A rendelkezésre álló gazdasági adatok szerint Magyarország túljutott a válságon, vagyis hazánk maga mögött hagyta a 2020-as recessziót. Olyannyira, hogy a 2019-es, utolsó békeévnek becézett időszak teljesítményét valószínűleg már elértük – gyorsabban, mint a legtöbb európai uniós tagállam. Tegyük persze hozzá, hogy a mostani krízis nem egy hagyományos összeomlás volt, hanem olyan, amelyet egy világjárvány okozott. Így a visszaesés utóhatásai is mások, mint egy „normális” válságé.
Térjünk ki arra is, hogy Magyarország, a magyar gazdaság is másképpen fogadta a krízist. Míg 2008-ban egy teljesen legyengült, végletekig eladósodott országot kapott telibe a visszaesés, addig 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági sokk egy bővülési dinamikában lévő, rendezett állami pénzügyekkel bíró Magyarországot talált meg. Összevetésképpen: 2008 harmadik negyedévének GDP-szintjét a magyar gazdaság csak 2014 második negyedévében érte el újra, azaz hat évet vesztettünk el anno.
És nem is kellett tavaly a Nemzetközi Valutaalaphoz és az EU-hoz rohannunk pénzügyi mentőcsomagért, hanem képesek voltunk arra, hogy saját magunk erejéből álljunk talpra. Ennek hátterében pedig az oly sokszor emlegetett fiskális stimulus, vagyis a központi költségvetés „fűtése” áll. A munkahelyek megőrzése éppen a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is köszönhető. Ne legyünk szerények: a válság előtti gazdasági eredményeinknek, az államháztartás stabilitásának tulajdoníthatóan a múlt évben a kormányzat – a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve – érdemi segítséget tudott nyújtani a vállalkozásoknak. S ez még most is így van, el kell ugyanis kerülni a korábbi válságból fakadó mellékhatásokat. Azaz segíteni kell a bajba jutott szektorokon, még ha az nagyobb költségvetési hiányt is eredményez.
Egy drasztikus költségvetésihiány-csökkentésnek növekedési áldozata lenne, s mindaddig, amíg képesek vagyunk magunkat a pénzpiacról jó kondíciókkal hitelezni, inkább a reálgazdaság bővülését kell középpontba helyezni, mintsem a pénzügyi számok alakulását. Itt is érdemes összevetni az akkori helyzetet a mostanival: a 2008–2009-es válság időszakával szemben most mindvégig megvolt a bizalom a magyar állam iránt, így állampapírjaink iránt folyamatos az érdeklődés.