idezojelek

Kitörési pont lehet az innováció

A tudományos sikereknek a magyar közoktatás és felsőoktatás magas színvonala adta a hátteret.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: shutterstock

Amennyiben megnézzük az európai innovációs eredménytáblát, akkor azt látjuk, hogy tavaly több mint két százalékkal javult Magyarország innovációs teljesítménye. Ezzel az európai uniós átlaghoz viszonyított teljesítményünk meghaladja a hetven százalékot, amelynek eredményeként a 21. helyen állunk az Európai Unióban. Még jobb a helyzet, ha korábbi ranglistákat veszünk alapul, továbbá megvizsgáljuk azt is, hogy hazánk folyamatosan és egyre többet költ erre a tevékenységre.

De mi is az innováció, valamint a hozzá köthető kutatás-fejlesztési terület? 

Fogalmazhatnánk úgy is: az innováció megújulást jelent az üzleti világban, és azért kell kutatni, fejleszteni egy-egy vállalkozásnak, hogy rendre új terméket dobjon a piacra. Olyat, amiből még nincs: az legyen a legjobb, a legversenyképesebb. 

A magyar gazdaságnak két szempontból is kitörési pontja lehet az innováció. Egyfelől kényszer is, a közismert okok miatt: hazai energiában szűkösek vagyunk, termőterületeink pedig korlátozottak, és nem „rendelkezünk” hagyományosan olyan nagy, a világpiacon ismert cégekkel, mint például a németek, a franciák vagy éppen az olaszok. Másfelől kiváló „agyaink” vannak, sőt tradícióink is egy-egy unikális „termék” feltalálása kapcsán. Gondoljunk csak a gyufára vagy éppen a dízelmotor továbbfejlesztésére. S idetartoznak természetesen a Nobel-díjasaink is. Ezek a nagyszerű eredmények magyar közegből születtek, a tudományos sikereknek a magyar közoktatás és felsőoktatás magas színvonala adta a hátteret, az alapokat. Ki kell azonban mondanunk, hogy hatalmas egyéni teljesítményekről van szó. S milyen jó dolog lenne a meglévő szürkeállományunkat rendszerszinten is „teríteni”. Tudniillik a magyar leleményességet és a magyar Nobel-díjak számát előszeretettel emlegetjük, azonban ha megnézzük a nemzetközi innovációs mutatókat, már kevésbé lehetünk elégedettek.

Hol tartunk? 

Három fókuszterület alakult ki az innovációs ökoszisztémában. Az első terület az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések erősödése, azaz a vállalatok és az egyetemek egyre többször és egyre több területen – az oktatástól a kutatáson át az innovációig – működnek együtt egymással. A második terület a kutatási rendszereink vonzósága, ami azt jelenti, hogy egyre többen választják a kutató-fejlesztői pályát, nő a külföldi kutatók száma itthon, és egyre több nemzetközi kutatási együttműködése van az egyetemeinknek. A harmadik terület, talán a leglényegesebb, hogy a vállalkozások egyre nagyobb része foglalkozik innovációval.

Kiemelendő tény, hogy 2010-hez képest több mint duplájára emelkedett Magyarországon a kutató-fejlesztők száma. Ez a harmadik legnagyobb növekedés az Európai Unióban. Hátradőlni viszont nem kell, lakosságarányosan nézve a magyar adatokat továbbra is mintegy harminc százalékkal elmaradunk a vezető európai országoktól. A számok nyelvén: Magyarországon több mint hatvanezer kutató-fejlesztő dolgozik, kétharmaduk a vállalati szektorban, egyharmaduk pedig az akadémiai, azaz az egyetemi, kutatóintézeti szektorban. Az állam feladata, hogy elsősorban a piaci szektorban hozzon létre nagy mennyiségben új fejlesztői állásokat, és egyúttal ösztönözze és elősegítse a két szektor közötti munkaerő-áramlást. Ez jó a vállalati szektornak és az akadémiai szektornak is, hiszen az egyetemen az oktatásban, kutatásban megjelenik a gyakorlati, ipari tudás, míg a vállalati szektorban a tudományos és technológiai tudás jelenik meg, így mindkét szektornak előnyére válik a kutatói mobilitás.

De hogy ne csak rébuszokban értekezzünk: az innovatív technológiai vállalkozások,más néven deep tech cégek, amelyek például Észtországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában egyre jelentősebb szerepet játszanak a gazdasági teljesítményben, Magyarországon még gyerekcipőben járnak. 

Ugyanakkor jelentős gazdaságfejlesztési potenciált látni ezekben, a technológiai szektort akkor lehet megerősíteni, ha az egyetemeinken és kutatóintézeteinkben zajló kutatásokat segítjük piacra vinni. 

Amennyiben pedig megnézzük a statisztikákat a magyar vállalkozások innovációs aktivitásáról, azt látni, hogy innovációval a magyar vállalkozások 24 százaléka foglalkozik. Az Európai Unió átlagában ez az érték 44 százalék, tehát húszszázalékos különbség érhető tetten. Természetesen egy hazai mikro- vagy kisvállalkozásnak nem feltétlenül termékfejlesztéssel kell kezdenie az innovációt, hanem a cégvezetőnek körbe kell néznie, hogy erre a tevékenységre milyen pénzügyi forrás áll rendelkezésre.

Fontos dolog, hogy 2025 a kis- és középvállalkozásoknak hatalmas lehetőséget hoz, hiszen a kormány az új gazdasági akcióterv részeként a Demján Sándor-programban 1400 milliárd forintot biztosít számukra. Ebből bőven juthat innovációra is.

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Tőkés László ismét célkeresztben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.