A pandémia ellenére is sikeres évet tudhatunk magunk mögött
A világjárvány elleni védekezés az év egészén áthúzódott, s az oltóanyagok segítségével sikeres volt. Az előző időszakhoz képest azonban minden eddiginél leplezetlenebbül törekedett az ország meggyengítésére a külföldi és az általuk támogatott hazai baloldal, kiaknázva a pandémia okozta sebezhetőségünket. A polgári értékrendünk szétverésére indított offenzívájukat azonban nem koronázta siker, mivel gazdaságunk tovább erősödött, s ezt a nemzetközi pénzügyi szervezetek is elismerték. Ebbe az eseménysorba enged bepillantást időrendi összeállításunk.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Január 1.:
Áder János köztársasági elnök újévi köszöntője. Az államfő azt javasolja, hogy a hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást: azt, hogy hálásak leszünk az életekért, amiket megmenthettünk és az egymást segítő, megható pillanatokért.
Január 16.:
A Demokratikus Koalíció petíciót indít, hogy ne lehessen Magyarországon kínai vakcinával oltani. A párt április 6-ra már elérhetetlenné teszi a honlapján az aláírásgyűjtő ívet. A DK a többi baloldali párttal együtt azonban később is a keleti vakcinák ellen kampányol, ezzel aláásva a többi oltóanyaggal szembeni bizalmat is.
Január 28.:
A keresztényeket gyalázza a Facebookon, és betiltaná a keresztelőket Karácsony Gergely főpolgármester környezetügyi szakértője, Békés Gáspár, aki szerint a Don-kanyarban elesett magyar katonák sem voltak hősök.
Február 1.:
A baloldal java része nem megy el a saját maga által kezdeményezett parlamenti ülésre. Így többek között vezérük, Gyurcsány Ferenc DK-elnök sem.
Február 15.:
A magyar gazdaság újraindításáról címmel szólal föl Orbán Viktor az Országgyűlésben a tavaszi nyitányon. A miniszterelnök hangsúlyozza: „Az a cél, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk. Az újraindítás feltétele a vakcina. Az a legfontosabb, hogy megpróbáljunk minél több vakcinát szerezni. Nem majd, ahogy Brüsszelből ígérik, hanem gyorsan.”
Február 17.:
Elkezdődik az újraindításról szóló nemzeti konzultáció. Az eredményét március 19-én hirdetik ki. Eszerint 528 ezren töltötték ki, s 65 százaléknyian értettek egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. A válaszadók 79 százaléka osztotta azt a véleményt, hogy a járvány végéig csak beoltott, illetve védettségi igazolvánnyal rendelkező külföldiek léphessenek az ország területére.
Február 22:
A kormánypárti parlamenti többség megszavazza a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet meghosszabbítását, a baloldal viszont megint távol marad, illetve nem szavazza meg.
Március 3.:
A Fidesz kilép az EP néppárti frakciójából. Március 18-án az egykori jobbközép Európai Néppártot is otthagyja.
Március 14.:
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke eltiltaná a foglalkozásuk gyakorlásától az általa propagandistának bélyegzett jobboldali újságírókat.
Március 20.:
Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő megfenyegeti az újságírókat. Azt írja közösségi oldalán: „az ilyen, hazugsággal gyűlöletet keltő propagandisták Ruandában a végén elnyerték méltó büntetésüket”.
Március 20.:
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa egy interjúban megfenyegeti hazánkat, mondván: az EB eltökélt, hogy kikényszerítse a jogállamisági kritériumokat a tagállamoktól, ezért Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el.
Március 26.:
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi baloldali polgármester magyarázkodik, amiért a Fidesz szavazóit leépült szellemi színvonalúnak minősítette, és azt állította, hogy ha a kormánypárt összegyűjtené a legjobb embereit, egy keresztrejtvényt sem tudnának megfejteni.
Fotó: Havran Zoltán
Március 31.:
Nagy Attila Tibor politológus egy tévéműsorban úgy nyilatkozik, hogy szerinte a koronavírus-járvány áldozatait gyászolókat kell megcélozniuk a baloldali pártoknak.
Április 7.:
Gyurcsány Ferenc a parlament plenáris ülésén azt harsogja a kormánytöbbségnek és támogatóiknak: „Maguknak nem lesz kegyelem. Magukat is el fogják vinni, nem is olyan soká. Egy év múlva, másfél év múlva.”
