázis” lenne, amely „jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black lives matter, az LMBTQ-val kapcsolatos a társadalomban élő előítéletek”.

Az indoklás azért is érdekes, mert bizonyítja, hogy a feketék egyenlősége melletti kiállás csak álca, ürügy a szélsőbaloldalnak, valójában a szélsőségesen baloldali ideológiát akarják terjeszteni. Hiszen hogy kerülnének másképpen az LMBTQ-jogok egy, a Black Lives Matter tiszteletére állított szoborhoz?

Az Egyesült Államokban indult a radikális baloldal anarchista mozgalma

A BLM 2013-ban jött létre három fekete feminista nő irányításával, majd gyakorlatilag hét évig, egészen ez év tavaszáig nem voltak képesek nagyobb tömegeket maguk mellé állítani. Mindez akkor változott meg, amikor május 25-én rendőri intézkedés közben meghalt George Floyd, az esetről pedig sokáig úgy gondolta a közvélemény, hogy az intézkedő rendőröket rasszista indulatok hajtották, és emiatt következett be a haláleset.

Mint kiderült, a korábban több alkalommal is elítélt bűnözőt sokszori próbálkozásra sem voltak képesek beültetni a rendőrautóba, ezt követően kellett a hatóságok körében elterjedt módszert, a fojtófogást alkalmazni. A rendőrök testkamerájának felvételéből az is jól látszott, hogy Floyd már az intézkedés előtt sem érezte jól magát, dülöngélt, és látszólag rossz fizikai és egészségügyi állapotban volt, az intézkedő rendőrök meg is kérdezték tőle, hogy jól van-e. A halottkém jelentése szerint Floyd koronavírus-fertőzött volt, és szívbetegségben is szenvedett, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy belehalt az egyébként valóban brutális intézkedésbe.

Floyd halálát a radikális baloldal azonnal kihasználta, különösen azért, mert közeledtek a választások az Egyesült Államokban, és így akarták segíteni a demokrata Joe Bident Donald Trumppal szemben. Az anarchisták által kirobbantott zavargások végigsöpörtek az amerikai városokon, és átterjedtek több európai országra is.

Jól látszik, hogy az amerikai után az európai és a magyar radikális baloldal is ideológiai háborút akar indítani.

Rendőrség nélküli, erőszakkal teli világot akar a BLM

Az Egyesült Államokban nemcsak a boltok kifosztása vált mindennapossá, hanem a fehérek elleni gyűlölet és erőszak is egyre gyakrabban megjelent az utcákon.

Bedeszkázott boltok, felégetett autók és szeméttől hemzsegő járdák, falfirkák és totális káosz jellemezték a mozgalmat.

Seattle-ben volt sokáig a legrosszabb a helyzet, ahol a radikális baloldal az Antifa nevű szélsőbalos terrorszervezet vezetésével egy komplett városrészt elfoglalt és kisajátított, majd a Capitol Hill-i Autonóm Zóna (CHAZ) nevet adta neki. Korábban az Origó.hu is beszámolt róla, hogy milyen embertelen körülmények uralkodtak a körzetben. Az utcák felett az uralmat fegyveres milíciák vették át, amelyek védelmi pénzt szedtek az emberektől, és automata gépfegyverekkel járőröztek.

A rendőrségmentes zóna mögött Kshama Sawant, a városi tanács egyik szocialista tagja állt, akit az sem zavart, hogy az Antifa és a BLM által irányított milíciák a közösségi oldalakon buzdították arra a helyieket, hogy vásároljanak minél több fegyvert. Azt akarták elérni, hogy szüntessék meg a rendőrséget, amit a CHAZ területén egy időre sikerült is erőszakkal elérniük.

Az is egyre inkább látszott, hogy az eleinte fekete civil jogi mozgalomnak álcázott szervezkedés valójában egy radikális baloldali akció, amely a fehérek és a keresztények ellen keltett gyűlöletet. Portlandben például Bibliát is égettek a tüntetők, majd egy rendőrségi épületet is megpróbáltak elfoglalni. Nem ez volt az első és az egyetlen eset, hogy a BLM és a vele szorosan együtt dolgozó Antifa keresztények ellen intéztek támadást. St. Louis városában a helyiek a város névadója, IX. (Szent) Lajos francia király szobránál gyűltek össze imádkozni, majd hamarosan megjelentek a radikális baloldali aktivisták, akik zaklatni kezdték a jelenlévőket.

Európába is betört a szélsőbaloldali mozgalom

Nem telt sok időbe, hogy a májusban az Egyesült Államokból indult radikális baloldali erőszakhullám Európát is elérje. Júniusban Nagy-Britanniában két alkalommal is meggyalázták Winston Churchill, a második világháború brit miniszterelnökének a szobrát, ráadásul az akciókat a normandiai partraszállás évfordulójára időzítették. A radikális baloldal Abraham Lincoln amerikai elnök szobrát is meggyalázta, aki egyebek mellett éppen a rabszolgaság eltörlésében játszott kulcsszerepet.

Churchill szobrára fekete festékkel azt írták fel, hogy „Churchill rasszista volt”.

Anglia után Franciaországban és Belgiumban folytatódott a radikális baloldalnak nem tetsző szobrok megrongálása. Sárga festékkel öntötték le például Charles de Gaulle volt francia miniszterelnök szobrát, majd megrongálták az 1942-es Bir-Hakeimi csata emléktábláját is.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a BLM ilyen hamar eljutott Európába és kezdte meg romboló tevékenységét, hiszen a szélsőbaloldali mozgalom pénzügyi és politikai értelemben is szorosan kapcsolódik több Soros György által üzemeltetett NGO-hoz is (nem kormányzati szervezet). A Nyílt Társadalom Alapítvány már 2015-ben pénzelte a BLM-et, akkor 650 ezer dollárt adott neki, majd az Amerikai Haladásért Központtal közösen további összesen 33 millió dollárt adományoztak a mozgalomnak.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Baranyi Krisztinát, Ferencváros baloldali polgármesterét, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel:

Miért érzi úgy a polgármester, hogy a koronavírus-járvány közben éppen egy BLM-szoborra van szükség a kerületben?

Mennyibe kerül a kerület lakóinak ez az ún. szoborparafrázis?

Konzultált-e a kerület lakóival arról, hogy szeretnének-e ilyet?

Cikkünk megjelenéséig azonban a ferencvárosi polgármester nem válaszolt.

Úgy tűnik, most jutott odáig a helyzet, hogy a magyarországi radikális baloldal is csatlakozni akar a fehér- és keresztényellenes gyűlöletkeltéshez, ennek lehet első látványos eleme a ferencvárosi BLM-szobor, amely április elsejétől két hétig lenne látható.

Az eredeti cikket ITT olvashatja el.