Nézzük a részleteket! 

Az államháztartás hiánya persze a bejelentett intézkedésektől nem száll el, miután előbbi esetében célzott, utóbbi esetében pedig korlátozott döntésről van szó. Még konkrétabban az intézkedésekről: adómentes lesz a csed és a gyed, továbbá a fentiek mellett két lépésben duplázódik a gyerekek után járó adókedvezmény.

Érdemes még kiemelni az árbeavatkozások témakörét. Tegyük hozzá, hogy piacgazdaságban szokatlan az ilyen, ám az infláció megkeseríti az emberek életét. Hiába sikerült ugyanis legyűrni éves alapon az infláció ütemét, ha annak áthúzódó hatása itt él velünk. Persze a magas árak ellen magas fizetéssel lehet védekezni, de itt most ez nem elég. Az jelenti a gondot, hogy egyes alapvető élelmiszerek árát a kereskedők és az áruházláncok megemelték.

Amennyiben szép szóval nem megy, csak akkor jön a hatósági árszabályozás vagy éppen a kereskedelmi láncok esetében a nyereség maximálása. Szót kell még ejtenünk a Száz új gyár programról is. Korábban a gyármentő program 2022-ben eredményes volt, most azonban más a helyzet. Tudniillik még idén száz új gyár építése fog megkezdődni. S az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben meg is kötötte az állam. Ennek hátterében pedig az áll, hogy mind 2023-ban, mind 2024-ben több mint tízmilliárd eurónyi új, Magyarországra érkező beruházásról tudott a kormány szerződést aláírni.

Miközben a családosok és a nyugdíjasok kiemelt támogatása kapcsán konnektivitásról beszélhetünk, ugyanúgy a reálgazdaság esetében is: munka alapú gazdaság nélkül ugyanis nem lehet megélni. 

A magyarázat valahol logikus is: az iparnak nem pusztán nagyobb az eltartó ereje, hanem tradicio­nálisan az az ágazat is, amely hipp-hopp nem vált székhelyet.

De vegyük górcső alá azt is, ami „kimaradt” az évértékelőből. Az első kommentek alapján a miniszterelnök nem foglalkozott a magyar gazdaság valódi kérdéseivel, problémáival. Többi között azzal, hogy a termelékenység és a versenyképesség terén Magyarországnak nagy a lemaradása az uniós versenytársakhoz képest. Éppen ezért ilyen „gyatra” a helyzet a bérek és jövedelmek tekintetében, hiszen a magyar gazdaság alacsony termelékenysége csak ilyen szintű béreket tesz lehetővé. Válaszul a jogos kritikákra álljon itt a tavaly novemberi, úgynevezett budapesti nyilatkozat, amelyet Magyarország soros elnöksége alatt fogadtak el az új európai versenyképességi megállapodásról. Továbbá emlékezzünk arra is, hogy a kormány a szociális partnerekkel hároméves megállapodást kötött a bérfelzárkóztatás érdekében.

Persze a versenyképesség és a „bérezés” alakulását momentán az illusztrálja a legjobban, hogy Németországban az autó­iparban rengeteg embert fognak elbocsátani. Magyarországon ez nem fog megtörténni. Ám ezért – kétségtelenül, a jogos kritikákat is figyelembe véve – sokat kell tenni. Helyzet van!

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője