időjárás 25°C Ivó, Milán 2022. május 19.
logo

Választás 2022: a politikai rendszer sarokpontja az országgyűlési voksolás

Juhász Attila
2022.02.11. 23:13
Választás 2022: a politikai rendszer sarokpontja az országgyűlési voksolás

Magyarországon a rendszerváltozás óta kilencedik alkalommal választhatják meg szabadon a polgárok az országgyűlési képviselőket, mint valamennyi alkalommal, most is négyéves időtartamra. Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a voksolás időpontját, melynek sok más mellett ezúttal az is érdekessége lesz, hogy a parlamenti választással egy időben a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire is választ adhatunk majd. Az alábbi cikkben összefoglaltuk, hol, hogyan, pontosan mikor és kikre adhatja le szavazatát a választó, illetve arra is választ kerestünk, hogy mi is az idei választás tétje, valamint röviden felidézzük, mi is történt a korábbi parlamenti választásokon 1990 óta.

VÁLASZTÁS 2022

A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása

– mondta a XIX. századi magyar politikai élet egyik legjelentősebb alakja, Deák Ferenc, a haza bölcse, az 1848-as első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere, az 1867-ben létrejövő dualista rendszer egyik megálmodója és létrehozója.

A VÁLASZTÁS 2022 RENDSZER LÉNYEGI ELEMEI

2022-ben sorrendben kilencedszer választhatunk országgyűlési képviselőket, harmadik alkalommal a 2010 után hatályba lépő új választási törvény szerint. A kétharmados parlamenti többség a 2010–14 közötti ciklusban módosította a vonatkozó paragrafust, addig az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon létrehozott rendszer volt érvényben.

A kettő között több alapvető különbség is fellelhető. Korábban a négyévenként megtartott országgyűlési választás során 386 képviselőt küldhettek a parlamentbe a választópolgárok, 176-an az egyéni körzetekben, míg 210-en a területi, illetve az országos listákról, listáról nyerhettek mandátumot.

A voksolás két fordulóból állt. Az első körben részvételi és eredményességi küszöb is volt, mind a területi listás, mind az egyéni körzetes választás során. Ráadásul a választás előtti napon a kampánycsend is mindig életbe lépett, amely egészen az urnák zárásáig tartott.

A 2014-es magyar parlamenti választások óta már csak 199 mandátumért folyik a verseny a pártok és az egyéni jelöltek között, 106 egyéni és 93 listás hely sorsáról dönthetünk. A korábbi 20 (19 megye és Budapest) területi lista helyett egy országos listára adhatjuk le szavazatainkat.

A választás 2022-ben egyfordulós, sem eredményességi, sem érvényességi küszöb nincs. A nyertes a legtöbb szavazatot elérő párt vagy egyéni jelölt. A korábban érvényben lévő kampánycsendet is eltörölték.

Az ún. töredékszavazatoknak azonban továbbra is van szerepük, az egyéni jelöltekre leadott, mandátumot nem eredményező voksoknak továbbra is van szerepe a végeredmény szempontjából (erről részletesen a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a Választás.hu oldalon lehet olvasni).

VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI REGISZTRÁCIÓ, ÁTJELENTKEZÉS

Választójoga minden olyan, a választás napjáig – tehát április 3-ig – 18. életévét betöltő magyar állampolgárnak van, akit valamilyen okból – például jogerős bírósági ítélettel – nem zártak ki a voksolásból. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) január 31-én kezdte meg azon névre szóló küldemények kézbesítését, melyben arról értesíti a választópolgárokat, hogy szerepelnek az idei választás névjegyzékében. Az értesítők nyomtatása a január 26-i névjegyzéki állapotnak megfelelően másnap kezdődött meg, azok kiküldésével az iroda a Magyar Postát bízta meg.

A 2022-es választásokra január utolsó napján kezdődött meg a választási értesítők kézbesítése. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A mintegy 7,8 millió választópolgárnak legkésőbb február 11-ig postázzák az értesítőt a lakcímére arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Ha valaki ezt nem kapja meg, akkor a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki. Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül csak a nevet, a születési nevet, a születési időt és a lakcímét tartalmazza. Tartalmazza továbbá az értesítő a szavazás helyét, idejét és azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát. Jelölik azt is, hogy a szavazókör akadálymentesített-e.

