„Közepes ismertség, magas támogatottság” – foglalta össze az új köztársasági elnök társadalmi megítélését ma megjelent elemzésében a Nézőpont Intézet. A lapunk által elsőként közölt kutatásukban vizsgálták, hogy az éppen száz nappal ezelőtti beiktatást követően milyen az elnök támogatottsága, hogyan telt eddigi hivatali ideje, és kísérletet tettek népszerűségének magyarázatára is.
Szerintük fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok a köztársasági elnökről, ezért a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában arra volt kíváncsi, miként vélekednek Novák Katalin eddigi munkájáról.
Egyedi tulajdonságok
„Az ötéves elnöki mandátum első öt százalékánál tartva az államfő személye közepesen ismert, a magyarok 53 százaléka tudja megnevezni név szerint, hogy ki a magyar köztársasági elnök. A tájékozott magyarok körében azonban több mint minden második magyar (52 százalék) gondolja úgy, hogy Novák Katalin összességében az elvárásoknak megfelelően tölti be az elnöki tisztséget, s kevesebb mint minden harmadik (30 százalék) vélekedik ezzel ellenkezőleg” – közölték kutatásuk eredményeit.
Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a baloldal Novák-ellenes kampánya nem volt sikeres, másrészt ismertsége növelésével még támogatottsága is növekedhet. Szimbolikus lépései, kommunikációs üzenetei, tematikus hangsúlyai joggal remélik ugyanis a társadalom túlnyomó többségének pozitív fogadtatását
– foglalta össze a Nézőpont Intézet.
A kutatóintézet elemzése szerint Novák Katalin minden elődjétől vett át elemeket, ezeket vegyítette az újszerűséggel. „Novák Katalin fiatal, nő és a gyermeknevelés mindennapos kihívás számára. Mindhárom tulajdonság egyedivé teszi az eddigi magyar köztársasági elnökök között, bizonyos értelemben az államfőkkel szembeni kliséket is felülírják” – fogalmaztak.
Elődeitől merített
A Nézőpont szerint a közvetlen államfői karaktert Göncz Árpádtól vette át a mostani köztársasági elnök. Mádl Ferenc örökségének tartják a nyilvános hitvallást. „Az első száz nap számos eleme utal arra, hogy Novák Katalin szerepfelfogásában is kulcsszerepet játszik hitének nyilvános vállalása és gyakorlása. Beiktatása istentisztelettel kezdődött, s ez volt az első alkalom, amikor katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a zsidó felekezet tagjai közösen kérték Isten áldását az államfőre” – hívták fel rá a figyelmet. Szerintük az is az első száz nap eredménye, hogy a nyári diplomáciai szünet után Novák Katalint a Vatikánban fogadja majd Ferenc pápa.
„Az »első számú nagykövet« szerepe 2022-ben felértékelődött, hiszen háború tört ki egy szomszédos államban, amire korábban csak Göncz Árpád hivatali idején volt példa” – mutatott rá a Nézőpont Intézet, ebben Schmitt Pálhoz hasonlították, aki első elnöki beszédében ki is jelentette, hogy Magyarország első számú nagykövete kívánt lenni.
Emlékeztettek: Nem véletlen, hogy Novák Katalin első külföldi útja államfőként a szomszédos konfliktust eltérően megítélő Lengyelországba vezetett, ahol találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és ahol a békepárti kormányzati külpolitikával összhangban ítélte el az orosz agressziót, felszólalt az „ezeréves barátság” nevében, valamint az egység jegyében közösen szólították fel az Európai Bizottságot az uniós pénzek kifizetésére. „Az szinte hivatali kötelességnek tekinthető, hogy az államfő a határon túli magyarokkal aktív kapcsolatot ápoljon, amely a diplomácián is messze túlmutat. Ebből a szempontból jelentős eseménynek számítottak találkozói Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével” – tették hozzá.
Novák Katalin ötpontos elnöki programjáról azt írták, ezzel Sólyom Lászlóhoz hasonlóan politikán túli értékeket is képviselni kíván. „Ennek első elemét nem meglepő módon a családok támogatása jelenti: hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és biztonságban felnevelkedhessen, hiszen jövőnk a gyermekekben van” – írták.
Egyensúlyi pozíció
„Az első száz napban Novák Katalin nem élt sem alkotmányossági, sem pedig politikai vétóval, ennek ellenére nem adta jelét annak, hogy száz nappal korábban megfogalmazott autonóm államfői szerepfelfogásán változtatott volna. Áder hivatali idejének ugyanezen szakaszában mindössze öt törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, amelyekben azonban tartalmi kifogásai nem, csupán technikai-eljárásiak voltak az államfőnek” – írták.
Emlékeztettek, hogy az alaptörvény tizenegyedik módosítása kapcsán – amelynek értelmében az önkormányzati választásokat egy napon tartják az európai parlamenti képviselők választásával, s a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változik – Novák Katalin hangot adott ellenvéleményének, mivel az alkotmánymódosításnak nem látta kényszerítő indokát. Az alaptörvény-módosítás esetében azonban az államfőnek nincs lehetősége, hogy visszaküldje az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibák esetén lehet fordulni.
„Összességében Novák eddigi szerepfelfogása nem ellensúlyi, hanem inkább egyensúlyi pozíciót jelent, az államfő döntését nem befolyásolta sem a kormány, sem a média, sem az ellenzéki pártok nyomásgyakorlása” – zárul az elemzés.
A teljes elemzést ITT lehet elolvasni.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
