Az elmúlt tíz évben új nemzetpolitika kezdődött el Magyarország történetében, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencei Magyarország minden magyarnak a hazája lett, éljen akár Szabadkán, Kassán, Kolozsváron, Eszéken, a diaszpórában vagy itt az anyaországban – mondta a Magyarság Házának tízéves évfordulója alkalmából Potápi Árpád János.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: 2010 és 214 között a nemzetpolitikában azok a szimbolikus jelentőségű törvények és jogszabályok születtek meg, amelyre építve azóta is folyik a kormányzati munka. Ennek következményeképpen elmondható – mutatott rá -, hogy az Országgyűlés tulajdonképpen egy nemzetgyűlésnek tekinthető, ahol a magyar parlamenti képviselők az egész világ magyarságát képviselni tudják.
A kormánypárti politikus elmondta, hogy a nemzetpolitika sikertörténetéhez
a Magyarság Házának 2011-es létrehozása is jelentősen hozzájárult, hiszen a Nemzetpolitikai Államtitkárság rendezvényei elképzelhetetlenek lennének az intézmény működése nélkül,
ami a magyar kultúra építését, továbbá a nemzetpolitikai intézmények működését segíti.
MTI/Máthé Zoltán
Az elmúlt tíz év során a Magyarság Háza keretén belül több mint ezer előadást szerveztek meg, több mint negyedmillióan vettek részt a programokon, a Határtalanul Programban pedig körülbelül tízezer tanulóknak szerveztek tanórákat, amelynek köszönhetően a diákok megismerkedhettek a Kárpát-medence néprajzával, történelmével, kultúrájával és értékeivel egyaránt – sorolta az államtitkár.
Potápi Árpád János arról is szólt, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszer a járvány alatt is működik, a programok pedig 2021-ben is folytatódnak.
Az idei esztendő a nemzeti összetartozás éve után a nemzeti újrakezdés éve lesz,
amelyről tavaly november végén döntött a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet – közölte az államtitkár, hangsúlyozva, hogy számos program a Magyarság Házának a szervezésében kerül majd megrendezésre.
Az intézmény jubileumi fennállásának alkalmából megtartott sajtótájéjoztatón a Magyarság Házának igazgatója kiemelte: a járványhelyzet ellenére az intézmény gyakorlatilag leállás nélkül folytatja a munkáját. Csibi Krisztina hangsúlyozta: nem engedték el a külhoni partnerek kezét, sőt újabb szereplőket vontak be az együttműködők sorába. A határon túliak közreműködésével tavasz óta több mint háromszáz filmet tudtak elkészíteni, amelyek közül mesék, útikalauzok, zenei, irodalmi, képzőművészeti és hagyományőrző előadások kerültek rögzítésre, így gyakorlatilag minden nap új produkcióval sikerült jelentkezni. A Magyarság Háza kínálatában most is film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt valamint rendhagyó óra is szerepel – sorolta az intézményvezető, hozzátéve, hogy a nemzeti összetartozás éve alkalmából folyamatosan készülnek a további projektek is.
Csibi Krisztina bejelentette, hogy
az intézmény jubileuma alkalmából a teljes határon túli magyarságot megmozgató programsorozatot indul, amelyek a teljes idei évet felölelik.
