„A magyar családpolitika tudott reagálni az elvándorlásra is”

– Évről évre többen jönnek haza Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak – mutatott rá Molnár Balázs, a KINCS elnökhelyettese egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Gyújtópontok ’22 rendezvénysorozat részeként szerveztek. Az eseményen a migráció jelentette kihívások mellett az elvándorlás is szóba került, amellyel kapcsolatban elhangzott, hogy a magyar családpolitika reagál erre a jelenségre, nem is ritka, hogy a fiatalok családalapítás előtt térnek vissza Nyugat-Európából Magyarországra.

– A vizsgált muszlim világ szomszédai északon Oroszország, keleten Kína, ahol az ujgurok már egy meglévő iszlám kisebbség. Délen India, ahol szintén van muszlim kisebbség, akik szeparatisták. 

– Ezekbe az irányokba háború nélkül nem tud távozni a népességnövekmény, Afrikába pedig nem igazán szeretnének menni, így marad Európa

– vezette le Dezső Tamás. 

Leértékelődő kőolaj és vízhiány

A Migrációkutató Intézet igazgatója felvázolta, hogy ha az elektromos autók és a műanyagok visszaszorítását célzó politika sikeres, és nem kell majd annyi kőolaj a világban, az még rosszabb helyzetbe hozhatja ezeket az országokat. Elmondta azt is, hogy évente rengeteg új munkahelyet kellene teremtenie ezeknek az államoknak, hogy mindenkinek legyen munkája. – Ha nincs munka, akkor nem lehet házasságot kötni, nem lehet családot alapítani – magyarázta ennek a jelentőségét. 

Ezért válhattak népszerűvé az iszlám szélsőségek is, erre rátett egy lapáttal, hogy Európa meghívta magához ezen országok társadalmának elitjeit, akik helyben meg tudnák védeni társadalmaikat ezektől a folyamatoktól. Előadása végén Dezső Tamás a vízhiányról ejtett szót, amely szintén drámaian érinti a a muszlim térséget. 

Nincs hosszú távú megoldás 

– Európában stratégiai hosszú távú válaszokat a migráció kérdésére nem igazán látunk, egy háború alakult ki a kérdésben, amely dinamikusan változik – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen. 

Ördögh Tibor egyetemi tanár szerint egyenesen állóháború van, amiben az EU béna kacsává vált, és saját magát sem képes legyőzni. 

Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese szerint nemcsak a migrációs válság tette ezt az unióval, hanem az is, hogy EU rendszeresen veszít a globális versenyben, és ennek az egyik oka, hogy túl kevesen vannak az európaiak. 

– Jelentőséget, versenyképességet veszítünk, és nem amiatt vagyunk már öreg kontinens, mert régi a kultúránk, hanem mert elöregedők a társadalmaink

– foglalta össze Molnár Balázs. Hozzátette: nincs olyan uniós tagállam, ahol a születési ráta elérné az önfenntartáshoz szükséges minimumot. Szerinte a migrációs vitának az is része, hogy az európai többség frusztrált a migrációs probléma miatt, de a politikai korrektség miatt nem lehet megoldani ezt. 

– A migráció az elmúlt évtizedekben komplex jelenséggé vált, a globalizáció felgyorsította – jelentette ki Janik Szabolcs, aki szerint ennek megfelelően komplex válaszokra lenne szükség. 

Az elvándorlás is probléma

– A Nyugat-Balkán országaiból is óriási a kivándorlás, az elsődleges célpont Németország és Ausztria – vetett fel egy másik szempontot Ördögh Tibor. Felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt Szerbia és Horvátország például vészhelyzetet hirdetett, saját minisztériumot kapott az elvándorlás megállítása és a népesség növelése. – A demográfia hatással van az országok működésére – mondta. 

A termékenységi ráta egyedül Németországban növekedett a befogadó államok közül, a többi helyen vagy csökkent, vagy stagnált. – Viszont azokban az országokban, melyek a migrációban nem voltak annyira érintettek, ott növekedett a termékenységi ráta, Magyarországon például 27 százalékkal – hívta fel a figyelmet Molnár Balázs. 

Az Európa demográfiai válsága esemény előadói és szervezői. Fotó: PROKON

A résztvevők kommentálták a Századvég európai kutatását is, amit évről évre elvégeznek, ma már harminc európai országban monitorozzák, hogy mit gondolnak az európaiak a családról és a migrációról. Molnár Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a többség amellett foglal állást Nyugat-Európában is, hogy a családokat kellene támogatni a migráció helyett. – Az európaiak több gyermeket szeretnének – fűzte hozzá. Ördögh Tibor elmondta, hogy a Balkánon az elvándorlással együtt is elutasítják az emberek a bevándorlókat. 

– Sok magyar később kezdett el tömegesen élni a szabad mozgás jogával, mint a térség más országainak állampolgárai – vélekedett a felmerülő témával kapcsolatosan Molnár Balázs. Hozzátette: 

ezzel együtt sokkal többen jönnek haza Magyarországra, mint a térség országaiba, mostanra rendszeresen többen jönnek haza, mint ahányan elmennek egy évben, 

és a legtöbben pont a családalapítás előtt térnek vissza, ami jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy a továbbiakban is Magyarországon éljenek ezek a magyarok. 

A hazatérőknek is elérhetők a támogatások

– A családpolitika tudott reagálni az elvándorlás problémájára, 

a legtöbb családtámogatás feltételeként szabott munkavállalás esetén azt is elfogadjuk, ha külföldön teljesítették a fiatalok – hívta fel a figyelmet Molnár Balázs. Elmondta, hogy nem egyedi eset, hogy a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) igénybe vevő hazatelepülők már a kész házba érkeznek meg, akár a kisebb gyerekeikkel. 

– A kormánynak az a célja, hogy akit csak lehet segítsünk abban, hogy otthon boldoguljon

– jelentette ki a KINCS elnökhelyettese. – Ennek fényében a határon túlon született magyar gyermekek után is jár juttatás, a köldökzsinórprogramon keresztül – emlékeztetett Molnár Balázs. 

Elmondta, hogy Európában is van családpolitika, de más a megközelítés: az anyaságot és a gyermeknevelést értékként csak Kelet-Európában és a Balkánon látják. – A családbarát megközelítéssel jó példával járhatunk elől – jelentette ki.

Borítókép: Európa demográfiai válsága című kerekasztal-beszélgetés a Lónyay–Hatvany-villában (Fotó: Batthyány Lajos Alapítvány)