Mi történik, ha az ellenzék győz a választáson?

Választás 2022 – kulcsfontosságú szavazásra készül április 3-án az ország. Tizenkét éves regnálása során az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amelynek eredményeként kétségtelenül fejlődött az ország, s amelyeket rendre támadott az ellenzék. Az alábbiakban csokorba szedtük, milyen intézkedések, vívmányok kerülnének veszélybe, s mi az, amire viszont bizton lehetne számítani kormányváltás esetén.

Budapest, 2022. március 15. Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje az Egységben Magyarországért nagygyûlésén Budapesten, a Mûegyetem rakparton 2022. március 15-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A családi otthonteremtési kedvezmény, a csok lakás hitel

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) már hat és fél éve igényelhető. Sem akkor, sem azóta nem is merült fel, hogy kivezessék, sőt azóta olyan komplex támogatási rendszer épült ki köré, amely a családokat bármilyen élethelyzetben akár sok tízmillió forinttal segíti a saját otthonhoz jutásban.

A kedvezmény új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. A kedvezményes hitel törlesztője már három-négy éve is legalább tízezer forint körüli különbséget jelentett az akkori legkedvezőbb piaci lakáshitelekhez viszonyítva, mára azonban az olló tovább nyílt.

15 millió forintos kölcsönösszeggel és 25 év futamidővel, ötéves kamatperiódussal számolva a legolcsóbb pia­ci lakáshitel jelenleg 4,73 százalékos kamattal és mintegy 84 500 forintos havi törlesztővel vehető fel. A piacon azonban jellemzőbbek a havi kilencvenezer forintot meghaladó törlesztővel és jóval öt százalék fölötti thm-mel járó termékek.

A vissza nem térítendő csok – és a csokkal járó többi kedvezmény, így a teljes illetékmentesség – már egy gyermek esetén is elérhető, a csokhitel feltétele azonban legalább két gyermek.

Az Orbán-kormánynak hála a kedvezményezetti kör viszont jelentősen szélesedett az elmúlt években. 

Ma már nemcsak új lakás építésére vagy vásárlására, hanem használt ingatlan vásárlására, bővítésére, sőt a falusi csok esetében ingatlan felújítására is fordítható a kölcsönösszeg.

Tavaly október óta újabb kivételes lehetőség áll a családok rendelkezésére, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett Zöldotthon programot összekötötték a csokkal.

Az Otthonteremtési felújítás állami támogatással

A program eleve sokkal szélesebb kört szólított meg a korábbiaknál, már csak azért is, mert olyan elemeket is tartalmaz, amelyek nem lakásvásárlással, építkezéssel, költözködéssel járnak. 

A csok vidéki változata, a falusi csok és feltételei

A Magyar falu program részeként elérhető falusi csok segítségével egy kistelepülésen élő család felújíthatja, bővítheti otthonát, vagy éppen falura költözhet, majd korszerűsítheti a megvásárolt ingatlanát. Mindehhez ráadásul kamattámogatással rendelkező, legfeljebb háromszázalékos hitelt is tud igényelni.

A falusi csok esetében a csokkal megegyező összegekről van szó, azaz egy háromgyermekes család akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt is fel tud venni.

A csok vidéki változata nem titkoltan egyfajta kísérlet, hiszen olyan apróbb falvakba próbál életet lehelni, ahonnét korábban jellemzően elvándoroltak a fiatalok.

Babaváró házasok kedvezményes hitele

Szintén 2019 júliusától érhető el a babaváró támogatás, amely azért kívánkozik az otthonteremtési támogatások sorába, mert felmérések szerint tízből hat-hét házaspár lakáscélra fordítja a szabad felhasználású, kamatmentes hitelként igényelhető, akár tízmillió forintot. Éppen ezért a babaváró támogatás kétségkívül az egyik legnépszerűbb családtámogatási forma, amelyet minden olyan házaspár igényelhet, ahol a feleség 18 és 41 év közötti.

A kamatmentes hitel törlesztését az első gyermek születése esetén három évre felfüggesztik, a másodiknál a tartozásból hárommillió forintot elengednek és újabb hároméves felfüggesztés jön, a harmadik gyerek születésével pedig megszűnik a tartozás. Ebbe a körbe tartozik a tetőtér-beépítések kiemelt támogatása és a már előzetesen is a legnagyobb érdeklődést kiváltó otthonfelújítási program. 

Utóbbi azt jelenti, hogy bárki – házaspárok, élettársak, egyedülállók –, aki legalább egy gyermeket nevel, annak lakásfelújítási, -korszerűsítési költségei felét az állam utólag megtéríti.

Ezek után nézzük, mi a baloldali ellenzék választási programja 2022-ben

Mit veszítünk, ha az ellenzék nyer a választáson? A baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltje számos alkalommal adott ízelítőt leendő programjának elemeiből. Amint azt az erről szóló sorozatban megírtuk, Márki-Zay például nem tartja jó ötletnek a benzinárstopot, s azt javasolta az embereknek, hogy vegyenek kisebb autót, ha valakit érzékenyen érintenének a magasabb üzemanyagárak. 

Az is előfordult, hogy – hangoztatva közgazdászvégzettségét – arról beszélt, nincs szükség a minimálbérre. A baloldali jelölt a 13. havi nyugdíj ellen is szót emelt, veszélyes és felelőtlen lépésnek tartja annak visszaállítását.

Márki-Zay a rezsicsökkentést is rendszeresen támadta

Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni.

Márki-Zay szerint a rezsicsökkentés káros, mert

ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.

