A többség elégedett az államfővel

Az újszerű és hagyománytisztelő államfő – ezzel a címmel adta ki ma elemzését a Nézőpont Intézet, amelyet elsőként lapunk közöl. Elemzésükben rámutatnak, hogy a magyarok 52 százaléka szerint összességében inkább ­megfelelően tölti be az államfői tisztséget Novák Katalin, az elégedetlenek aránya az egyharmadot sem éri el.

2022.03.31. Budapest Novák Katalin Fotó: Kurucz Árpád

Emlékeztettek: Nem véletlen, hogy Novák Katalin első külföldi útja államfőként a szomszédos konfliktust eltérően megítélő Lengyelországba vezetett, ahol találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és ahol a békepárti kormányzati külpolitikával összhangban ítélte el az orosz agressziót, felszólalt az „ezeréves barátság” nevében, valamint az egység jegyé­ben közösen szólították fel az Európai Bizottságot az uniós pénzek kifizetésére. „Az szinte hivatali kötelességnek tekinthető, hogy az államfő a határon túli magyarokkal aktív kapcsolatot ápoljon, amely a ­diplomácián is messze túlmutat. Ebből a szempontból jelentős eseménynek számítottak találkozói Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével” – tették hozzá.

Novák Katalin ötpontos elnöki programjáról azt írták, ezzel Sólyom Lászlóhoz hasonlóan politikán túli értékeket is képviselni kíván. „Ennek első elemét nem meglepő módon a családok támogatása jelenti: hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és biztonságban felnevelkedhessen, hiszen jövőnk a gyermekekben van” – írták.

Egyensúlyi pozíció
„Az első száz napban Novák Katalin nem élt sem alkotmányossági, sem pedig politikai vétóval, ennek ellenére nem adta jelét annak, hogy száz nappal korábban megfogalmazott autonóm államfői szerepfelfogásán változtatott volna. Áder hivatali idejének ugyanezen szakaszában mindössze öt törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, amelyekben azonban tartalmi kifogásai nem, csupán technikai-eljárásiak voltak az államfőnek” – írták.

Emlékeztettek, hogy az alaptörvény tizenegyedik módosítása kapcsán – amelynek értelmében az önkormányzati választásokat egy napon tartják az európai parlamenti képviselők választásával, s a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változik – Novák Katalin hangot adott ellenvéleményének, mivel az alkotmánymódosításnak nem látta kényszerítő indokát. Az alaptörvény-módosítás esetében azonban az államfőnek nincs lehetősége, hogy visszaküldje az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibák esetén lehet fordulni.

„Összességében Novák eddigi szerepfelfogása nem ellensúlyi, hanem inkább egyensúlyi pozíciót jelent, az államfő döntését nem befolyásolta sem a kormány, sem a média, sem az ellenzéki pártok nyomásgyakorlása” – zárul az elemzés.

A teljes elemzést ITT lehet elolvasni. 

Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)