(Az ezzel kapcsolatos további részletek a Választás.hu oldalon érhetők el.)

Fontos tudni, hogy a választásra jogosultságnak nem feltétele az, hogy a választópolgár magyarországi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, a tartósan külföldön élő, illetve a határainkon túli magyar állampolgárok is leadhatják szavazataikat a külképviseleteken vagy levélszavazat formájában, azonban a lakcímmel nem rendelkezők egyéni választókerületi jelöltekre nem, csak az országos pártlistára voksolhatnak.

A külképviseleti névjegyzékbe vétel, vagyis a választási regisztráció január 27-e óta kérhető. Az NVI korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-világjárványra tekintettel a helyi járványügyi előírások a külképviseleti szavazás megtartását befolyásolhatják vagy akár el is lehetetleníthetik azt.

Idén is lesz lehetőségük mozgóurnát kérni azoknak, akik egészségi állapotuk miatt vagy más okból kifolyólag akadályoztatva vannak abban, hogy eljussanak a szavazóhelyiségekig. Ők ezt még a választás napján is kérhetik a területileg illetékes jegyzőtől.

Ha valaki a szavazás napján Magyarországon, azonban bejelentett lakóhelyétől eltérő településen, budapesti kerületben (vagy ugyanazon a településen, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén) tartózkodik, átjelentkezéssel szavazhat. (Az ezzel kapcsolatos részletekről a Választás.hu oldalon lehet tájékozódni)

A VÁLASZTÁS 2022 IDŐPONTJA, ÉS MENETE?

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke január 11-én jelentette be, hogy 2022. április 3. napjára tűzte ki a Választás 2022 időpontját. Bizonyos Európán kívüli kontinenseken az időeltolódás miatt módosulhat a Választás 2022 időpontja, így ettől eltérő időpontokban is voksolhatnak az ott élő magyarok, illetve a levélben történő szavazás sem kötődik szorosan a Választás 2022 hivatalos időpontjához. A külképviseleteken leadott, illetve a levélcsomagokban beérkező szavazatok összeszámlálásának azonban a többi vokssal együtt kell történnie.

Magyarországon minden szavazókör azon a bizonyos vasárnapon, április 3-án reggel 6.00-kor nyit, míg az urnazárás időpontja 19.00.

Ez utóbbi időpont a gyakorlatban későbbre is tolódhat, ugyanis azok a szavazók, akik az este 7 órás időpont előtt már megérkeztek a szavazókörbe, mindenképpen leadhatják még szavazatukat, függetlenül attól, hogy adott esetben ezért mennyit kell sorban állniuk. (A 2018-as országgyűlési választáson már volt erre példa, és az esetleges hivatalos urnazárás után leadott voksok ugyanúgy beleszámítanak a végeredménybe.)

Miután a szavazópolgár belép a szavazóhelyiségbe, és kinyilvánítja azon szándékát, hogy szavazni akar, a hatóságok által kiállított érvényes fényképes igazolványával és lakcímkártyájával igazolnia kell magát. Ezek egyikének hiányában szavazatát nem adhatja le. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó pluszban hívta fel arra a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány a lejárt személyi okiratok érvényességét ez év június 30-ig meghosszabbította. A rendelkezés a 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik. 

A következő videóban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az Kormányinfó pluszban az első kérdésre adott válaszában erősíti meg a rendelet hatályát.

Miután a szavazó személyazonosságát igazolta, és neve az adott szavazókör névjegyzékében szerepel, előbb aláírja azt, majd három szavazólapot kap a szavazatszámláló bizottságtól. Az egyiken a pártlistákra, a másikon az egyéni képviselőjelöltekre szavazhat.

Ezúttal lesz egy harmadik szavazólap is, amelyen a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire adhatunk választ.

