A baloldal politikai kampánya új lendületet vett 2021 év elején. A hat ellenzéki erő előbb a közös indulásról állapodott meg, majd idén januárban döntöttek úgy, hogy a járvány kellős közepén ismertetik fikciós jövőbeni kormányzásuk alapelveit, ami jól mutatja, hogy számukra mennyire volt prioritás a koronavírus-járvány elleni küzdelemben való részvétel – mutat rá Tóth Erik.
Feladták az elveiket
Azzal kapcsolatban, hogy vajon mi lesz majd a baloldal választási kampányának fókuszában, a vezető elemző kijelentette:
a legegyértelműbb opció az évek óta felbukkanó Orbán-fóbia eddigieknél drasztikusabb kommunikálása lehet. Az ellenzék érdeke – legalábbis szerintük – az, hogy Orbán-ellenes népszavazássá egyszerűsítsék a 2022-es országgyűlési választás tétjét.
Részben ez volt a recept 2014-ben és 2018-ban is. Tóth Erik szerint ez a retorika elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a saját szavazóikat az urnákhoz szólítsák, a mozgósításban rejlő tartalékokat teljesen kihasználják. A tartalom nem új, ráadásul a miniszterelnök népszerűsége magas, ami összefüggésben lehet az eddigi válságkezelés pozitív össztársadalmi megítélésével is.
Az elemző úgy véli, a lejáratás és a negatív kampány a baloldal sajátja:
sohasem valami mellett, hanem mindig valami ellen kampányolnak. Az eszközhasználatukban azonban annál több változás figyelhető meg
– hívta fel a figyelmet. Korózs Lajos álmentős videója, Jakab Péter Orbán Viktor mondatait rosszindulatúan összevágó online tartalmai mind azt mutatják, hogy minden eddiginél durvább, elvtelenebb módszereket használhatnak majd a kampányban a hatalom megszerzésére törekvők.
Durva, személyeskedő, a lejáratást fókuszba helyező, az álhíreknek teret engedő baloldali kampány várható.
A baloldal a hatalom megszerzéséért szinte bármire képes, ez abból is látható, hogy feladták minden korábbi elvüket, és úgy fogtak össze egymással, hogy néhány éve még Gyurcsány Ferenc a Jobbik betiltását követelte, Jakab Péterék pedig folyamatosan Gyurcsány eltávolításáért küzdöttek.
Elfedni a problémákat
Karácsony Gergely korszakváltást ígért a megválasztásakor, ehhez képest Gyurcsány Ferenc embereit ültette be a fontos pozíciókba, restaurálva a 2010 előtti rendszert: Tordai Csaba, Gy. Németh Erzsébet, Katona Tamás, Kolber István vagy Lakos Imre mind ennek köszönhetően kapott posztokat – emlékeztet Tóth, hangsúlyozva, hogy hangzatos ígéreteit sem ő, sem a többi megválasztott ellenzéki vezető nem tartotta be, ráadásul
több ellenzéki vezetésű önkormányzatban állóháború alakult ki.
Az elemző úgy véli, az elmúlt években több dolog derült ki a hatpárti koalíció általános politikai elveiről. Pártolják a bevándorlást, és az Európai Unióval kapcsolatos vitás kérdésekben sem a nemzeti érdek szerinti döntéseket támogatnák, hanem a brüsszeli irányvonalhoz igazodnának. Az is egyértelmű, hogy megválasztásuk esetén eltörölnének mindent, ami 2010 után született: a családoknak járó kedvezményeket, a rezsicsökkentés eredményeit, az adókedvezményeket. Sőt többen új adókat vetnének ki, a Momentum megemelt szja-kulcsról és többsávos adórendszerről beszél.