Január 1.:
Áder János köztársasági elnök újévi köszöntője. Az államfő azt javasolja, hogy a hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást: azt, hogy hálásak leszünk az életekért, amiket megmenthettünk és az egymást segítő, megható pillanatokért.
Január 16.:
A Demokratikus Koalíció petíciót indít, hogy ne lehessen Magyarországon kínai vakcinával oltani. A párt április 6-ra már elérhetetlenné teszi a honlapján az aláírásgyűjtő ívet. A DK a többi baloldali párttal együtt azonban később is a keleti vakcinák ellen kampányol, ezzel aláásva a többi oltóanyaggal szembeni bizalmat is.
Január 28.:
A keresztényeket gyalázza a Facebookon, és betiltaná a keresztelőket Karácsony Gergely főpolgármester környezetügyi szakértője, Békés Gáspár, aki szerint a Don-kanyarban elesett magyar katonák sem voltak hősök.
Február 1.:
A baloldal java része nem megy el a saját maga által kezdeményezett parlamenti ülésre. Így többek között vezérük, Gyurcsány Ferenc DK-elnök sem.
Február 15.:
A magyar gazdaság újraindításáról címmel szólal föl Orbán Viktor az Országgyűlésben a tavaszi nyitányon. A miniszterelnök hangsúlyozza: „Az a cél, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk. Az újraindítás feltétele a vakcina. Az a legfontosabb, hogy megpróbáljunk minél több vakcinát szerezni. Nem majd, ahogy Brüsszelből ígérik, hanem gyorsan.”
Február 17.:
Elkezdődik az újraindításról szóló nemzeti konzultáció. Az eredményét március 19-én hirdetik ki. Eszerint 528 ezren töltötték ki, s 65 százaléknyian értettek egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. A válaszadók 79 százaléka osztotta azt a véleményt, hogy a járvány végéig csak beoltott, illetve védettségi igazolvánnyal rendelkező külföldiek léphessenek az ország területére.
Február 22:
A kormánypárti parlamenti többség megszavazza a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet meghosszabbítását, a baloldal viszont megint távol marad, illetve nem szavazza meg.
Március 3.:
A Fidesz kilép az EP néppárti frakciójából. Március 18-án az egykori jobbközép Európai Néppártot is otthagyja.
Március 14.:
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke eltiltaná a foglalkozásuk gyakorlásától az általa propagandistának bélyegzett jobboldali újságírókat.
Március 20.:
Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő megfenyegeti az újságírókat. Azt írja közösségi oldalán: „az ilyen, hazugsággal gyűlöletet keltő propagandisták Ruandában a végén elnyerték méltó büntetésüket”.
Március 20.:
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa egy interjúban megfenyegeti hazánkat, mondván: az EB eltökélt, hogy kikényszerítse a jogállamisági kritériumokat a tagállamoktól, ezért Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el.
Március 26.:
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi baloldali polgármester magyarázkodik, amiért a Fidesz szavazóit leépült szellemi színvonalúnak minősítette, és azt állította, hogy ha a kormánypárt összegyűjtené a legjobb embereit, egy keresztrejtvényt sem tudnának megfejteni.
Március 31.:
Nagy Attila Tibor politológus egy tévéműsorban úgy nyilatkozik, hogy szerinte a koronavírus-járvány áldozatait gyászolókat kell megcélozniuk a baloldali pártoknak.
Április 7.:
Gyurcsány Ferenc a parlament plenáris ülésén azt harsogja a kormánytöbbségnek és támogatóiknak: „Maguknak nem lesz kegyelem. Magukat is el fogják vinni, nem is olyan soká. Egy év múlva, másfél év múlva.”
Május 10. :
Karácsony Gergely egy bejegyzésében azt állítja, hogy középfokú nyelvvizsgája van angol nyelvből. Azért írja ezt, hogy Orbán Viktoréhoz hasonlítsa a nyelvtudását. Szerinte ugyanis annyival beszél rosszabbul angolul, mint amennyi a különbség a miniszterelnök oxfordi ösztöndíja és az ő középfokú nyelvvizsgája között. Később kiderül, hogy nincs semmilyen nyelvvizsgája, így a Corvinus egyetemen ennek hiányában nem is tölthetett volna be adjunktusi állást.