Márki-Zay azt is kifejtette korábban:

Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. A Fidesz-féle rezsicsökkentés fenntarthatatlan. Lehetetlen megállítani a világpiaci árakat a határon. A megoldás az épületszigetelés, megújuló energiatermelés és energiahatékonyság

– fogalmazott a baloldal jelöltje. Ahogyan azt a Mediaworks-Hírcentrum is megírta, a baloldali jelöltnek hasonló gondolatai voltak a benzinárakról is. Bár rossz döntésnek tartja az üzemanyagárak befagyasztását, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjének semmilyen ötlete sincs, hogyan kellene megoldani ezt a problémát.

Márki-Zay Péter (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Mit mond Márki-Zay a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje a minimálbérről?

Miközben a minimálbér adómentessé tételével kapcsolatos ígéretéről beszélt, Márki-Zay több ízben is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan az árnyoldalairól és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. 

Egy szintén a Mediaworks–Hírcentrum által készített összeállítás szerint közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt: Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkremenne.

A Fidesz ezzel szemben az adót is több ízben csökkentette az évek alatt

Az elmúlt években (2009-2022) A számos intézkedésből itt látható pár fontosabb és azok eredményei:

• A személyi jövedelemadó a 25 év alatti fiataloknak 36 százalékról 0 százalékra csökkent. Így az szja visszatérítés 2022-től automatikusan hozzáadódik a fiatalok fizetéséhez.
• Az általános SZJA 36 százalékról 15 százalékra csökkent.
• A négy-vagy többgyermekes anyáknak a személyi jövedelemadóját a kormány eltörölte.
• A családi adókedvezmény a 2009-es adatokhoz képest 12 milliárd forintról 980 milliárd forintra emelkedett.
• A nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékról 15 százalékra csökkent, amióta a Fidesz van kormányon.

Az idősebb korosztályról sem feledkezett meg az Orbán-kormány az évek alatt

A fent említett nyugdíjasokra vonatkozó adókedvezményen túl a kormány a 13. havi nyugdíjat is visszavezette. Ezzel az intézkedéssel számos idős ember helyzete megkönnyebbült a koronavírus-járvány okozta válság után.

A kimutatások is a kormány gazdasági intézkedéseinek a helyességét támasztják alá

Az adatok a 2009-es kimutatásokkal vannak összehasonlítva.

• A gazdasági növekedés -6,6 százalékról +6,4 százalékra növekedett.
• A munkanélküliség 12 százalékról 3,8 százalékra esett vissza.
• A minimálbér 73 500Ft-ról 200 000Ft-ra emelkedett.
• A bruttó átlagkereset pedig 198 800Ft-ről 428 000Ft-ra nőtt.

Ha ez ellenzék nyer a választáson, mi várható LMBTQ-fronton?

Az elmúlt időszakban egyre több olyan történetről lehetett, illetve lehet hallani, amikor az LMBTQ-szervezetek a legagresszívabb formában hálózzák be a fiatalkorúakat. Több ízben bebizonyosodott, hogy ezek a magatartási formák már egyáltalán nem a másság elfogadtatásáról szólnak, hanem sokkal inkább arról, hogy az LMBTQ propaganda esetleg nemi identitásukban bizonytalan, vagy éppen pszichiátriai, netán mentális problémákkal küzdő fiatalkorúakat próbál behálózni.

Olyan esetről lehetett hallani, olvasni a közelmúltban, amikor óvodás, vagy iskoláskorú gyermekeket, akik esetleg a szokványostól valamelyest eltérő magatartást mutattak, hormonkézelesékere vettek rá. 

Az Amerikai Egyesült Államokban volt arra példa, hogy bizonyos tanintézményekben  bevezették, hogy bizonyos mellékhelyiségeket a lányok mellett a magukat nőnek képzelő, vagy legalábbis egy bizonyos határig úgy viselkedő fiúk is használhatnak.

Ennek többek között olyan eredménye is lett, hogy a a Washington államban található Loudoun megyei középiskolában egy szoknyát viselő fiú erőszakolhatott meg egy lányt az egyik mosdóban.

A kép illusztráció (Fotó: Sébastien Rabany)

Hazánkban az LMBTQ-lobbi gyermekek felé történő nyomulásának egyik eklatáns példája volt az ún. Meseország mindenkié című kiadvány, melyben legendás meséket írtak át úgy, hogy a főhősöket homoszexuálisoknak, leszbikusoknak, transzvesztitáknak ábrázolták.

Miután egyre több tény utalt arra, hogy a rendkívül agresszívan nyomuló LMBTQ-lobbi célkeresztjében a fiatalok állnak, a magyar országgyűlés kétharmados többsége megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt, ezzel gátat szabva annak a gyakorlatnak, hogy a homoszexuális szervezetek a gyermekeknek az LMBTQ-életformát népszerűsítsék.

Miután pedig az ellenzék több állásfoglalásából, megnyilvánulásából nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi baloldal pártjai ezt a nyomulást támogatják, az LMBTQ-lobbi célkitűzéseivel túlnyomórészt egyetértenek, a kormánytöbbség kezdeményezte az ügyben népszavazás megtartását, melyet a szükséges számú támogató aláírás összegyűjtését és a jogorvoslatok elbírálását követően Áder János a Választás 2022, vagyis az Országgyűlési Választással egyazon időpontra, április 3-ra írt ki.

A Gyermekvédelmi Népszavazáson a magyar választópolgárok a következő kérdésekre adhatnak választ:

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)