Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a megemlékezésen hangsúlyozta:
az ostromban meghalt magyar emberek áldozata arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg az emberi életet, országunk fennmaradását, szabadságát, függetlenségét és a békét.
Ugyanakkor tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, törekedjünk együttműködésre a világ minden nemzetével – tette hozzá.
Az államtitkár felidézte, hogy
a több mint száz napig tartó ostrom a második világháború egyik legpusztítóbb városi csatája volt. Berlin és Sztálingrád után a magyar fővárost érte a legnagyobb veszteség.
Magyarország ekkorra már elveszítette szuverenitását, a magyar katonáknak a német hadsereg vezetői parancsoltak, és különösen szégyenletes szerepet játszottak az ostrom alatt a nyilaskeresztes pártszolgálatosok – mutatott rá a politikus.
Az ostromnak mintegy százezer ember esett áldozatául, köztük 38 ezer civil.
A civilek közül 15 ezren zsidó honfitársaink voltak. Különösen fájdalmas annak a hétezer zsidó polgártársunknak a halála, akiket a nyilasok gyilkoltak meg, többnyire a Dunába lőttek – emlékeztetett Répássy Róbert.
Ugyanakkor a budapesti házak pincéjébe zárt lakosság számára minden nap harc volt a túlélésért, a víz, az élelem hiánya, a kemény hideg és a betegségek tizedelték a lakosságot – tette hozzá.
Arról is szólt, hogy az ostrom után újabb borzalmak következtek, mert a szovjetek hadifogolynak tekintették a magyar lakosságot.
A magyar emberek vagyona és élete, a nők méltósága nem ért semmit a szovjetek szemében, hadizsákmány lett
– fogalmazott Répássy Róbert.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a város lakói több mint három hónapon keresztül éltek ágyútűzben, bombák robbanásai között. Tízezrek várták reménykedve a harcok befejeződését.
Az ostrom felfoghatatlan károkat okozott, hiszen a főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a Várban és környékén alig maradt ép lakás. Kiégett a Pesti Vigadó, a Budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat
– sorolta.
A főigazgató hangsúlyozta, a Nemzeti Örökség Intézete fontosnak tartja, hogy azokra is emlékezzünk, akik civilként estek áldozatul a harcoknak.
Ugyanis felelősek vagyunk azért, hogy a névtelen hősök, áldozatok emléke is fennmaradjon, hogy továbbadjuk a következő nemzedékeknek. Mert nemzetünk békés jelenét az ő áldozatuknak is köszönhetjük – hangoztatta Móczár Gábor.
Az ünnepség résztvevői a megemlékezés végén megkoszorúzták azt a két szimbolikus sírt, amely az ostrom alatt felrobbant II. kerületi Regent-ház, illetve a Vitéz utca 2. és a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.
Borítókép: Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője a Szózatot énekli a Budapest 77 évvel ezelőtt véget ért ostromának civil áldozatairól tartott megemlékezésen a Farkasréti temetőben, az áldozatok síremlékeinél 2022. február 13-án. A megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