A szavazat akkor érvényes, ha a választópolgár a lista, a jelölt neve vagy a népszavazáson feltett kérdés mellett található körben két egymást metsző vonallal egyértelműen jelezte szándékát. (Ha egy magyar állampolgár igazoltan egy Magyarországon hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor egy negyedik szavazólapon a nemzetiségi önkormányzat listájára is leadhatja szavazatát. 2018-ban ezzel a voksolással a német nemzetiségi önkormányzat egy képviselőt juttatott a magyar országgyűlésbe.)

Ezt követően a szavazófülkében megtörténik a titkos szavazás, majd a szavazó elhelyezi voksait a lepecsételt szavazatgyűjtő urnában.

A szavazatszámláló bizottságok a voksolás napján kétóránként közlik a Nemzeti Választási Irodával az adott szavazókörben szavazóként megjelentek számát, ezen jelentésekből adódnak össze az ún. napközbeni részvételi adatok.

A szavazás befejezését követően kezdődik a voksok számlálása, a korábbi választások tapasztalatai alapján estefelé, előreláthatólag 22 órát követően érkezhetnek majd meg az első nem hivatalos részeredmények. A választás és a vele egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazás hivatalos végeredményét majd a külképviseleteken leadott voksok és a levélcsomagokban érkező szavazatok összeszámlálását, illetve a jogorvoslati kérelmek elbírálását követően hirdeti ki a Nemzeti Választási Bizottság.

VÁLASZTÁS 2022 JELÖLTEK

A Választás 2022-n 106 egyéni választókerület jelöltjeire, illetve az országos listát állító pártokra, jelölőszervezetekre lehet voksolni.

Január 31-ig 43 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek mindegyikének neve szerepel is majd a listás szavazólapon.

Az április 3-i parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

Magyarország választójogi törvénye értelmében országgyűlési egyéni választókerületi jelölt az a nagykorú magyar állampolgár lehet, aki szerepel a központi névjegyzékben, összegyűjt legalább ötszáz darab érvényes ajánlást és az illetékes (az indulás helye szerinti) egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) nyilvántartásba veszi. A választhatóságnak nem feltétele a magyarországi lakóhely, vagyis ennek hiányában is lehet valaki jelölt, feltéve, hogy kérelme alapján a központi névjegyzékben szerepel.

Mivel nincs érvényességi, illetve eredményességi küszöb, az országgyűlési egyéni választókerületekben a mandátumot az a jelölt nyeri el, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja.

Az országos listán kiosztható 93 mandátumból azok a pártok, jelölőszervezetek, pártszövetségek részesülhetnek, amelyek megszerezték a leadott voksok legalább öt százalékát. Az ezt a küszöböt elérő listák a rájuk leadott szavazatok arányában, illetve az egyéni mandátumot nem eredményező voksokból létrejövő ún. töredékszavazatok szerint részesülnek.

A VÁLASZTÁS 2022 BEJUTÁSI ÉS FRAKCIÓ ALAPÍTÁSI FOLYAMATA, AZ EZZEL KAPCSOLATOS KÜSZÖB

Az 1990-es rendszerváltás előtt az Országgyűlés, az első szabad választásra készülve még 4%-os bejutási küszöböt jelölt ki, amelyet a megyei pártlistákra adott szavazatok alapján határoztak meg. A közös és kapcsolt listán induló pártok számára 10, illetve (három vagy annál több párt közös listájára) 15%-os bejutási küszöböt írtak elő.

Az 1990-es országgyűlési választás után az Alkotmánybíróság egy panasz nyomán megvizsgálta a bejutási küszöböt, de azt nem találta az Alkotmánnyal ellentétesnek. Az 1994-es választásokra az önállóan induló pártokra vonatkozó küszöböt 5%-ra emelték fel, ez az előírás azóta érdemben változatlan. 2003-ban az 5%-os küszöböt emelték át a Európai Parlament képviselőinek megválasztásáról szóló törvénybe is.

A választási küszöböt jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény 14.§-ának két szakasza szabályozza. Ennek értelmében az önállóan induló pártlistáknak 5%-ot, két párt közös pártlistájának 10%-ot, három vagy több párt közös listájának legalább 15%-os támogatást kell kapnia a listás mandátum elnyeréséhez. Magyarországon a 2018-as választás óta a választási küszöb egyben a frakcióalapítási küszöb is.

