Az elmúlt évek „színes forradalmai” mögött egy jól kimunkált módszer áll

Ahogy az ilyen manipulált eseményeknél lenni szokott, egymást érik a tüntetések.

Néhány száz tüntető csütörtök éjjel is az utcán maradt volna, és megbénították volna a péntek reggeli csúcsforgalmat – számolt be róla az egyik aktivista a 444 nevű Soros-blognak. És valóban felmerül a kérdés, hogy a baloldal által szervezett, kedd óta tartó tüntetéssorozatnak mi köze az eredeti célkitűzéshez, a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata módosítása elleni tiltakozáshoz – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A balliberális toporzékolás nem újdonság a pesti flaszteren, mint ahogy korábban a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül is történt. Ahogy az ilyen hisztériáknál lenni szokott, egymást érik a tüntetések, a petíciók és az Alinsky-módszereknek megfelelően már az egyetem épületét is eltorlaszolták az öntudatos gyerekek. 

Szerintünk sokkal izgalmasabb a Soros-pénzeken aktivistáskodó szerzők nyílt kiállása Alinsky módszerei mellett.

De mit is gondolt Alinsky a politikai aktivizmusról? Nemcsak az a hatalom, amivel valóban rendelkezel, hanem az is, amiről az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel vele. A hatalomnak két fő forrása van: a pénz és az emberek. Akiknek nincs pénzük, a testükből kell felépíteniük a hatalmat. Sose kerülj kívül az embereid tapasztalati körén. Csak zavarodottságot, félelmet és meghátrálást fog eredményezni. Amikor csak lehet, kerülj az ellenség tapasztalati körén kívülre. Keresd a módját, hogyan növelhetnéd a bizonytalanságát és az idegességét. Kényszerítsd az ellenséget, hogy a saját szabályai szerint járjon el. Ha az a szabálya, hogy minden levélre válaszolnia kell, küldj harmincezer levelet. Ezzel kinyírhatod, mert senki sem képes megfelelni az összes maga állította szabálynak. A nevetségessé tevés az ember leghatásosabb fegyvere. Nincs védekezés. Irracionális. Dühítő. Döntő nyomásgyakorlási pontként is szolgálhat, hogy engedményekre kényszerítsd az ellenfelet. Az a jó taktika, amit élveznek az embereid. Unszolás nélkül is tenni fogják. El fogják végezni a feladatukat, és még jobbakat is fognak javasolni. Ebben az értelemben a radikális aktivisták semmiben sem különböznek a többi emberi lénytől. Mind kerüljük az örömtelen tevékenységet, de élvezzük azt, ami működik és eredménnyel jár. Az a taktika, ami túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radikális aktivisták is elunják magukat. Tartsd fenn a nyomást. Ne engedd fel. Folyamatosan próbálj ki új dolgokat, hogy bizonytalanságban tartsd az ellenfelet. Ahogy az ellenfél kiismer egy taktikát, vágd lágyékon valami újjal. Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására. A fenyegetés gyakran rémisztőbb, mint maga a dolog. A képzelet és az ego gyakran sokkal több negatív következményt képes vizionálni, mint bármely aktivista. És amit valóságnak észlelnek, az azzá válik. A nagy szervezetek mindig a legrosszabb forgatókönyvre készülnek fel, ami talán végtelenül távol áll az aktivista elképzeléseitől. Az eredmény az lesz, hogy a szervezetek hatalmas mennyiségű energiát és időt fognak azzal tölteni, hogy számba veszik a legszörnyűbb következményeket. Ez könnyen megmérgezi a gondolkodást, és demoralizálja őket. Ha egy negatívumot elég keményen nyomsz, végül pozitívvá fog válni. Ha a másik oldal erőszakot alkalmaz, könnyen a te oldaladra állítja a közvéleményt, mert az a gyengébb féllel szimpatizál. A sikeres támadás ára a konstruktív alternatíva. Soha ne hagyd, hogy az ellenfél pontot vigyen be, mert azon kapnak, hogy nincs megoldásod a problémára. Régi bölcsesség: ha nem vagy része a megoldásnak, akkor a probléma része vagy. Az aktivista szervezeteknek van programja, és az a stratégiájuk, hogy odaülhessenek a tárgyalóasztalhoz. Mindenképp rendelkezniük kell egy kompromisszumos megoldással. Válaszd ki a célpontot, izoláld, nevezd meg és polarizáld. Vágd el a támogatói hálózatától és szigeteld el a célpontot a szimpátiától. Embereket támadj, ne intézményeket, mert az emberek sérülékenyebbek, mint az intézmények.

