Európa demográfiai válsága – ezzel a címmel rendezett eseményt a PROKON és a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) szerda este a Lónyay–Hatvany-villában. A migráció, demográfiai kihívások és az elvándorlás témaköreit érintő előadás, majd az azt követő kerekasztal-beszélgetés egy rendezvénysorozat része, melyen a szervezők a 2022-es országgyűlési választások „gyújtópontjait” igyekeznek körüljárni.
A rendezvény első felében Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki egyben BLA kuratóriumának elnöke és egyetemi tanár tartott előadást a migráció témájában. Gondolatébresztő felszólalásában vázolta, hogy milyen körülmények miatt vált tömegessé a migráció Európában.
– 2015-ben becslések szerint 400 ezer ember vonult át Magyarországon, közülük 173 ezernek sikerült felvenni az adatait.
Ennek az embertömegnek a 42 százaléka érkezett a háborús övezetből, Szíriából és Irakból. A többségük a világ másik száz országából érkezett, nagy részük gazdasági migráns volt
– hívta fel a figyelmet Dezső Tamás.
Az igazgató szerint a migrációs válság, csak egy tünet, de az unió még ezt sem volt képes kezelni, „nem tudta csillapítani a lázat”. – De vajon mik a kiváltó okok, ami miatt útnak indulnak ezek a tömegek? – tette fel a kérdést.
Népességrobbanás
Dezső Tamás elmondta, hogy a muszlim világ 28 országával foglalkozott, ezen országokban átlagosan 400 százalék fölötti volt a népességnövekedés 1955 és 2018 között. – Az elmúlt 66 évben drámai népességnövekedés volt a világnak ezen részén, ahonnan döntő többségben a menekültek és migránsok érkeznek – jelentette ki Dezső Tamás.
Kitért rá, hogy kulturális, civilizációs, vallási okai vannak ennek az emelkedésnek. Ezekben az országokban ugyanis házasságkötés előtt nem élnek nemi életet, házasságtörés miatt akár börtönbe is kerülhetnek, és a mai napig vannak becsületgyilkosságok, amikor egy férfi családtagja öli meg a vétkező nőt.
– A rokoni kapcsolatoknak olyan jelentősége van, ami a nyugati világban már elképzelhetetlen – jelentette ki a professzor. Ennek érzékeltetésére több történetet is mesélt, az egyik szerint egy Nagy-Britanniában élő és dolgozó informatikus is hazament Irakba azért, hogy testvére helyébe lépjen a hadseregben, akit az Iszlám Állam mesterlövészei lelőttek.
– A vizsgált muszlim világ szomszédai északon Oroszország, keleten Kína, ahol az ujgurok már egy meglévő iszlám kisebbség. Délen India, ahol szintén van muszlim kisebbség, akik szeparatisták.
– Ezekbe az irányokba háború nélkül nem tud távozni a népességnövekmény, Afrikába pedig nem igazán szeretnének menni, így marad Európa
– vezette le Dezső Tamás.
Leértékelődő kőolaj és vízhiány
A Migrációkutató Intézet igazgatója felvázolta, hogy ha az elektromos autók és a műanyagok visszaszorítását célzó politika sikeres, és nem kell majd annyi kőolaj a világban, az még rosszabb helyzetbe hozhatja ezeket az országokat. Elmondta azt is, hogy évente rengeteg új munkahelyet kellene teremtenie ezeknek az államoknak, hogy mindenkinek legyen munkája. – Ha nincs munka, akkor nem lehet házasságot kötni, nem lehet családot alapítani – magyarázta ennek a jelentőségét.
Ezért válhattak népszerűvé az iszlám szélsőségek is, erre rátett egy lapáttal, hogy Európa meghívta magához ezen országok társadalmának elitjeit, akik helyben meg tudnák védeni társadalmaikat ezektől a folyamatoktól. Előadása végén Dezső Tamás a vízhiányról ejtett szót, amely szintén drámaian érinti a a muszlim térséget.
Nincs hosszú távú megoldás
– Európában stratégiai hosszú távú válaszokat a migráció kérdésére nem igazán látunk, egy háború alakult ki a kérdésben, amely dinamikusan változik – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen.