Május 10. :
Karácsony Gergely egy bejegyzésében azt állítja, hogy középfokú nyelvvizsgája van angol nyelvből. Azért írja ezt, hogy Orbán Viktoréhoz hasonlítsa a nyelvtudását. Szerinte ugyanis annyival beszél rosszabbul angolul, mint amennyi a különbség a miniszterelnök oxfordi ösztöndíja és az ő középfokú nyelvvizsgája között. Később kiderül, hogy nincs semmilyen nyelvvizsgája, így a Corvinus egyetemen ennek hiányában nem is tölthetett volna be adjunktusi állást.
Május 15:
Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint társelnöktársa, Karácsony Gergely 650 ezer négyzetkilométer – Franciaország méretű – zöldterületet mentett meg a Mocsárosdűlőn.
Május 19. :
Karácsony Gergely egy sajtótájékoztatón Dunaújvárosban magából kifordulva leteremti az őt a nyelvvizsgával és egyetemi állásával kapcsolatban kérdező újságírót.
Május 28.:
Az Európai Parlamentben már nem is szólhat hozzá a magyar kormány képviselője a rólunk szóló vitához a plenáris ülésen. Korábban még lehetőséget adtak erre, Orbán Viktor miniszterelnök is többször felszólalt.
Június 10.:
A kormányfő bejelenti az újabb nemzeti konzultáció indítását, amely a világjárvány utáni életünkről és a migrációról szól. Augusztus 25-ig 1,423 millióan töltik ki és küldik vissza a kérdőívet. A szeptember 14-én nyilvánosságra hozott adatok értelmében a válaszadók 94 százaléka szerint meg kell emelnünk a minimálbért, s 99 százalék szerint el kell érni, hogy Európában nálunk legyenek a legalacsonyabbak a munkát terhelő adók. Kilencvennyolc százalék vélekedett úgy, hogy hazánknak minden vitában ki kell állnia az érdekeinkért, 97 százalék helyesnek tartja, hogy a gyermekekre irányuló szexuális propagandát törvény korlátozza, s 98 százaléknak az a véleménye, hogy ellent kell állnunk a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának.
Június 15.:
Elfogadja az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvénycsomagot. A baloldali pártok közül meglepetésre a Jobbik megszavazza az előterjesztést, a többiek nem vesznek részt a szavazáson. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a javaslat egyik benyújtója úgy indokol: valamennyi jogszabályt felülvizsgálják és szigorítják, hogy a pedofilok ezentúl a legsúlyosabb büntetéseket kapják, ne reménykedhessenek a bíróság enyhe ítéletében.
Fotó: Illyés Tibor
Először rendeznek Európa-bajnoki mérkőzést Budapesten, a Puskás Aréna az egyetlen olyan helyszíne a kontinensviadalnak, amelyen mind a négy mérkőzést telt ház előtt rendezhetik meg. A tornán a magyar válogatott az utolsó csoportmérkőzésén a 84. percig továbbjutásra áll, de a németek 2-2-re egyenlítenek, ami nem elég a nyolcaddöntőbe jutásunkhoz. A müncheni mérkőzés és annak felvezetése a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt LMBTQ-provokációktól sem mentes.
Június 28.:
Szabó Tímea feljelenti a Fidelitast a főpolgármester által méhlegelőnek kinevezett egyik fővárosi tűz- és allergiaveszélyes gaztenger lekaszálása miatt.
Július 1.:
Jakab Péter Jobbik-elnök hangosan szidalmaz egy gépvezetőt, amiért egy munkaterület bejáratánál rendezett sajtótájékoztatójuk kedvéért munkagépével nem kerülte ki, és emiatt a politikusnak odébb kellett állnia.
Július 2.:
Dobrev Klára, a DK miniszterelnökjelölt-jelöltje egy kecskeméti utcafórumon sokadszor fejti ki, hogy akár egyszerű többséggel is megváltoztatnák az alaptörvényt. „Az alkotmány úgy megy a kukába, mint ahogy mindenki más is, aki ennek az alkotmánynak a létrehozásában részt vett”. Ezzel minden magyar állampolgárt megfenyegetett, akik a jogszabály megszületését annak idején nemzeti konzultáción támogatták.
Július 15.:
Megindítja az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a gyermekvédelmi törvény miatt.