Nem véletlen, hogy a Soros-blognak is csúfolt 444 is azzal hergelte az olvasóit, hogy fiatal tüntetők ezrei vonultak és „parázs dolgok is történtek”.

Fotó: Képernyőképp (444)

A tüntetések környékén hamar megjelentek a Nyílt Társadalom Alapítvány által kitartott szervezetek is. Így az „A Hang”, amelyik lebonyolította 2019-ben a főpolgármesteri előválasztást. Elöljáróban érdekes adalék, hogy az internetes oldalukon fellelhető adatkezelési tájékoztató szerint külföldre is továbbítanak adatokat, a fenntartó cég a Magyarhang Nonprofit Kft. A tájékoztató alapján a megadott személyes adatokat hat évig tárolják, ami azért problematikus szerintünk, mert egy-egy ilyen petíciós aláírásgyűjtés és kampány jellemzően sokkal rövidebb ideig tart, a célnak megfelelne akár egy pár hónapos időtartam is, így érthetetlen a hosszú tárolási határidő. Hacsak nem merül fel, hogy az e-mail cím és az irányítószám megadásával politikai kampányok számára is hasznos adatokat szerezhetnek… Az üzemeléshez a ChangeSprout Inc., az Amazon Web Services és a SendGrid Inc. szolgáltatásait veszik igénybe, így az adatok feltehetően az USA-ba és Luxemburgba kerülhetnek továbbításra.

Fotó: Képernyőképp (aHang)

„Délelőtt 11 óra óta tart a hídfoglalás! A tömeg nem adja fel, a Margit hidat és az Erzsébet hidat is tartja. Most várjuk a szavazás eredményét, közben Szegeden is demonstráció is szerveződik” – hangsúlyozza az „A Hang”. Az európai parlamenti választások idején igencsak aktívan mozgósító portál a kilakoltatásokról is többször posztolt Facebook-oldalán, főleg a vonatkozó adatgyűjtő petíciójukról.

Fotó: Képernyőkép (aHang)

Érdekes és egyben veszélyes kísérletnek lehettünk tanúi akkor, amikor Donáth Anna és a Momentum megpróbált adaptálni Magyarországra egy olyan mozgalmat, amely nyugaton súlyos erőszakkal járó faji konfliktusokkal járt együtt. A tavalyi év folyamán, éppen, amikor véres utcai zavargások zajlottak Amerika nagyvárosainak utcáin, Donáth Anna megpróbálta a BLM, azaz a Black Lives Matter szlogen mintájára bevezetni A roma élet is számít szlogent Magyarországon. Belegondolni is rossz, hogy mi lenne, ha Magyarországon sikerült volna feszültséget kelteni a romák és a magyarok között, ami adott esetben erőszakos összetűzésekhez vezetett volna.

Ha valaki felteszi magának a kérdést, hogy mi értelme tüntetéseket szervezni és pénzelni a világ különböző pontjain, miért éri meg ennek kiszolgálására egy hálózatot fenntartani, nos a válasz mindössze egy szó: hatalom. Egyrészről a katonai puccsok, a külső beavatkozással történő erőszakos hatalomváltások kora lejárt. A forradalom sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a tankok és deszantosok eltartása. Egy jól felépített, „színes forradalommal” olyan kormány kerül az adott ország élére, amilyet a megrendelő szeretne. Egy ország vagy egy teljes térség instabilitása pedig önmagában is lehet cél. A spekulánsok számára egy káoszba süllyedő ország amolyan aranybányaként működik, egy-egy válság a nyersanyagok világpiaci árára is kihatással van – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Képernyőkép (Fotó: aHang)