Május 15:
Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint társelnöktársa, Karácsony Gergely 650 ezer négyzetkilométer – Franciaország méretű – zöldterületet mentett meg a Mocsárosdűlőn.
Május 19. :
Karácsony Gergely egy sajtótájékoztatón Dunaújvárosban magából kifordulva leteremti az őt a nyelvvizsgával és egyetemi állásával kapcsolatban kérdező újságírót.
Május 28.:
Az Európai Parlamentben már nem is szólhat hozzá a magyar kormány képviselője a rólunk szóló vitához a plenáris ülésen. Korábban még lehetőséget adtak erre, Orbán Viktor miniszterelnök is többször felszólalt.
Június 10.:
A kormányfő bejelenti az újabb nemzeti konzultáció indítását, amely a világjárvány utáni életünkről és a migrációról szól. Augusztus 25-ig 1,423 millióan töltik ki és küldik vissza a kérdőívet. A szeptember 14-én nyilvánosságra hozott adatok értelmében a válaszadók 94 százaléka szerint meg kell emelnünk a minimálbért, s 99 százalék szerint el kell érni, hogy Európában nálunk legyenek a legalacsonyabbak a munkát terhelő adók. Kilencvennyolc százalék vélekedett úgy, hogy hazánknak minden vitában ki kell állnia az érdekeinkért, 97 százalék helyesnek tartja, hogy a gyermekekre irányuló szexuális propagandát törvény korlátozza, s 98 százaléknak az a véleménye, hogy ellent kell állnunk a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának.
Június 15.:
Elfogadja az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvénycsomagot. A baloldali pártok közül meglepetésre a Jobbik megszavazza az előterjesztést, a többiek nem vesznek részt a szavazáson. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a javaslat egyik benyújtója úgy indokol: valamennyi jogszabályt felülvizsgálják és szigorítják, hogy a pedofilok ezentúl a legsúlyosabb büntetéseket kapják, ne reménykedhessenek a bíróság enyhe ítéletében.
Először rendeznek Európa-bajnoki mérkőzést Budapesten, a Puskás Aréna az egyetlen olyan helyszíne a kontinensviadalnak, amelyen mind a négy mérkőzést telt ház előtt rendezhetik meg. A tornán a magyar válogatott az utolsó csoportmérkőzésén a 84. percig továbbjutásra áll, de a németek 2-2-re egyenlítenek, ami nem elég a nyolcaddöntőbe jutásunkhoz. A müncheni mérkőzés és annak felvezetése a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt LMBTQ-provokációktól sem mentes.
Június 28.:
Szabó Tímea feljelenti a Fidelitast a főpolgármester által méhlegelőnek kinevezett egyik fővárosi tűz- és allergiaveszélyes gaztenger lekaszálása miatt.
Július 1.:
Jakab Péter Jobbik-elnök hangosan szidalmaz egy gépvezetőt, amiért egy munkaterület bejáratánál rendezett sajtótájékoztatójuk kedvéért munkagépével nem kerülte ki, és emiatt a politikusnak odébb kellett állnia.
Július 2.:
Dobrev Klára, a DK miniszterelnökjelölt-jelöltje egy kecskeméti utcafórumon sokadszor fejti ki, hogy akár egyszerű többséggel is megváltoztatnák az alaptörvényt. „Az alkotmány úgy megy a kukába, mint ahogy mindenki más is, aki ennek az alkotmánynak a létrehozásában részt vett”. Ezzel minden magyar állampolgárt megfenyegetett, akik a jogszabály megszületését annak idején nemzeti konzultáción támogatták.
Július 15.:
Megindítja az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a gyermekvédelmi törvény miatt.
Július 22. :
Szijjártó Pétert a BBC adásában azzal támadja a riporter, hogy ha az EU jogállamisági problémákra hivatkozva nem kezdi el a költségvetési források kifizetését, az eurómilliárdokba kerülhet az országnak. A külgazdasági és külügyminiszter megerősíti: hazánk nem fogja feladni a nemzet érdekeinek képviseletét. A tárcavezető olyan sikeresen védi meg álláspontját a műsorban, hogy emiatt a BBC nem engedélyezi, hogy a magyar közmédia teljes egészében leadja az interjút. Szijjártó Péter az év folyamán a CNN-nek és a svéd köztévének is ad interjúkat, pontról pontra cáfolva a baloldali vádakat.