Július 22. :
Szijjártó Pétert a BBC adásában azzal támadja a riporter, hogy ha az EU jogállamisági problémákra hivatkozva nem kezdi el a költségvetési források kifizetését, az eurómilliárdokba kerülhet az országnak. A külgazdasági és külügyminiszter megerősíti: hazánk nem fogja feladni a nemzet érdekeinek képviseletét. A tárcavezető olyan sikeresen védi meg álláspontját a műsorban, hogy emiatt a BBC nem engedélyezi, hogy a magyar közmédia teljes egészében leadja az interjút. Szijjártó Péter az év folyamán a CNN-nek és a svéd köztévének is ad interjúkat, pontról pontra cáfolva a baloldali vádakat.
Július 23.:
Orbán Viktor kijelenti a Kossuth rádióban: az Európai Bizottság késlelteti a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, hogy elérje evvel a gyermekvédelmi törvény megváltoztatását. Ezért a kormány úgy döntött: a gazdaságvédelmi alapon belül teremti meg a helyreállítási program megkezdésének forrásait, s akár jön pénz Brüsszelből, akár nem, ezeket ki fogják fizetni.
Július 29.:
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul Cseh Katalin momentumos EP-képviselő uniós pénzek elsíbolásával kapcsolatos bűncselekménygyanús családi cégügyei miatt. A Bennfentes.hu 20-án hozza nyilvánosságra, hogy a kormányt korrupcióval, az uniós pénzek haveroknak való ellopásával rágalmazó Cseh az a politikus, akinek a családjához kapcsolódó cégek az utóbbi időszakban négy és fél milliárd forint uniós támogatást, továbbá háromszázmillió forintot nyertek el. A képviselő arra hivatkozik, hogy már évek óta nem ő vezeti a családi céget, ám 2018-ig ő volt az ügyvezető. Kiderül, hogy egy már létező technológia kifejlesztésére pályáztak, s az is, hogy a cég vidéki telephelyén semmilyen munkának nincsenek nyomai. Az ügyben később nyomozások indulnak.
Augusztus 6.:
Az egyik legnépszerűbb amerikai műsorvezető, Tucker Carlson interjújában Orbán Viktort a demokrácia védelmezőjeként mutatja be. A Fox News sztárriportere, aki több napot tölt nálunk, hazánkat példaként állítja a félrekormányzott nyugati országokkal szemben.
Augusztus 11.:
Gyurcsány Ferenc embertelen módon viselkedik a 2006-os rendőrterror maradandó súlyos testi károsodást elszenvedő egyik áldozatával egy nyilvános rendezvényen. Az őt megszólító Skrabski Fruzsina dokumentumfilmest is meg akarja alázni.
Augusztus 26.:
Karácsony Gergely nem tudja leírni helyesen a saját nevét nyomtatott nagybetűkkel sem. „Kalácsony Gelgely”-ként aposztrofálja magát.
Szeptember 4.:
A hagyományos kötcsei találkozón Orbán Viktor előadásában arról beszél: „még akkor is, hogyha az EU szétesik, mi ott leszünk az utolsók között, tartjuk az utolsó gerendát, és azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk.” A 2022-es választásra úgy foglalja össze a stratégiát: „Mi győzünk, ők veszítenek. Ez a haditerv.”
Szeptember 12.:
Ferenc pápa látogatása az 1938 után ismét Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Hatalmas tömeg ünnepli. A szentatya találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is. Nagyra értékeli az ökumenikus légkört. A pápa egyértelművé teszi, hogy nem ismer el semmilyen eltérést a keresztény családmodelltől. Úgy nyilatkozik: a család az anya, az apa, a gyerek és pont. Korábban a baloldal és sajtója azt az álhírt terjesztette, hogy Ferenc pápa nem akar találkozni a magyar állami vezetőkkel politikai nézeteik miatt.
Fotó: Kurucz Árpád
Szeptember 18.:
Kezdődik az úgynevezett előválasztás a baloldalon. Az első fordulóban a DK kapja a legnagyobb támogatást, így Gyurcsányék indíthatják a legtöbb képviselőjelöltet. A procedúra hitelességét nagy mértékben aláássa, hogy közjegyző közreműködését sem vették igénybe. A kormányfőjelölt-jelöltek versenyében Dobrev Klára, a DK aspiránsa végez az első helyen. A második Karácsony Gergely, a harmadik helyet pedig némi meglepetésre Márki-Zay Péter szerzi meg. Jakab Péter Jobbik-elnök a negyedik, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az ötödik.
Szeptember 20.:
A miniszterelnök bejelenti az Országgyűlésben, hogy 2022. február 15-ig visszaadják a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. Mintegy 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot téríthet vissza az adóhivatal.
