Reneszánsz életérzés hatja át az ozorai várkastélyt

Zsigmond király korát tárja elénk az Ozorán található Pipo-várkastély, melyet Filippo Scolari, egy magyarrá lett itáliai építtetett az 1400-as évek elején. A törökök kiűzése után az Esterházyak vették birtokba az ozorai kastélyt, melyet az elmúlt évtizedekben több ütemben újítottak fel. A műemlék gyönyörű belső udvara és rózsákkal teli kertje tökéletes helyszíne például a Múzeumok éjszakájának, melyet a várban fáklyás kivilágítással, mulatsággal rendeznek meg minden évben.

Fotó: GYORFI ALEXANDRA

Dacára annak, hogy Tolna megye és azon belül Ozora kissé távolabb esik a fővárostól, és nem egy felkapott turisztikai központ, mindenképpen érdemes felkerekedni, hogy az 1400-as években eredetileg lakókastélynak épült várkastélyt megcsodáljuk. A kétezer lelket számláló Ozora előnye, hogy viszonylag közel fekszik a Balatonhoz, hátránya, hogy a kevésbé fejlett települések egyike. Az értelmiségi családok szinte kivétel nélkül elköltöztek már, kevés hadra fogható szakember van a településen. Ezért 

a várkastély felújításával a régió fejlesztését is megcélozták annak idején, így itt az értékmentés nem pusztán a történelmi műemlékre vonatkozik, hanem a turizmusra, a munkahelyteremtésre, a gasztronómiára, valamint az infrastruktúrára is értendő. 

Schranz Mónika, az ozorai Pipo-kastély létesítményvezetője úgy fogalmazott, az épület felújításának első ütemé­ben célul tűzték ki, hogy helyben tartsák a munkaerőt, és ne csak a hátrányos helyzetűeknek tudjanak munkát adni. – Kvalifikált szakemberekre is szükségünk volt a kastély fenntartásához, ellátásához, a vendégek kiszolgálásához. Ozora pont azért különleges helyszín, mert a dolgozók kedvesek, magukénak érzik a műemléket, úgy érzik, övék a hely. 

Akik itt nőttek fel, már általános iskolás korukban ismerték Filippo Scolari életét, a kastély történetét, így fontos számukra mindaz, amit együtt értünk el

– hangsúlyozta.

Zsigmond királytól napjainkig

A várkastély története egészen az 1400-as évek elejére nyúlik vissza. Miként Schranz Mónika elmondta, az itáliai származású, elszegényedett nemesi család sarját, Filippo Scolarit édesanyja inasnak adta egy kereskedőhöz, akivel a tizenéves fiú bejárta Európát. Filippo több nyelvet is elsajátított, remekül számolt, kiváló érzéke volt a matematikához. – Budán, egy piacon lett rá figyelmes az esztergomi érsek, aki szolgálatába hívta a fiatal itáliait, akinek karrierje gyorsan ívelt felfelé, olyannyira, hogy Zsigmond király is felfigyelt a tehetséges ifjúra, maga mellé is vette. 

Pipo tíz éven belül Magyarország ötödik legbefolyásosabb nemese lett, tudásával segítette az ország költségvetését, és a hadviselés terén is kiemelkedő teljesítményt nyújtott

– mesélte a létesítmény vezetője. 

Pipo Simontornyán volt várkapitány, amikor Zsigmond király 1416-ban engedélyt adott, hogy saját lakóházát felépítse. Ozorára a szerelem hozta, a földbirtokos Ozorai András lányának személyében. Borbálának nem volt fiútestvére, ezért Pipo kijárta a királynál, hogy Borbálát az örökség érdekében fiúsítsák. Ekkor kapták meg az ozorai birtokot. A várkastélyt Ozorai Pipo gótikus stílusban kezdte építeni. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A család otthonául szolgáló kastély 1423-ra már minden bizonnyal elkészült, a krónikák szerint abban az évben Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. – Pipónak négy gyermeke született, de egyikük sem élte meg a felnőttkort, így az itáliai nemes családja nem tudott gyökeret verni Magyarországon – tájékoztatott Schranz Mónika. Borbála halála után a birtok Hédervári Lőrinc nádorra szállt, a bárói család egy évszázadig birtokolta az ozorai kastélyt. 

A török terjeszkedése nem kerülte el Ozorát sem, 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással száznegyven évig török kézen volt. 

1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. 

– A XVII. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a XVIII. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. Esterházy Pál komoly birtokrendszert épített ki Dunaföldvártól Dombóvárig, erdők, tavak, virágzó gazdaság jött létre. Ennek a középpontja volt Ozora. A várkastély birtokközpont volt, levéltár, várbörtön, terménytároló volt itt, de az Esterházyak nem itt éltek – fogalmazott a vezető. Hozzátette: ebben az időben kapott az épület klasszicista homlokzatot és még egy szintet, ezt magtárnak használták. Az Esterházyak közül egyébként a második ­világháborúig Ozorán élt Esterházy Antal és felesége, Apponyi Gabriella, a kastélyban külön termet alakítottak ki emléküknek. – Antal menekülés közben halt meg, közel az osztrák határhoz. Már majdnem átjutott Ausztriába, amikor a szovjet felszabadító hadsereg katonái utolérték, felismerték, és ott helyben kivégezték. A gyilkosság egyik szemtanúja kereste meg a feleségét, együtt mentek vissza a tömegsírhoz, és keresték meg Esterházy Antal holttestét.