Az 5%-os támogatottságot megszerző pártoknak van joguk országgyűlési frakciót alapítani, az az alatti eredményt elérő szervezeteknek viszont nincs.

A pártokon, pártszövetségeken kívül a kisebbségi önkormányzatok is juttathatnak képviselőket a parlamentbe, ha ehhez elegendő voks érkezik rájuk. (2018-ban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata szerzett 26 477 szavazatot és juttathatott egy képviselőt a törvényhozásba.)

MILYEN PÁRTOK INDULNAK A 2022-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSON?

Bár cikkünk megírásakor még közel ötven nap van hátra a Választás 2022-ig, a magyar politikai élettel kapcsolatban bizonyos ismeretekkel rendelkezőknek, az az iránt érdeklődőknek már joggal lehet és van is elképzelésük arról, hogy kik, mely pártok számítanak esélyesnek április 3-án, egyáltalán kiknek lehet esélyük arra, hogy képviselőket küldjenek a 199 fős magyar országgyűlésbe.

Igaz, hogy a választásra mások mellett olyan szervezeteket is nyilvántartásba vettek – a teljesség igénye nélkül –, mint a Normális Emberek Pártja, a Független Vidéki Demokrata Párt, a Polgári Válasz Mozgalom, a Valódi Demokrata Párt, a Holló Rend Párt vagy éppenséggel a Le az Adók 75%-ával Párt, azt szinte bizonyosan lehet állítani, hogy ezen szervezetek számára még az országos listaállítás is nagyon nehéz feladatnak ígérkezik, a költségvetési támogatást jelentő egy százalék eléréséról már nem is beszélve.

VÁLASZTÁS 2022 ESÉLYEK

Az elmúlt hetekben, hónapokban közzétett felmérések, közvélemény-kutatások alapján a választási győzelemért a kormánypártok (Fidesz–KDNP) és a a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum alkotta baloldali ellenzéki koalíció verseng majd.

A parlamentbe jutásra rajtuk kívül még a Mi Hazánk Mozgalomnak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak lehet esélye a mostani felmérések szerint.

Értékelhető eredményt esetleg a fenti szervezeteken kívül még a közösen induló Iszomm és Munkáspárt szövetsége, valamit a Gattyán György milliárdos nevével fémjelzett Megoldás Mozgalom érhet el.

A legnagyobb közvélemény-, illetve társadalomkutató irodák által a közelmúltban közölt felmérések túlnyomó többsége szoros eredménnyel a Fidesz–KDNP győzelmét jelzi előre,

a legtöbb cég a 2010 óta kormányon lévő pártok négy–nyolc százalékpontos előnyét mérte a baloldali szövetséggel szemben, míg a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt nagyrészt az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, néhány esetben e körül található.

A jelen cikk írásakor legfrissebb, 2022. február 1-én, a Társadalomkutató intézet által közzétett kutatási adatok szerint a Fidesz–KDNP-t a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók 51, míg a baloldalt 43 százaléka támogatja, ami azt jelenti, hogy eszerint két hónappal az országgyűlési választás előtt a biztos pártválasztók között nyolc százalékpontos a Fidesz előnye az egyesült baloldallal szemben.

MI A VÁLASZTÁS 2022 TÉTJE?

Ha a legegyszerűbben akarnánk fogalmazni, akkor azt is mondhatnánk, hogy a Választás 2022 kérdése az, hogy április 3-át követően Magyarország előremegy-e vagy hátra.

Ha kissé részletesebben, de még így is dióhéjban, akkor talán érdemes visszatekinteni egy kicsit arra, hogy mi is történt hazánkban 2010 óta, milyen kormányzásban, illetve milyen ellenzéki politizálásban volt részük az embereknek Magyarországon tucatnyi esztendő alatt.