Július 23.:
Orbán Viktor kijelenti a Kossuth rádióban: az Európai Bizottság késlelteti a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, hogy elérje evvel a gyermekvédelmi törvény megváltoztatását. Ezért a kormány úgy döntött: a gazdaságvédelmi alapon belül teremti meg a helyreállítási program megkezdésének forrásait, s akár jön pénz Brüsszelből, akár nem, ezeket ki fogják fizetni.
Július 29.:
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul Cseh Katalin momentumos EP-képviselő uniós pénzek elsíbolásával kapcsolatos bűncselekménygyanús családi cégügyei miatt. A Bennfentes.hu 20-án hozza nyilvánosságra, hogy a kormányt korrupcióval, az uniós pénzek haveroknak való ellopásával rágalmazó Cseh az a politikus, akinek a családjához kapcsolódó cégek az utóbbi időszakban négy és fél milliárd forint uniós támogatást, továbbá háromszázmillió forintot nyertek el. A képviselő arra hivatkozik, hogy már évek óta nem ő vezeti a családi céget, ám 2018-ig ő volt az ügyvezető. Kiderül, hogy egy már létező technológia kifejlesztésére pályáztak, s az is, hogy a cég vidéki telephelyén semmilyen munkának nincsenek nyomai. Az ügyben később nyomozások indulnak.
Augusztus 6.:
Az egyik legnépszerűbb amerikai műsorvezető, Tucker Carlson interjújában Orbán Viktort a demokrácia védelmezőjeként mutatja be. A Fox News sztárriportere, aki több napot tölt nálunk, hazánkat példaként állítja a félrekormányzott nyugati országokkal szemben.
Augusztus 11.:
Gyurcsány Ferenc embertelen módon viselkedik a 2006-os rendőrterror maradandó súlyos testi károsodást elszenvedő egyik áldozatával egy nyilvános rendezvényen. Az őt megszólító Skrabski Fruzsina dokumentumfilmest is meg akarja alázni.
Augusztus 26.:
Karácsony Gergely nem tudja leírni helyesen a saját nevét nyomtatott nagybetűkkel sem. „Kalácsony Gelgely”-ként aposztrofálja magát.
Szeptember 4.:
A hagyományos kötcsei találkozón Orbán Viktor előadásában arról beszél: „még akkor is, hogyha az EU szétesik, mi ott leszünk az utolsók között, tartjuk az utolsó gerendát, és azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk.” A 2022-es választásra úgy foglalja össze a stratégiát: „Mi győzünk, ők veszítenek. Ez a haditerv.”
Szeptember 12.:
Ferenc pápa látogatása az 1938 után ismét Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Hatalmas tömeg ünnepli. A szentatya találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is. Nagyra értékeli az ökumenikus légkört. A pápa egyértelművé teszi, hogy nem ismer el semmilyen eltérést a keresztény családmodelltől. Úgy nyilatkozik: a család az anya, az apa, a gyerek és pont. Korábban a baloldal és sajtója azt az álhírt terjesztette, hogy Ferenc pápa nem akar találkozni a magyar állami vezetőkkel politikai nézeteik miatt.
Szeptember 18.:
Kezdődik az úgynevezett előválasztás a baloldalon. Az első fordulóban a DK kapja a legnagyobb támogatást, így Gyurcsányék indíthatják a legtöbb képviselőjelöltet. A procedúra hitelességét nagy mértékben aláássa, hogy közjegyző közreműködését sem vették igénybe. A kormányfőjelölt-jelöltek versenyében Dobrev Klára, a DK aspiránsa végez az első helyen. A második Karácsony Gergely, a harmadik helyet pedig némi meglepetésre Márki-Zay Péter szerzi meg. Jakab Péter Jobbik-elnök a negyedik, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az ötödik.
Szeptember 20.:
A miniszterelnök bejelenti az Országgyűlésben, hogy 2022. február 15-ig visszaadják a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. Mintegy 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot téríthet vissza az adóhivatal.
Szeptember 23.:
Európai és tengerentúli volt és jelenlegi állami vezetők részvételével demográfiai csúcs kezdődik, amelyen Orbán Viktor kifejti: a magyar kormány családpolitikájának része, hogy a gyermekvállalás egy család számára anyagilag is előny legyen, s hogy a családokat saját tulajdonú lakáshoz segítse. A családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, az egész ország működését családbaráttá kell változtatni, valamint a család intézményét és a gyermekeket a jog eszközeivel is meg kell védeni.
