idezojelek

Kitörési pont lehet az innováció

A tudományos sikereknek a magyar közoktatás és felsőoktatás magas színvonala adta a hátteret.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: shutterstock
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiemelendő tény, hogy 2010-hez képest több mint duplájára emelkedett Magyarországon a kutató-fejlesztők száma. Ez a harmadik legnagyobb növekedés az Európai Unióban. Hátradőlni viszont nem kell, lakosságarányosan nézve a magyar adatokat továbbra is mintegy harminc százalékkal elmaradunk a vezető európai országoktól. A számok nyelvén: Magyarországon több mint hatvanezer kutató-fejlesztő dolgozik, kétharmaduk a vállalati szektorban, egyharmaduk pedig az akadémiai, azaz az egyetemi, kutatóintézeti szektorban. Az állam feladata, hogy elsősorban a piaci szektorban hozzon létre nagy mennyiségben új fejlesztői állásokat, és egyúttal ösztönözze és elősegítse a két szektor közötti munkaerő-áramlást. Ez jó a vállalati szektornak és az akadémiai szektornak is, hiszen az egyetemen az oktatásban, kutatásban megjelenik a gyakorlati, ipari tudás, míg a vállalati szektorban a tudományos és technológiai tudás jelenik meg, így mindkét szektornak előnyére válik a kutatói mobilitás.

De hogy ne csak rébuszokban értekezzünk: az innovatív technológiai vállalkozások,más néven deep tech cégek, amelyek például Észtországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában egyre jelentősebb szerepet játszanak a gazdasági teljesítményben, Magyarországon még gyerekcipőben járnak. 

Ugyanakkor jelentős gazdaságfejlesztési potenciált látni ezekben, a technológiai szektort akkor lehet megerősíteni, ha az egyetemeinken és kutatóintézeteinkben zajló kutatásokat segítjük piacra vinni. 

Amennyiben pedig megnézzük a statisztikákat a magyar vállalkozások innovációs aktivitásáról, azt látni, hogy innovációval a magyar vállalkozások 24 százaléka foglalkozik. Az Európai Unió átlagában ez az érték 44 százalék, tehát húszszázalékos különbség érhető tetten. Természetesen egy hazai mikro- vagy kisvállalkozásnak nem feltétlenül termékfejlesztéssel kell kezdenie az innovációt, hanem a cégvezetőnek körbe kell néznie, hogy erre a tevékenységre milyen pénzügyi forrás áll rendelkezésre.

Fontos dolog, hogy 2025 a kis- és középvállalkozásoknak hatalmas lehetőséget hoz, hiszen a kormány az új gazdasági akcióterv részeként a Demján Sándor-programban 1400 milliárd forintot biztosít számukra. Ebből bőven juthat innovációra is.

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.