KORMÁNYZAT

A 2010 tavaszán megtartott, akkor még kétfordulós parlamenti választáson addig példátlan módon egy választási lista, jelesül a Fidesz–KDNP pártszövetség elnyerte a mandátumok több mint kétharmadát. Az azon a voksoláson kinyilvánított választói akarat egyértelműen jelezte, hogy a magyar embereknek elegük lett a megszorításokon, illetve az azokat elfedni, elhallgatni akaró hazugságokon alapuló politikából, amely politika jellemezte a 2002–2010 közötti balliberális kormányzást. A „nem lesz gázáremelés” – lett, nyolc év alatt számtalan alkalommal –, a „senki nem akar receptfelírási adót bevezetni” – bevezették a vizitdíjat, kórházi napidíjat – és az ezekhez hasonló hazugságok szinte teljesen elfordították a magyar választókat a hazai baloldali pártoktól. Ez azt eredményezte, hogy alkotmányozási felhatalmazást adtak az akkori ellenzék legerősebb formációjának.

Munkának, teendőnek sem Orbán Viktor, sem kormánya nem volt híján, már az első pillanattól kezdve sem. Vissza kellett fizetni az előző kormány által meglehetősen rossz feltételekkel felvett világbanki, IMF- és uniós hiteleket, a közterhek viselésébe be kellett vonni az addig Magyarországon kiváltságos helyzetben lévő multinacionális nagyvállalatokat, mérsékelni kellett a háztartásokra már sokszor elviselhetetlen erővel nehezedő rezsiköltségeket. A régiós versenytársaival szemben leszakadófélben lévő Magyarországot ismét felzárkózási, növekedési pályára kellett állítani.

A kétharmados többség birtokában az új kormány rögtön az első ciklusában egy nagy adósság törlesztésével kezdett:

megalkotta Magyarország új alaptörvényét. Addig ugyanis a még 1949-ben hatályba lépő sztálinista, kommunista alkotmány több ízben módosított, toldozott-foldozott változata volt érvényben.

Létrejött a Nemzeti Együttműködés Rendszere. A gyakorlatban folyamatosan látjuk ennek megvalósulását, a kormányzat valamennyi, az emberek életét alapjaiban érintő, meghatározó sorskérdésben kikéri az állampolgárok véleményét, ha kell, népszavazás, ha arra van szükség, nemzeti konzultációk formájában.

A kétharmados felhatalmazással élve az Országgyűlés már 2010-ben megalkotta Magyarország új állampolgársági törvényét, mely lehetőséget adott a határainkon túl élő magyar nemzetiségű embereknek a kedvezményes honosításra, a magyar állampolgárság felvételére. Ezzel az intézkedéssel a magyar állam egy másik, közel évszázados adósságát törlesztette a nemzetnek.

Az újfajta, az emberek véleményét a korábbiaknál sokkal inkább figyelembe vevő, immár nem megszorításokon, hanem a családok, a háztartások, a magyar emberek támogatásán alapuló politika meghozta eredményeit, ezt pedig négy évvel később, 2014-ben az új, egyfordulós rendszerben is kétharmados felhatalmazással jutalmazták a választópolgárok, vagyis az Orbán-kormány töretlen lendülettel folytathatta munkáját.

A 2014 és 2018 közötti ciklusban egy nem várt, előre be nem kalkulálható nehézséggel is szembe kellett néznie a kormányzatnak, a 2015-ben kezdődő és a mai napig tartó, az egész kontinenst sújtó migránsválsággal.

Máig jól emlékezhetünk az illegális bevándorlók déli határainkat ostromló erőszakos tömegére vagy azokra az áldatlan állapotokra, amit a hazánk területére bejutó migránsok hagytak maguk után, például a Keleti pályaudvarnál vagy a II. János Pál pápa téren, illetve vidéken számos helyen.

A kormány ezt a meglehetősen súlyos problémát is a lehetőségei szerint legjobban oldotta meg. Ismét megkérdezte az embereket, akik túlnyomó többsége népszavazáson nyilvánította ki abbéli akaratát, hogy

Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.

A kabinet ennek megfelelően a határvédelem szigorításával, a déli határon kerítés építésével, határzár létesítésével tartóztatta fel a migránsáradatot, megvédve ezzel nemcsak a magyar állam határát, hanem az Európai Unió külső határait is, miközben ennek sok száz milliárdos költségeihez az Európai Bizottság nem vagy csak alig valamivel járult hozzá.

A 2016-os referendumon kinyilvánított választói akaratot a kétharmados parlamenti többség utóbb az alaptörvénybe is belefoglalta.

A polgári kormányzás zsinórban második ciklusában folytatott politika, a közbiztonság erősödése, a folyamatosan emelkedő bérek és életszínvonal, a családtámogatások korábban soha nem látott mértéke tovább erősítették az állampolgárok bizalmát a kormánypártokban, és ez meglátszott a legutóbbi, 2018-as parlamenti választás eredményein.

Addig soha egyetlen lista sem kapott akkora támogatottságot – több mint kétmillió-nyolcszázezer ember voksolt a Fidesz–KDNP-re –, ez pedig az egymást követő harmadik, ráadásul ismét kétharmados jobboldali választási győzelmet eredményezte.

Így érkeztünk el a hamarosan záruló legutóbbi parlamenti, kormányzati ciklushoz, amelyet a kezdeti viszonylagos nyugalom és a folyamatos, már-már megtörhetetlennek tűnő gazdasági növekedés után ismét egy nem várt esemény zavart meg, a 2020. elején kitört Covid–19 koronavírus-világjárvány.

Ettől kezdve a járványügyi védekezés lett a kormány egyik legfontosabb feladata, amelyet az időről időre felerősödő, majd gyengülő és ismét erősödő járvány állandó reagálásra késztetett. A lassan két esztendeje tomboló pandémia jelenleg már az ötödik hullámánál tart.

Azonban a gyors reagálásoknak, a gazdaságélénkítő intézkedéseknek köszönhetően mára ismét növekedési pályán van az ország, és az egészségügyi ellátórendszer is kiállta a próbát.

Magyarországon egyetlen beteg sem maradt ellátás nélkül, a kórházakban nem alakultak ki olyan áldatlan, sőt apokaliptikus állapotok, mint amelyekre Nyugat-Európa számos országában volt példa.

Közben az ország megszorító intézkedés nélkül vészelte át a gazdasági válságot, a családtámogatások, az adókedvezmények, a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások mértéke ismét történelmi magasságokba emelkedett, és ma már a gyermekvállalás anyagilag is a gyarapodás lehetőségét jelenti a magyar családok számára.

Orbán Viktor kormánya megszorítások helyett a családok által befizetett személyi jövedelemadó visszatérítésével, a 25 év alatti fiatalok adómentességével, a 13. havi nyugdíj visszaállításával, sőt több ízben nyugdíjprémimum fizetésével tudta segíteni, könnyíteni a magyar emberek életét.

Sok százezren vettek részt a kormánypártokat támogató békemeneten az október 23-i nemzeti ünnepen. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Fidesz–KDNP több alkalommal is biztosította az embereket arról, hogy a jobboldal választási sikere esetén ez a politika folytatódik majd, sőt tovább erősítik a családokat, bővítik, fejlesztik a támogatások rendszerét, megvédik a baloldal által támadott rezsicsökkentés politikáját, fenntartják a határvédelmet, nem engedik be az illegális migránsokat és továbbra is a szülők számára tartják fenn a jogot a gyermekek szexuális felvilágosításával kapcsolatban (gyermekvédelemi népszavazás).

Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányoldal ehhez kéri a 2022-es választáson az újabb felhatalmazást. Egy negyedik választási sikerrel ismét történelmet írna a Fidesz–KDNP-pártszövetség.

A BALOLDAL POLITIKÁJA

Eközben mit tett, illetve mit nem tett az eleinte külön, majd mostanra együtt politizáló, a választásokon közösen induló, kormányváltást akaró baloldal?

A hazai baloldal a 2010-es, a jobboldal számára megsemmisítő vereségből érthetően nehezen ocsúdott fel. Később politikájukat szinte kizárólag az Orbán-kormány intézkedéseinek tagadása jellemezte és jellemzi a mai napig is. A jóléti kormányzati döntéseket nem támogatták, azokat támadták, legyen szó a rezsiterhek csökkentéséről, a családok támogatásáról, az illegális bevándorlás megállításáról vagy éppen a járvánnyal szembeni védekezésről.