Szeptember 23.:
Európai és tengerentúli volt és jelenlegi állami vezetők részvételével demográfiai csúcs kezdődik, amelyen Orbán Viktor kifejti: a magyar kormány családpolitikájának része, hogy a gyermekvállalás egy család számára anyagilag is előny legyen, s hogy a családokat saját tulajdonú lakáshoz segítse. A családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, az egész ország működését családbaráttá kell változtatni, valamint a család intézményét és a gyermekeket a jog eszközeivel is meg kell védeni.
Szeptember 24.:
A Moody’s felminősíti hazánkat. Ezzel mindhárom globális piacvezető hitelminősítő – a másik kettő a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings – azonos államadós-osztályzattal és besorolási kilátással tartja nyilván Magyarországot. A Moody’s egyúttal pozitívról stabilra módosítja a magyar szuverén besorolás kilátásait.
Október 10.:
Megkezdődik a baloldali előválasztás második fordulója, amely a miniszterelnök-jelöltjük személyéről hivatott dönteni. Mivel Karácsony Gergely meglepetésre a mögötte végző Márki-Zay Péter javára visszalép október 8-án, a végén ez utóbbi kapja a Dobrev Kláránál több voksot, így őt nyilvánítják a baloldal miniszterelnök-jelöltjének.
Október 13.:
A Financial Times megírja, hogy Magyarországot hamarosan a legfejlettebb országok közé sorolhatja az IMF. A Nemzetközi Valutaalap 195 gazdaságot tart nyilván és csupán 39-et tart fejlettnek.
Október 16.:
Kiderül egy videóból, hogy Karácsony Gergely még miniszterelnökjelölt-jelöltként arról beszélt egy nyilvános fórumon, hogy a Fideszt és a fideszeseket meg kell semmisíteni. „Legyen egy olyan alkotmányos béke Magyarországon, amihez az kell, hogy az a Fidesz, amit most ismerünk, megszűnjön. Beleértve azokat a szavazókat, akik most hisznek ezeknek a politikusoknak.”
Október 21.:
Bemutatják az ElkXrtuk című filmet, amely Gyurcsány őszödi beszédének, a 2006-os állami rendőrterrornak az időszakát dolgozza fel. Eleinte a forgalmazók hetekig szabotálni akarják a film vetítését. Végül az év legnézettebb filmjévé válik. Később a brüsszeli világpremiert is megpróbálják megakadályozni, sikertelenül.
Október 23.:
Minden korábbinál nagyobb, több százezres békemenet. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozza: Brüsszel úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel, a Brezsnyev-doktrína járja át Európát. Pedig Brüsszelnek meg kellene értenie: velünk még a kommunisták sem boldogultak, mi vagyunk a bot a küllők között, az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Arra is kitér: a rezsi- és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz: lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. A baloldali koalíció rendezvényén csupán egy-kétezren lézengenek, holott miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a fő szónok, akinek ez az első nyilvános fellépése e minőségében, és beszédet mond az összes baloldali párt elnöke is.
November 2.:
Orbán Viktor levelet küld Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének a migráció témakörében, amelyben figyelmeztet arra, hogy Európa törékeny stabilitása az EU külső határait sikeresen védő tagállamoknak köszönhető. Kitér rá: hazánk idáig 590 milliárd forintot költött határvédelemre a nemzeti költségvetésből. Harmadikán az EB szóvivője közli: nem finanszíroznak kerítéseket uniós pénzből. Emlékezetes: Brüsszel ígéretei ellenére egyetlen eurót sem adott hazánknak az uniós határok védelmére.
November 4.:
A magát Anonymusnak nevező maszkos alak videójában hozza nyilvánosságra, hogy a Városházát el akarja adni a fővárosi vezetés. Az újabb felvételekből kiderül, hogy Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnöknek – aki fővárosi ingatlanok körüli cápákat emleget – is fontos közreműködői szerep jut a bizniszben. Karácsony Gergely folyamatosan tagadja az eladási szándékot és azt, hogy tudott mindenről, ám a belső beszélgetésekről napvilágra került hanganyag rendre cáfolja a szavait. Egyértelműen kiderül, hogy bejáratott, korrupt módon, jutalékért cserébe értékesítik az ingatlanokat. Az ügyben feljelentéseket tesznek, s rendőrségi nyomozások indulnak. Házkutatást is tartanak több helyen, így Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is.