Szeptember 24.:
A Moody’s felminősíti hazánkat. Ezzel mindhárom globális piacvezető hitelminősítő – a másik kettő a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings – azonos államadós-osztályzattal és besorolási kilátással tartja nyilván Magyarországot. A Moody’s egyúttal pozitívról stabilra módosítja a magyar szuverén besorolás kilátásait.
Október 10.:
Megkezdődik a baloldali előválasztás második fordulója, amely a miniszterelnök-jelöltjük személyéről hivatott dönteni. Mivel Karácsony Gergely meglepetésre a mögötte végző Márki-Zay Péter javára visszalép október 8-án, a végén ez utóbbi kapja a Dobrev Kláránál több voksot, így őt nyilvánítják a baloldal miniszterelnök-jelöltjének.
Október 13.:
A Financial Times megírja, hogy Magyarországot hamarosan a legfejlettebb országok közé sorolhatja az IMF. A Nemzetközi Valutaalap 195 gazdaságot tart nyilván és csupán 39-et tart fejlettnek.
Október 16.:
Kiderül egy videóból, hogy Karácsony Gergely még miniszterelnökjelölt-jelöltként arról beszélt egy nyilvános fórumon, hogy a Fideszt és a fideszeseket meg kell semmisíteni. „Legyen egy olyan alkotmányos béke Magyarországon, amihez az kell, hogy az a Fidesz, amit most ismerünk, megszűnjön. Beleértve azokat a szavazókat, akik most hisznek ezeknek a politikusoknak.”
Október 21.:
Bemutatják az ElkXrtuk című filmet, amely Gyurcsány őszödi beszédének, a 2006-os állami rendőrterrornak az időszakát dolgozza fel. Eleinte a forgalmazók hetekig szabotálni akarják a film vetítését. Végül az év legnézettebb filmjévé válik. Később a brüsszeli világpremiert is megpróbálják megakadályozni, sikertelenül.
Október 23.:
Minden korábbinál nagyobb, több százezres békemenet. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozza: Brüsszel úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel, a Brezsnyev-doktrína járja át Európát. Pedig Brüsszelnek meg kellene értenie: velünk még a kommunisták sem boldogultak, mi vagyunk a bot a küllők között, az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Arra is kitér: a rezsi- és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz: lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. A baloldali koalíció rendezvényén csupán egy-kétezren lézengenek, holott miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a fő szónok, akinek ez az első nyilvános fellépése e minőségében, és beszédet mond az összes baloldali párt elnöke is.
November 2.:
Orbán Viktor levelet küld Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének a migráció témakörében, amelyben figyelmeztet arra, hogy Európa törékeny stabilitása az EU külső határait sikeresen védő tagállamoknak köszönhető. Kitér rá: hazánk idáig 590 milliárd forintot költött határvédelemre a nemzeti költségvetésből. Harmadikán az EB szóvivője közli: nem finanszíroznak kerítéseket uniós pénzből. Emlékezetes: Brüsszel ígéretei ellenére egyetlen eurót sem adott hazánknak az uniós határok védelmére.
November 4.:
A magát Anonymusnak nevező maszkos alak videójában hozza nyilvánosságra, hogy a Városházát el akarja adni a fővárosi vezetés. Az újabb felvételekből kiderül, hogy Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnöknek – aki fővárosi ingatlanok körüli cápákat emleget – is fontos közreműködői szerep jut a bizniszben. Karácsony Gergely folyamatosan tagadja az eladási szándékot és azt, hogy tudott mindenről, ám a belső beszélgetésekről napvilágra került hanganyag rendre cáfolja a szavait. Egyértelműen kiderül, hogy bejáratott, korrupt módon, jutalékért cserébe értékesítik az ingatlanokat. Az ügyben feljelentéseket tesznek, s rendőrségi nyomozások indulnak. Házkutatást is tartanak több helyen, így Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is.
November 14.:
A Fidesz kongresszusán az újraválasztott elnök, Orbán Viktor beszédében bejelenti: a nyugdíjasoknak adandó nyolcvanezer forintos prémiumot követően a teljes 13. havi nyugdíjat is kifizetik a jövő évben. Ezenfelül a 25 év alatti fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, kétszázezer forintra emelik a minimálbért, és 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum.