Ez a hazai és nemzetközi politikai színtereken tanúsított magatartás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

sem a 2014-es, sem a 2018-as országgyűlési választásokon nem tudták legyőzni a Fidesz–KDNP-t. A kormányváltás lehetősége számukra most amiatt csillant fel, mert tető alá hozták azt a megállapodást, melynek következtében április 3-án már közös listán és közös egyéni jelöltekkel indul a hat baloldali párt.

Sokatmondó tény azonban, hogy ennek a koalíciónak a vezető ereje ma is az a Demokratikus Koalíció, melyet a 2010 előtti brutális megszorításairól és a fegyvertelen tiltakozó tömegek ellen indított terrorakcióiról elhíresült Gyurcsány Ferenc vezet, és ez még akkor is igaz, ha a közös baloldal miniszterelnök-jelöltje az országos politikai porondon alig több mint három éve feltűnő és ellentmondásos kijelentéseiről ismert Márki-Zay Péter, aki Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát és a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek számító Karácsony Gergelyt utasította maga mögé.

Ugyanakkor annak része a szélsőjobbról induló, korábban antiszemita és cigányellenes kijelentéseivel hírhedtté vált, de mára szintén baloldali párttá váló Jobbik is.

A baloldali koalíció összes korábbi kijelentéséből az látszik, hogy egy esetleges kormányváltás esetén várhatóan felszámolnák az érvényben lévő családtámogatási rendszert, eltörölnék a rezsicsökkentést, támogatnák az EU által szorgalmazott bevándorláspárti politikát, és akár arra is lehetőséget adnának, hogy az LMBTQ-szervezetek az óvodákban, iskolákban érzékenyítsék a gyermekeket.

GYERMEKVÉDELMI NÉPSZAVAZÁS

Az április 3-i országgyűlési választással egy időben kerül sor a gyermekvédelmi népszavazásra.

Az Európában, sőt az egész világon egyre nagyobb erővel nyomuló LMBTQ-lobbi azt akarja elérni, hogy aktivistáik – ahogy arra már Nyugaton számos országban adódott példa – már az alapfokú tanintézményekben, sőt az óvodákban is tarthassanak ún. felvilágosító, érzékenyítő tréningeket a gyermekek számára. Ennek a törekvésnek számos jelét tapasztalhattuk már Magyarországon, elég csak a nagy port kavaró és komoly felháborodást kiváltó LMBTQ-mesekönyv megjelentetésére gondolni.

Az Orbán-kormánynak ugyanakkor az az álláspontja, hogy a 18 éven aluliak szexuális felvilágosításának jogának a szülők kezében kell maradnia.

Ennek érdekében kezdeményezték a gyermekvédelmi népszavazást, melynek kiírásához rövid időn belül sikerült összegyűjteni a szükséges számú támogató aláírást, és ennek megfelelően Áder János államfő a parlamenti voksolás napjára, tehát április 3-ra tűzte ki a referendum időpontját is.

A népszavazáson a magyar állampolgárok a következő kérdésekre adhatnak választ:

 1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

 2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

 3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

 4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

KORÁBBI VÁLASZTÁSOK

A több mint négy évtizeden keresztül fennálló kommunista egypártrendszer bukása után 1990-ben tartották meg az első szabad parlamenti választásokat Magyarországon.

Az első ilyen voksolás a rendszerváltó pártok átütő sikerét hozta, és a kétfordulós szavazást követően a polgári jobbközép pártjai – MDF, Kisgazdapárt, KDNP – koalíciós kormánya alakult meg Antall József miniszterelnök vezetésével.

Az első szabadon választott magyar kormány minden olyan intézkedést meghozott, amellyel megtörtént az átmenet az egypárti diktatúrából a többpárti demokráciába. Ám a gazdaság területén nem tudott átütő sikereket elérni, az életszínvonal drámai romlása előrevetítette azt, hogy a következő, 1994-es választások után kormányváltás következik. Az ezután történtekre komoly hatással volt Antall József 1993 decemberében, tehát a ciklus utolsó hónapjai egyikében bekövetkezett halála.

Az 1994-es második szabad választáson a korábbi állampárt jogutódja, az MSZP győzött és szerzett abszolút többséget az Országgyűlésben, ám mégis koalícióra lépett a rendszerváltó pártok egyikével, a korábban antikommunistaként mutatkozó SZDSZ-szel.

