Demeter Szilárd: Nekünk nem Ukrajnában kell harcolni a hazánkért

Minden nagyobb válságot a gyermekem szemén át nézek, mert az az egyedüli helyes és legitim nézőpont. Gyűlölöm a háborút. Szakad meg a szívem, amikor szenvedő vagy halott gyermekeket látok, legyen bármilyen a bőrszíne, nemzetisége. A gyermekek szenvedéseire sem mentség, sem magyarázat nem létezik. Ők aztán igazán nem tehetnek semmiről. Egyetlen gyermeknek sem lenne szabad átélnie a háború borzalmait – írta széljegyzetében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója az Origón.

Demeter Szilárd PIM főigazgató 20211027 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Őket kiemelten védjük. Nemzetünk részei. Nem szenvedhetnek csak azért, mert magyarnak születtek. És azért sem érheti őket hátrány, mert szülőföldjükön anyanyelvükön akarnak boldogulni. A kollektív bűnösség elvét a nácik, majd tőlük tanulva a kommunisták ültették gyakorlatba. Nem akarhatjuk, hogy ilyen még egyszer előforduljon. Ám a legújabb kori Ukrajna történelmében is láthatunk aggasztó jeleket.

Kifejtette, hogy a náci múltnak állított emléket a demokratikus Ukrajna Sztepan Bandera monumentális szobrával, valamint Roman Suhevics kultuszának ápolásával. Mind a ketten önként, meggyőződésből működtek együtt a náci Németországgal, zsidók és lengyelek százezreinek, köztük gyermekek haláláért felelősek.

Szerinte a kollektív bűnösség logikáját alkalmazta az ukrán hatalom maga is, amikor az ukrajnai nemzeti közösségeket jogfosztott helyzetbe hozta a nyelvtörvényével.

Személyes tapasztalatból tudom (romániai magyarként megéltem hasonlót), hogy ez elsősorban a gyermekeket hozza nehéz helyzetbe – jelentette ki.

Demeter utalt arra, hogy náci hagyományt éltetett az Azov-zászlóalj, amikor származásuk alapján végzett ki embereket, és ezt a logikát követik most azok, akik az oroszokat kollektíven büntetik azzal, hogy orosz művészeket, sportolókat, alkotásokat tiltanak le. A kollektív bűnösség elvének XXI. századi alkalmazása eléggé elvékonyítja a morális alapokat – hangsúlyozta.

Véleménye szerint Zelenszkij másik vádpontja az oroszokkal való kereskedelemre vonatkozik. Ha majd ugyanilyen drámai beszédben felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy azonnal szakítsa meg az orosz urán importját, illetve Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnereit ráveszi a teljes körű, azonnali szakításra, akkor és csak akkor ültethetné egyébként bárki más is Magyarországot a szégyenpadra – emelte ki.

A jóemberkedő baloldal egy logikai csapdából indul ki, amikor fegyvereket és magyar katonákat akar küldeni az ukrán frontokra, illetve el akarja zárni a kőolajat és a gázt, valamint az Oroszországgal való nemzetközi kereskedelmet is radikálisan fel akarná számolni, mondván, ne finanszírozzuk mi a háborút – hangsúlyozta.

Demeter írt arról is, hogy az a felvetés,  kinek van igaza, Zelenszkijnek vagy Putyinnak, hamis dilemmához vezet. Valahogy úgy következtetnek, hogy az agresszornak soha nem lehet igaza, tehát a megtámadottnak biztosan igaza van. Az érzelmi logika alapján ezzel a következtetéssel könnyű azonosulni. Csakhogy ezt a korábbi bombázásokkor nem így gondolták, vagy legalábbis én nem találkoztam a haladárok szankciókövetelő hisztériájával az agresszorral szemben. Igaz, azok épp mi voltunk, vagyis a Nyugat, legtöbbször az USA vezetésével a NATO, ráadásul az ENSZ jóváhagyásával. Ez a következtetés tehát ebben a formában nem túl acélos. Nem állta ki az idő és az egyetemesség próbáját – tette hozzá.

Kijelentette: Putyin azért akarhat fegyverrel érvényt szerezni a maga igazának, mert az elmúlt évtizedekben látott nyugati gyakorlat szerint az agresszor olykor vélheti azt, hogy neki igaza van. Vagyis a háborús megoldást a Nyugat legitimálta. A dilemmát tehát mi tágítottuk hamissá. A ’háborúban kinek van igaza’ kérdésre adható válasz nem kizáró ’vagy-vagy’: lehet egyiknek, lehet másiknak, lehet mindkettőnek, lehet egyiknek sem. Ezeket a lehetőségeket mi nyitottuk ki az elmúlt évtizedekben – mondta.

Végül arról értekezett, hogy itt kell  visszatalálnunk Kölcseyhez: nekünk nem kell egyik vagy másik álláspont mellett lándzsát törnünk. Lehet érvelni így vagy úgy, de felelős magyar politikusnak egyetlen érdek mellett kell kiállnia: és ez a magyar érdek.

A magyar érdek most az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból, mert nem a mi háborúnk, nem akarhatjuk saját gyermekeinkre húzni. És segítsük elő a mielőbbi békét, mert a béke viszont mindannyiunk közös érdeke. Leginkább az ukrajnai és orosz gyermekeké – jelentette ki.

Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: Bach Máté)