Felújítás több ütemben 

Schranz Mónika elmondta, az épület felújítása az elmúlt évtizedekben, ha kisebb-nagyobb megszakításokkal is, de folyamatos volt. – Az épület belső rekonstrukciója a 80-as, 90-es években kezdődött, amikor még az volt a koncepció, ne higgye a látogató, hogy amit lát, az eredeti, így sok mindenben távol kerültünk a korabeli állapottól. Az is dilemma volt, hogy miként lehet jól alkalmazni a kortárs építészeti megoldásokat, melyik kort emeljék ki a renoválások során és milyen építőanyaggal dolgozzanak. A következő, külső rekonstrukció 2000-ben fejeződött be, de arra már nem volt pénzünk, hogy a termeket tartalommal, azaz bútorokkal, tárgyakkal töltsük meg, így a látogatók az üres termekben sétálhattak csak körbe. A kiállítás 2006-ra készült el, és olyan infrastrukturális fejlesztések történtek, mint a telefon, az internet bevezetése, irodák kialakítása. 2015-re pedig sikerült pótolni a várfalakat, a bevezető utat, és parkolóhelyeket is kialakítottunk. 

A Nemzeti kastély programnak köszönhetően mára van egy kávézónk is, és öt vendégszobát is létrehoztunk, ezeket egész évben kiadjuk

– sorolta Schranz Mónika, hozzátéve, a látogatók egyre inkább olyan szálláshelyeket keresnek, melyek a szokásostól eltérők, ahol el lehet bújni, igazán ki lehet kapcsolódni. Ozorán ez garantált, a szobákban ugyanis nincs sem tévé, sem internetszolgáltatás.

Érmék a múltból

A műemlék emelete ma egy reneszánsz élményház. – A középkori várkastélyban a főúri hangulatot szeretnénk visszaadni a látogatóknak. A termeket igyekeztük úgy berendezni, hogy a korabeli funkciójukat a lehető legkorhűbben láthassák a vendégek. Mindegyik teremben a korabeli életvitel adott részét lehet megismerni, legyen szó étkezésről, főzésről, vadászati vagy alvási szokásokról – mondta Schranz Mónika a kastély bemutatásakor. Mint fogalmazott, Filippo Scolari itáliai származása és kapcsolatai révén számtalan olyan építészeti megoldást alkalmazott, melyek itthon nem voltak ismertek. Több itáliai mester is tartózkodott Ozorán a kastély építésekor: freskófestők, fafaragók, festők, kőfaragók. – Érdekes, hogy annak idején az épületből egy híd vezetett a kastély közvetlen közelében található templom karzatára, feltehetően azért, hogy a Scolari családnak ne kelljen a néppel vegyülnie misére menet se – tudatta vezetőnk. 

A kastély egyik leglátványosabb része a XVII. századi konyhát bemutató helyiség két főzőrésszel, tűzpadkával, ahol fentről lógatják be az edényt, illetve egy hatalmas kandallóval. – A konyha szinte működőképes, kisebb ráfordítással akár használni is lehetne. Az én elképzeléseim szerint ezt a konyhát is lehetne használni, nagyobb társaságok maguk készíthetnék el a többfogásos vacsorájukat egy régi kort idéző helyiségben – tette hozzá a létesítmény vezetője. 

A várkastély földszintjén fantasztikus, mindenre kiterjedő kiállítás található régészeti leletekkel, a reneszánsz és a gótika korából megmaradt kődarabokkal, Zsigmond korabeli kályhacsempékkel. Itt található az a közel 6400 magyar és lengyel pénzérme is, melyeket négyszáz év elteltével találtak a már nem létező Horhi faluban egy vizeskancsóba rejtve a föld alatt, de látható még számtalan dénár és török akcse az 1500-as évekből. 

Az udvaron a kastélyt körbe lehet sétálni, itt nyáron több száz tő rózsa virít, fűszernövények illata járja át a levegőt, a kert végében található bástyákból pedig pazar kilátás nyílik a környékre. Schranz Mónika kiemelte, hogy a vár falain belül és kívül rendezvényekre is van lehetőség: esküvőknek, családi rendezvényeknek, konferenciáknak is alkalmas helyszín Pipo kastélya. Az egyik legjelentősebb esemény pedig a Pipo-vár éjszakája, mellyel a Múzeumok éjszakájához piknikkel, fáklyás kivilágítással, táncmulatsággal, sütögetéssel csatlakozik Ozora.