Ez a balliberális vagy szociálliberális színezetű kormány szintén négy évig volt hatalmon, a Horn Gyula vezette kabinet elsősorban hazánk euroatlanti integrációja előkészítésének terén ért el eredményeket, az életszínvonalat növelni nem tudta, sőt az azóta hírhedtté vált Bokros-csomag intézkedései csak további rétegek elszegényedését okozták 1994 és 1998 között.

A harmadik, 1998-as országgyűlési választáson az Orbán Viktor vezette Fidesz le tudta győzni a szocialistákat, és két másik jobbközép formációval, a Kisgazdapárttal és a korábban már kormányzó MDF-fel megalakította a polgári kormányt.

Bár az első Orbán-kormány kétharmados többséggel nem rendelkezett, mégis számos eredményt volt képes felmutatni a belpolitikai és a diplomáciai színtéren egyaránt. Ebben a ciklusban vették fel Magyarországot a NATO-ba és zárták le az uniós csatlakozási tárgyalások fejezeteinek nagy részét. Emelkedésnek indult az életszínvonal, a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésével elindult a családtámogatások rendszere, és korábban soha nem látott mértékben nőtt a minimálbér, amely a többi jövedelemre is komoly hatást gyakorolt.

A jövő elkezdődött – hirdette az akkor divatos és népszerű kormányzati szlogen.

A polgári kormányzás komoly eredményei 2002-ben majdnem rekordszámú támogatói voksot eredményeztek az MDF-fel közös listán induló Fidesz számára – több mint 2,2 millió szavazatot –, ám az újrázáshoz ez nem bizonyult elegendőnek.

Az újabb, negyedik szabad választáson a meglehetősen agresszív, erőszakos, sőt sokszor durva kampány eredményeképpen a hatalomba visszatérni szándékozó szocialisták a jobboldali listánál több szavazatot értek el, és a voksolás második fordulója után az SZDSZ-szel megszerezték a kormányalakításhoz szükséges többséget. Megalakult Medgyessy Péter kormánya.

A korábbi egypárti rendszer egyik vezető politikusa által irányított baloldali kormány a kezdeti jóléti intézkedéseinek következtében még fokozni tudta népszerűségét, ám amikor elkezdtek kiapadni a jóléti politika forrásai, felütötték fejüket az ellentétek. Ezek végül egy ciklus közbeni kormányfőcserét eredményeztek, Medgyessyt Gyurcsány Ferenc követte a miniszterelnöki székben.

Az újabb, 2006-os országgyűlési választást ismét – megint minimális különbséggel – az MSZP nyerte meg. A Gyurcsány-kormány az SZDSZ-szel koalícióban újrázni tudott, első kormányként a szabad választások történetében.

De hogy?

A gazdaság valós állapotának elhallgatásával, hazugságokkal és trükkök százaival megnyert parlamenti választást követő időszakban Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb belpolitikai válsága bontakozott ki.

Az akkori kormányfő által a balatonőszödi kormányüdülőben, párttársai előtt elmondott titkos beszéd kiszivárgását tiltakozó megmozdulások, tüntetések és az ezekből kialakuló zavargások követték, a hatalom pedig erre erőszakkal válaszolt. A 2006 őszén történtek mindenki számára ismertek, a részleteket A megtorlás napja – Így bánt el a fiatalokkal a Gyurcsány-terror című cikkünk mutatja be.

Ezek az események, a bizalomvesztés, az újabb és újabb kormányzati megszorítások is eredményezték a következő, 2010-es választásokon aratott elsöprő erejű jobboldali győzelmet, melyet az Orbán Viktor vezette Fidesz immár a KDNP-vel szövetségben ért el.

A 2010-es parlamenti választás kétharmados sikerét a Fidesz–KDNP 2014-ben és 2018-ban is megismételte, nagy fölénnyel utasítva maga mögé az összes többi pártot, pártszövetséget.

Április 3-án a választás során az immár kilencedik szabad parlamenti voksolás következik majd.

Borítókép: Egy férfi leadja szavazatát a tel-avivi magyar nagykövetségen az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án. (Fotó: MTI/Kallos Bea)