Gratz Gusztáv, az új külügyminiszter agilisan lép fel Párizsban, amiről a Magyarország Párizsban Gratz győzött, Benes bukott alcímű tudósításban számol be 4-én. „Annak ellenére, hogy a jugoszláv és cseh diplomácia kétségbeesett erőfeszítéssel igyekezett a nyugat-magyarországi kérdést napirenden tartani és az antant részéről Magyarországnak szóló határozott parancsot kieszközölni, a magyar kormánynak mégis sikerült újabb előterjesztésével elérnie azt, hogy a kérdés a magyar álláspontnak kedvező fordulatot vett.” A lap rámutat: „bizonyos kapcsolat áll fenn a nyugat-magyarországi és a pécsi kérdés között. A magyar kormány Párizsban azt a kérelmet terjesztette elő, hogy Pécs visszaadását a békeszerződés értelmében Belgrádban teendő lépések útján eszközöljék ki és ugyanakkor felhívta a figyelmet az úgynevezett »Baranya« köztársaság területén folytatott radikális kommunista üzelmekre.”
Gratz Gusztáv a parlamentben pár nap múlva visszautasítja, hogy a cseh külügyminiszter be akarjon avatkozni hazánk államformájába. Mint mondja: „Aki Magyarországhoz közeledni akar, annak számolnia kell azzal, hogy ama Magyarországgal áll szemben, amely az 1920. évi első törvénycikk alapján máris királyságnak vallja magát. Azt is kijelenti azonban 4-én: „a királykérdés megoldását el kell halasztani […] arra az időre, amikor a nemzet akarata minden külső körülménytől függetlenül és szabadon nyilvánulhat meg.” A Linder Béla-féle Baranya köztársasággal kapcsolatban kifejti: „még a belgrádi lapok is felháborodtak afölött, hogy a kommunistákat támogatja a szerb kormány, hogy Pécs az a hely, amely a kommunista emigránsoknak centruma lett, ide gyűjtötték össze a menekült terroristákat is. […] kifejezték azt a kívánságukat, hogy ennek a rezsimnek véget kell vetni.” A külügyminiszter azt is szóvá teszi: „felháborító esemény történt Dózsa Jánosnak, a magyarság vértanújának temetésén Pécsett. Gyászszertartás közben egy gimnáziumi igazgatót és több nőt letartóztattak, mert nemzeti szalaggal ellátott koszorút tettek a vértanú sírjára. Ezen még Belgrádban is felháborodtak. Mi bátran és jogosan lépünk Európa elé és kérdezzük, hogy tűrhető-e, a nemzetközi joggal és politikai erkölccsel összeegyeztető-e, hogy olyan területeken, amelyek jog szerint Magyarországhoz tartoznak, üldözzenek embereket azért, mert azok magyaroknak merik magukat vallani.”





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!