November 21.:
Donáth Annát választják a Momentum elnökének, miután Fekete-Győr Andrást leváltották, mert a baloldali előválasztáson az utolsó helyen végzett.
November 22.:
Orbán Viktor levelet küld az Európai Bizottság elnökének, hogy a jelenlegi helyzetben függesszenek fel minden kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritásának, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit. 24-én nemleges választ ad Brüsszel.
November 25.:
Szijjártó Péter bejelenti, hogy a magyar gazdaság másfél évvel a koronavírus megjelenését követően elérte a pandémia előtti szintet. A 2008-as gazdasági világválság után még öt évre volt szükség a növekedési pálya ismételt eléréséhez.
November 29.:
Felvétel bizonyítja, hogy Karácsony Gergely az Erzsébet-hídon a buszsávban közlekedett megkülönböztető jelzés nélküli hivatali gépkocsijával. A főpolgármester volt az, aki az autósokat arra intette, menjenek gyalog. Később fény derül arra, hogy majdnem egymillió forintot kocsikázott el 19 hónap alatt.
November 30.:
Az Országgyűlés elrendeli a gyermekvédelmi törvény után kezdeményezett referendumot. A baloldal nem vesz részt a határozatról tartott szavazáson. Márki-Zay Péter bejelenti, hogy el fogja törölni a gyermekvédelmi törvényt, ha hatalomra kerül. A baloldali miniszterelnök-jelölt egyébként folyamatosan támadja a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbért is, s lecsökkentené a szerinte pazarló lakossági víz-, gáz- és áramfogyasztást.
December 1.:
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik megkapják a harmadik oltást. A beoltottak száma 6 132 549 fő, s ebből 2 559 096-an már a harmadik oltáson is túl vannak.
Az OECD 6,9 százalékos magyarországi gazdasági növekedéssel számol – áll a legfrissebb kiadványában. 2022-re szintén magas, ötszázalékos bővülést prognosztizálnak.
December 14.:
Jakab Péter igyekezetében – hogy a Tállai András pénzügyi államtitkártól kapott bohócfigurát visszadobja – a széke mellé ül a Parlamentben.
December 15.:
A baloldali pártok Országház előtti, saját népszavazási kezdeményezésükről tartott sajtótájékoztatóján kiderül, hogy se Márki-Zay Péter, se más nem tudja, pontosan miről akarnak referendumot. A baloldali jelölt azt mondja, kilencven napra szeretnék növelni az álláskeresési járadékot, de aztán közlik vele, hogy eddig is ennyi, így megállapodnak abban, hogy kilenc hónapra emelnék meg.
December 16.:
A kormánypártok 14 százalékos fölényét mutatja az a baloldal által megrendelt, belső használatra készült közvélemény-kutatás, amit a 444.hu hoz nyilvánosságra.
December 17.:
Az Amnesty International plakátokat tesz ki Legyen meleg! címmel. Vagyis felszólítják az embereket a homoszexuálissá válásra.
December 20.:
A Metropol nyilvánosságra hozza, hogy Mártha Imre, az összevont fővárosi mamutcég vezetője luxuskörülmények között él, s miközben folyamatosan bocsátja el a dolgozókat, közösségi oldalas bejegyzéseivel provokálja az embereket. Egy luxusvitorlásról például Home office címmel posztol képeket.
December 21.:
Novák Katalin családügyi minisztert jelölik köztársasági elnöknek – jelenti be a miniszterelnök az év utolsó Kormányinfóján.
Szombathelyre helyezik át Czeglédy Csaba perét, amelyben az ügyészség azzal vádolja, hogy ő az ördög ügyvédje, aki Borkai Zsoltról a kompromittáló videót közzétette a 2019. őszi önkormányzati választás előtt pár nappal. Mivel a baloldali ügyvéd esetében elfogultságot jelenthet be a járásbíróság, felmerül, hogy éppen az ügy elhúzódása volt a cél a színhelyváltoztatással.
December 22.:
A kormányfő bejelenti, hogy új védelmi vonalat nyit meg az inflációval szemben: az októberi szinten rögzítik a jelzálog-fedezetű hitelek kamatait.
