BLM-szobrot akar állítani a baloldali polgármester Ferencvárosban

Az Egyesült Államokból indult szélsőbaloldali mozgalomnak, a szobrokat döntő, zavargásokat kirobbantó, gyújtogató BLM-nek akar szobrot állítani Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester a koronavírus-járvány idején. A Soros György által is támogatott BLM által kirobbantott zavargások Európára is átterjedtek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban is szobrokat rongáltak meg – írja cikkében az Origó.hu.

Budapest, 2019. december 9. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Floyd halálát a radikális baloldal azonnal kihasználta, különösen azért, mert közeledtek a választások az Egyesült Államokban, és így akarták segíteni a demokrata Joe Bident Donald Trumppal szemben. Az anarchisták által kirobbantott zavargások végigsöpörtek az amerikai városokon, és átterjedtek több európai országra is.

Jól látszik, hogy az amerikai után az európai és a magyar radikális baloldal is ideológiai háborút akar indítani.

Fotó: MTI/EPA/David Swanson

Rendőrség nélküli, erőszakkal teli világot akar a BLM

Az Egyesült Államokban nemcsak a boltok kifosztása vált mindennapossá, hanem a fehérek elleni gyűlölet és erőszak is egyre gyakrabban megjelent az utcákon.

Bedeszkázott boltok, felégetett autók és szeméttől hemzsegő járdák, falfirkák és totális káosz jellemezték a mozgalmat.

Seattle-ben volt sokáig a legrosszabb a helyzet, ahol a radikális baloldal az Antifa nevű szélsőbalos terrorszervezet vezetésével egy komplett városrészt elfoglalt és kisajátított, majd a Capitol Hill-i Autonóm Zóna (CHAZ) nevet adta neki. Korábban az Origó.hu is beszámolt róla, hogy milyen embertelen körülmények uralkodtak a körzetben. Az utcák felett az uralmat fegyveres milíciák vették át, amelyek védelmi pénzt szedtek az emberektől, és automata gépfegyverekkel járőröztek.

A rendőrségmentes zóna mögött Kshama Sawant, a városi tanács egyik szocialista tagja állt, akit az sem zavart, hogy az Antifa és a BLM által irányított milíciák a közösségi oldalakon buzdították arra a helyieket, hogy vásároljanak minél több fegyvert. Azt akarták elérni, hogy szüntessék meg a rendőrséget, amit a CHAZ területén egy időre sikerült is erőszakkal elérniük.

Fotó: MTI/EPA/David Swanson

Az is egyre inkább látszott, hogy az eleinte fekete civil jogi mozgalomnak álcázott szervezkedés valójában egy radikális baloldali akció, amely a fehérek és a keresztények ellen keltett gyűlöletet. Portlandben például Bibliát is égettek a tüntetők, majd egy rendőrségi épületet is megpróbáltak elfoglalni. Nem ez volt az első és az egyetlen eset, hogy a BLM és a vele szorosan együtt dolgozó Antifa keresztények ellen intéztek támadást. St. Louis városában a helyiek a város névadója, IX. (Szent) Lajos francia király szobránál gyűltek össze imádkozni, majd hamarosan megjelentek a radikális baloldali aktivisták, akik zaklatni kezdték a jelenlévőket.

Európába is betört a szélsőbaloldali mozgalom

Nem telt sok időbe, hogy a májusban az Egyesült Államokból indult radikális baloldali erőszakhullám Európát is elérje. Júniusban Nagy-Britanniában két alkalommal is meggyalázták Winston Churchill, a második világháború brit miniszterelnökének a szobrát, ráadásul az akciókat a normandiai partraszállás évfordulójára időzítették. A radikális baloldal Abraham Lincoln amerikai elnök szobrát is meggyalázta, aki egyebek mellett éppen a rabszolgaság eltörlésében játszott kulcsszerepet.

Churchill szobrára fekete festékkel azt írták fel, hogy „Churchill rasszista volt”.

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Anglia után Franciaországban és Belgiumban folytatódott a radikális baloldalnak nem tetsző szobrok megrongálása. Sárga festékkel öntötték le például Charles de Gaulle volt francia miniszterelnök szobrát, majd megrongálták az 1942-es Bir-Hakeimi csata emléktábláját is.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a BLM ilyen hamar eljutott Európába és kezdte meg romboló tevékenységét, hiszen a szélsőbaloldali mozgalom pénzügyi és politikai értelemben is szorosan kapcsolódik több Soros György által üzemeltetett NGO-hoz is (nem kormányzati szervezet). A Nyílt Társadalom Alapítvány már 2015-ben pénzelte a BLM-et, akkor 650 ezer dollárt adott neki, majd az Amerikai Haladásért Központtal közösen további összesen 33 millió dollárt adományoztak a mozgalomnak.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Baranyi Krisztinát, Ferencváros baloldali polgármesterét, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel:

Miért érzi úgy a polgármester, hogy a koronavírus-járvány közben éppen egy BLM-szoborra van szükség a kerületben?

Mennyibe kerül a kerület lakóinak ez az ún. szoborparafrázis?

Konzultált-e a kerület lakóival arról, hogy szeretnének-e ilyet?

Cikkünk megjelenéséig azonban a ferencvárosi polgármester nem válaszolt.

Úgy tűnik, most jutott odáig a helyzet, hogy a magyarországi radikális baloldal is csatlakozni akar a fehér- és keresztényellenes gyűlöletkeltéshez, ennek lehet első látványos eleme a ferencvárosi BLM-szobor, amely április elsejétől két hétig lenne látható.

Az eredeti cikket ITT olvashatja el.