Fotó: Havran Zoltán
November 14.:
A Fidesz kongresszusán az újraválasztott elnök, Orbán Viktor beszédében bejelenti: a nyugdíjasoknak adandó nyolcvanezer forintos prémiumot követően a teljes 13. havi nyugdíjat is kifizetik a jövő évben. Ezenfelül a 25 év alatti fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, kétszázezer forintra emelik a minimálbért, és 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum.
November 21.:
Donáth Annát választják a Momentum elnökének, miután Fekete-Győr Andrást leváltották, mert a baloldali előválasztáson az utolsó helyen végzett.
November 22.:
Orbán Viktor levelet küld az Európai Bizottság elnökének, hogy a jelenlegi helyzetben függesszenek fel minden kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritásának, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit. 24-én nemleges választ ad Brüsszel.
November 25.:
Szijjártó Péter bejelenti, hogy a magyar gazdaság másfél évvel a koronavírus megjelenését követően elérte a pandémia előtti szintet. A 2008-as gazdasági világválság után még öt évre volt szükség a növekedési pálya ismételt eléréséhez.
November 29.:
Felvétel bizonyítja, hogy Karácsony Gergely az Erzsébet-hídon a buszsávban közlekedett megkülönböztető jelzés nélküli hivatali gépkocsijával. A főpolgármester volt az, aki az autósokat arra intette, menjenek gyalog. Később fény derül arra, hogy majdnem egymillió forintot kocsikázott el 19 hónap alatt.
November 30.:
Az Országgyűlés elrendeli a gyermekvédelmi törvény után kezdeményezett referendumot. A baloldal nem vesz részt a határozatról tartott szavazáson. Márki-Zay Péter bejelenti, hogy el fogja törölni a gyermekvédelmi törvényt, ha hatalomra kerül. A baloldali miniszterelnök-jelölt egyébként folyamatosan támadja a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbért is, s lecsökkentené a szerinte pazarló lakossági víz-, gáz- és áramfogyasztást.
December 1.:
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik megkapják a harmadik oltást. A beoltottak száma 6 132 549 fő, s ebből 2 559 096-an már a harmadik oltáson is túl vannak.
Az OECD 6,9 százalékos magyarországi gazdasági növekedéssel számol – áll a legfrissebb kiadványában. 2022-re szintén magas, ötszázalékos bővülést prognosztizálnak.
December 14.:
Jakab Péter igyekezetében – hogy a Tállai András pénzügyi államtitkártól kapott bohócfigurát visszadobja – a széke mellé ül a Parlamentben.
December 15.:
A baloldali pártok Országház előtti, saját népszavazási kezdeményezésükről tartott sajtótájékoztatóján kiderül, hogy se Márki-Zay Péter, se más nem tudja, pontosan miről akarnak referendumot. A baloldali jelölt azt mondja, kilencven napra szeretnék növelni az álláskeresési járadékot, de aztán közlik vele, hogy eddig is ennyi, így megállapodnak abban, hogy kilenc hónapra emelnék meg.
December 16.:
A kormánypártok 14 százalékos fölényét mutatja az a baloldal által megrendelt, belső használatra készült közvélemény-kutatás, amit a 444.hu hoz nyilvánosságra.
December 17.:
Az Amnesty International plakátokat tesz ki Legyen meleg! címmel. Vagyis felszólítják az embereket a homoszexuálissá válásra.
December 20.:
A Metropol nyilvánosságra hozza, hogy Mártha Imre, az összevont fővárosi mamutcég vezetője luxuskörülmények között él, s miközben folyamatosan bocsátja el a dolgozókat, közösségi oldalas bejegyzéseivel provokálja az embereket. Egy luxusvitorlásról például Home office címmel posztol képeket.
December 21.:
Novák Katalin családügyi minisztert jelölik köztársasági elnöknek – jelenti be a miniszterelnök az év utolsó Kormányinfóján.
Fotó: Mirkó István
Szombathelyre helyezik át Czeglédy Csaba perét, amelyben az ügyészség azzal vádolja, hogy ő az ördög ügyvédje, aki Borkai Zsoltról a kompromittáló videót közzétette a 2019. őszi önkormányzati választás előtt pár nappal. Mivel a baloldali ügyvéd esetében elfogultságot jelenthet be a járásbíróság, felmerül, hogy éppen az ügy elhúzódása volt a cél a színhelyváltoztatással.
December 22.:
A kormányfő bejelenti, hogy új védelmi vonalat nyit meg az inflációval szemben: az októberi szinten rögzítik a jelzálog-fedezetű hitelek kamatait.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.