Ördögh Tibor egyetemi tanár szerint egyenesen állóháború van, amiben az EU béna kacsává vált, és saját magát sem képes legyőzni.
Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese szerint nemcsak a migrációs válság tette ezt az unióval, hanem az is, hogy EU rendszeresen veszít a globális versenyben, és ennek az egyik oka, hogy túl kevesen vannak az európaiak.
– Jelentőséget, versenyképességet veszítünk, és nem amiatt vagyunk már öreg kontinens, mert régi a kultúránk, hanem mert elöregedők a társadalmaink
– foglalta össze Molnár Balázs. Hozzátette: nincs olyan uniós tagállam, ahol a születési ráta elérné az önfenntartáshoz szükséges minimumot. Szerinte a migrációs vitának az is része, hogy az európai többség frusztrált a migrációs probléma miatt, de a politikai korrektség miatt nem lehet megoldani ezt.
– A migráció az elmúlt évtizedekben komplex jelenséggé vált, a globalizáció felgyorsította – jelentette ki Janik Szabolcs, aki szerint ennek megfelelően komplex válaszokra lenne szükség.
Az elvándorlás is probléma
– A Nyugat-Balkán országaiból is óriási a kivándorlás, az elsődleges célpont Németország és Ausztria – vetett fel egy másik szempontot Ördögh Tibor. Felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt Szerbia és Horvátország például vészhelyzetet hirdetett, saját minisztériumot kapott az elvándorlás megállítása és a népesség növelése. – A demográfia hatással van az országok működésére – mondta.
A termékenységi ráta egyedül Németországban növekedett a befogadó államok közül, a többi helyen vagy csökkent, vagy stagnált. – Viszont azokban az országokban, melyek a migrációban nem voltak annyira érintettek, ott növekedett a termékenységi ráta, Magyarországon például 27 százalékkal – hívta fel a figyelmet Molnár Balázs.
A résztvevők kommentálták a Századvég európai kutatását is, amit évről évre elvégeznek, ma már harminc európai országban monitorozzák, hogy mit gondolnak az európaiak a családról és a migrációról. Molnár Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a többség amellett foglal állást Nyugat-Európában is, hogy a családokat kellene támogatni a migráció helyett. – Az európaiak több gyermeket szeretnének – fűzte hozzá. Ördögh Tibor elmondta, hogy a Balkánon az elvándorlással együtt is elutasítják az emberek a bevándorlókat.
– Sok magyar később kezdett el tömegesen élni a szabad mozgás jogával, mint a térség más országainak állampolgárai – vélekedett a felmerülő témával kapcsolatosan Molnár Balázs. Hozzátette:
ezzel együtt sokkal többen jönnek haza Magyarországra, mint a térség országaiba, mostanra rendszeresen többen jönnek haza, mint ahányan elmennek egy évben,
és a legtöbben pont a családalapítás előtt térnek vissza, ami jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy a továbbiakban is Magyarországon éljenek ezek a magyarok.
A hazatérőknek is elérhetők a támogatások
– A családpolitika tudott reagálni az elvándorlás problémájára,
a legtöbb családtámogatás feltételeként szabott munkavállalás esetén azt is elfogadjuk, ha külföldön teljesítették a fiatalok – hívta fel a figyelmet Molnár Balázs. Elmondta, hogy nem egyedi eset, hogy a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) igénybe vevő hazatelepülők már a kész házba érkeznek meg, akár a kisebb gyerekeikkel.
– A kormánynak az a célja, hogy akit csak lehet segítsünk abban, hogy otthon boldoguljon
– jelentette ki a KINCS elnökhelyettese. – Ennek fényében a határon túlon született magyar gyermekek után is jár juttatás, a köldökzsinórprogramon keresztül – emlékeztetett Molnár Balázs.
Elmondta, hogy Európában is van családpolitika, de más a megközelítés: az anyaságot és a gyermeknevelést értékként csak Kelet-Európában és a Balkánon látják. – A családbarát megközelítéssel jó példával járhatunk elől – jelentette ki.
Borítókép: Európa demográfiai válsága című kerekasztal-beszélgetés a Lónyay–Hatvany-villában (Fotó: Batthyány Lajos Alapítvány)
