Ez Márki-Zay Péter programja (2. rész): Eltörölné a minimálbért

Összességében több millió ember anyagi helyzetét befolyásolná, ha valóra válna Márki-Zay Péter elgondolása. A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban – hangoztatva közgazdászvégzettségét – arról beszélt, hogy nincs szükség a minimálbérre. Bár utóbb Márki-Zay magyarázkodni kezdett, és önellentmondásba került, a Mediaworks Hírcentrumának összefoglalójából kiderül: a minimálbér a gazdaság alapvető tényezője, s állami ellátások egész sora függ a mértékétől.

Mediaworks–Hírcentrum
2021. 12. 28. 9:20
20211116 budapest marki zay peter az ellenzek kozos miniszterelnok jeloltje es kanasz nagy mate az lmp tarselnoke kozos nyilatkozatot irnak ala a klima vedelemrol havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zavaros magyarázkodásba kezdett Márki-Zay Péter a minimálbér ügyében is. A baloldal miniszterelnök-jelöltje egy korábbi videójában úgy fogalmazott: „Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se.” Ezután, amikor a Mediaworks Hírcentrumának riportere december elején megkérdezte tőle, miért helyezkedett erre az álláspontra, Márki-Zay így felelt: „Nem mondtam azt, hogy nincsen szükség a minimálbérre. Mire gondol?” Majd fejtegetésbe bocsátkozott, hogy a túl magas minimálbér rettenetes veszélyekkel járna, olyannyira, hogy tömeges munkanélküliséget okozna Magyarországon. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy – a közös baloldali sajtótájékoztatón – már arról beszéljen:

Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés.

Márki-Zay tehát előbb azt mondta, hogy a minimálbér szükségtelen, majd amikor állításával szembesítették, azt közölte, hogy nagyon is szükség van a legkisebb rögzített bérre. Arról is beszélt, hogy nem szabad a minimálbért nagyon megemelni, majd arról, hogy a magyar legkisebb bér tűrhetetlenül alacsony és a növelése rendkívül fontos.

A baloldali miniszterelnök-jelölt egymásnak is ellentmondó állításai komoly veszélyt hordoznak magukban.

A minimálbér mértéke a hazai bérszínvonal szempontjából kulcskérdés. Több százezren keresnek manapság minimálbért, s mivel a munkáltatóknak meg kell tartaniuk a különböző munkavállalói csoportok közötti bérkülönbségeket, így a minimálbér emelésekor a többet keresőknél is – egy bizonyos pontig – növelni kell a havi járandóságot. Ha

ehhez hozzávesszük, hogy állami ellátások egész sora kapcsolódik a meghatározott legkisebb bér aktuális mértékéhez, s annak még a nyugdíjak kiszámításánál is szerepe lehet, akkor nem túlzás azt állítani, hogy egyenesen milliók ügye a minimálbér.

A zavaros kommunikáció ellenére Márki-Zay minimálbér-ellenes kampánya bizonyos sikert elért. A baloldali pártok ugyanis decemberben a parlamentben nem szavazták meg a vállalkozások adójának csökkentését. A közterhet azért mérsékelte – évi több száz milliárdot hagyva a gazdaság szereplőinél – a törvényhozás, hogy a hazai cégek könnyebben kigazdálkodhassák a jövőre esedékes, jelentős, húszszázalékos minimálbér-emelést. Jó tudni, hogy 2022-ben havi bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum. 

Érdemes megjegyezni: jövőre pedig több lesz a minimálbér, mint amennyi tizenkét évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején, 2010-ben az átlagkereset volt.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.