Közismert, hogy a magyar gazdaságnak mekkora a kitettsége a külföld irányába. Ami eddig húzóerő volt, például a kivitel alakulás, most inkább visszafogó hatással bír. De ne álltassuk magunkat a 2025-ös növekedési ütem mértékét illetően, a külső kereslet lesz a meghatározó. Reménysugár lehet, hogy az orosz–ukrán háború lezárásával mérséklődhetnek az energiaárak, és visszatérhet az üzleti bizalom is. Emellett Magyarország szempontjából a legmeghatározóbb dolog az lesz, hogy miként is javul a német gazdaság teljesítménye. Európa legnagyobb gazdaságáról, a legfontosabb partnerünkről van szó, éppen ezért várjuk a stabil kormány felállását, és mielőbbi intézkedéseit. Például a versenyképesség javítására vonatkozóan. Amennyiben ez, a fentebb említett két tényező, valamint az Egyesült Államokkal történő kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítése létrejönne, a külső keresletben bekövetkező, kedvező fordulat tudná támogatni az exportot. Arról nem is beszélve, hogy a második félévtől a hazánkban „termőre forduló” nagyberuházások is lendíthetnek a kivitelen.

Unalomig ismert tény, hogy hazánk gazdaságát elsősorban az export befolyásolja, azonban nem pusztán Németország gyengélkedik, hanem az eurózóna is, mely ugyancsak a legfontosabb felvevő piaca a magyar termékeknek. A külső környezeti, negatív hatások miatt lépett a kormány: a Demján Sándor-program vállalkozásokat érintő elemei valamelyest ellensúlyozzák a nem túl biztató helyzetet. Bízva a legjobb forgatókönyvben: a külső kereslet esetleges élénkülése a hazai beruházásokat is ösztönözheti, hiszen vállalati oldalon a fejlesztések elhalasztásának hátterében a bizonytalan gazdasági kilátások állnak.

Summa summarum: optimális esetben, mikor is a geopolitikai feszültségek enyhülnek, esetleg a szomszédban béke lesz, és legfontosabb külpiacainkon is élénkül a kereslet, akkor háromszázalékos ütemben nőhet idén a magyar gazdaság teljesítménye. S az már akkora mérték, hogy mindenki érzi majd. Ez lesz aztán a jó hír!

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője