időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo
Rétvári Bence: Szeptembertől minden rendőr több mint 116 ezer forintos béremelést kap

Az európai emberek érdeke a béke

Kreft-Horváth Márk
2022.08.05. 05:55 2022.08.05. 08:54
Az európai emberek érdeke a béke

– Riasztó, hogy az európai politikusok háborús politikát folytatnak – mondta a Belügyminisztérium miniszterhelyettese a lapunknak adott interjúban. Rétvári Bence szerint a mostani háborús helyzet a járványhoz hasonlítható, és nem látszik, hol lehet a vége, mert világhatalmak tartják fenn a konfliktust. Az államtitkár hangsúlyozta: a háború miatt meg kell védeni Magyarország békéjét és biztonságát, ezt erősíti a rendőrök és a honvédek béremelése.

– Eddig már több mint hétezer-hétszázan érdeklődtek a határvadászképzés iránt. Számítottak erre?
– Már a lehetőség meghirdetése utáni hetekben több ezren érdeklődtek, arányaiban a legtöbben telefonon, de az érdeklődők negyven százaléka személyesen, a toborzóirodákban kért információkat, úgyhogy nem lepett meg bennünket a nagy érdeklődés. Azért jó, hogy így már biztosan létrehozhatjuk ezt az egységet, mert jól láthatóan, hosszú távon évente százezres nagyságrendben akarnak illegálisan átlépni a magyar–szerb határon.

– A határvadászok szolgálatba állítása ezért is fontos, mert több rendőr foglalkozhat más feladatokkal. Az állomány létszámának növelése, illetve megtartása szempontjából lényeges kormánydöntés az is, hogy illetményemelést kapnak a rendészeti dolgozók. Mikortól és mennyivel emelnek, mire számíthatnak a rendőrök?
Szeptember 1-jétől Magyarországon minden rendőr több mint 116 ezer forintos béremelést kap. Az arányok tekintetében ez a tiszthelyetteseknél 30-44 százalékos béremelést jelent, a tiszteknél 18-25 százalék ez a szám. Egy pályakezdő tiszthelyettes eddig kapott 267 ezer forintot, most 384 ezret fog, egy pályakezdő tiszt pedig a 393 ezres fizetése helyett 510 ezer forintra számíthat. Lesz egy második üteme is a béremelésnek 2024-től, egy újabb, közel ekkora léptékű emelés. Az év elején tízszázalékos emeléssel indultunk; februárban hathavi fegyverpénzt kaptak az állomány tagjai; márciusban családi adó-visszatérítés járt annak, akit érintett; szeptember 1-jétől pedig jön a nagyarányú és jelentős béremelés.

 A háború miatt meg kell védeni Magyarország békéjét és biztonságát, ezt erősíti a rendőrök és a honvédek béremelése.

– Gondolta volna, hogy az új kormány felállása után ilyen hamar újra előtérbe kerül a migráció? A baloldal rendszeresen azzal vádolja önöket, hogy ez csak propaganda, mindig csak választások előtt nő a migránsok száma a déli határon. Ezek szerint ilyen hamar kezdődik a 2024-es választási kampány?
– A baloldal szerint a migrációt eleve a Fidesz találta ki. Amikor Budapesten vannak, akkor szerintük a migráció nem létezik, amikor meg Brüsszelben, akkor viszont támogatják. Láttuk, ahogy jött a baloldali kormány Szlovéniában, be is jelentették a kerítés lebontását, és olvashattuk Karácsony Gergely egyik első miniszterelnök-jelölt-jelölti interjújában, hogy ők „európai módon” kezelnék a migrációt. Mindenki, aki a baloldalon politizál, Brüsszel felé többször letette az esküt, hogy brüsszeli módon kezelik a bevándorlást, ami az illegális migráció ösztönzését jelenti. Csak a jobboldali kormányra számíthatnak a magyar emberek, ha meg akarják védeni Magyarországot az illegális bevándorlástól. Amikor a miniszterelnök erről beszélt Tusnádfürdőn, ismételten ugyanazok az emberek – akik ebben a kérdésben mindig – most is rátámadtak. A teljes hálózatot mozgósítják.

– Most antiszemitizmussal is vádolják a miniszterelnököt.
– Az elmúlt években is megszokhattuk, hogy újra és újra politikai támadásokat indítanak Magyarország ellen, amiért nem engedjük be a migránsokat, megvédjük a nemzeti érdekeket a gazdaságban és minden más területen. Ha valaki az európai zsidóság számára biztonságot tud teremteni, az pont a magyar kormány azzal, hogy azokat a közel-keleti, arab országokból érkező tömegeket távol tartja Euró­pától, akik újra felerősítették Nyugat-Európában az antiszemitizmust. Az új antiszemitizmus a bevándorlók által Euró­pába hozott Izrael- és zsidóellenességből táplálkozik.

– Egész pályás letámadást láthatunk most. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel álláspontja változatlan, mi viszont egyedül maradtunk?
– Bevándorlás kérdésében szerintem a közép-európai országok nagyjából most is egy állásponton vannak. Magyarország frontország, így nem meglepő, hogy nekünk határozott a véleményünk. Nyugat-Európában ez a folyamat már visszafordíthatatlannak tűnik, mi azonban még alakíthatjuk a saját jövőnket.

– A védelmi tanács felállásával arra lehet számítani, hogy még hangsúlyosabb lesz a szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni fellépés a közeljövőben Magyarországon. A Belügyminisztériumnak mekkora szerepe lesz ebben?
– A Belügyminisztérium eddig is kulcsszerepet játszott az ország biztonságának a megőrzésében. A rendőrség védte a déli határt a katonasággal együtt, idén például már több mint kilencszáz embercsempészt fogtak el. A határvadászok is a rendőrség kötelékébe tartoznak majd. A háborús helyzet hívta létre a védelmi tanácsot, a rendkívüli intézkedésekre is a háború és az elhibázott brüsszeli ­szankciók miatt van szükség. Ha a szomszédunkban zajló háború lokális konfliktus lenne, nem kellene háborús világra berendezkedni Európában. Pár napja Brüsszelben ­például döntöttek a gázfogyasztás korlátozásáról, hiánygazdaságra készülnek, háborús világ jön. A ­konfliktus pedig nem csupán pár megyére kiterjedő, rövid ideig tartó, mint akár a délszláv, akár a krími háború esetében, hanem kibővült az európai országok szerepvállalásával – a fegyverszállítással és a szankciókkal. Ezzel a háborút Euró­pa elhúzza, ami egyre több áldozatot, gazdasági nehézséget és egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelent. A háború ­miatt logikusan növekedni fog a migráció is, hiszen a konfliktus a világ más országaiban is gazdasági nehézségeket okoz, még többen fognak elindulni felénk.
 


– Nemrégiben járt a magyar–ukrán határon is. A fekete-tengeri kikötőkben ragadt gabonát tényleg Magyarország fogja kiszabadítani?
– Magyarország a saját erőforrásai­hoz képest igyekszik mindent megtenni, hogy a lehető legtöbb ukrajnai gabonát tudjuk kihozni. A fekete-tengeri kikötők jelenleg nem használhatók, alternatívaként a vasút jöhet szóba, Magyarország ehhez ajánlotta fel a segítségét. Ugyanakkor az európai vasúti kapacitás csak töredéke tud lenni a tengeri szállításnak. A tervezetthez képest jelenleg öt és félszeres kapacitáson működnek az átrakodó állomások. Itt a szélesebb nyomtávú ukrán tehervagonokból rakják át a szállítmányokat vagy európai nyomtávú vagonokra, vagy kamionokra. A két eddigi átrakodó állomás mellé bevontunk egy új, mobilt is, nyolc vágányt újra forgalomba helyeztünk, a NAV és a rendőrség vizsgálatát lerövidítettük.

– Ezt a gabonát mi tovább is szállítjuk szegényebb régiókba?
– Igen, mi ebben tranzitország vagyunk: nálunk bejön a gabona, majd Horvátország vagy Románia felé elhagyja az országot.

– Tizenkét éve miniszterhelyettes, Navracsics Tibor mellett követte végig a 2010–2013 közötti kilábalást az akkori világgazdasági válságból. Mire számít, most nagyobb lehet a baj, mint akkor?
– Kormányzás szempontjából a mostani helyzet inkább a koronavírus-járványhoz hasonlítható, mert nem lehet pontosan látni, hogy egy hét, egy hónap vagy fél év múlva mi fog bekövetkezni. Most annyit látunk mindössze, hogy Európa háborús politikát folytat, és senki sem tudja, mi fog történni. Senki nem tudja megjósolni, hogy meddig tarthat a konfliktus, mert ez nem rajtunk, hanem a világhatalmakon múlik. A magyarok a pápa után Orbán Viktort tartják a leginkább békepárti­nak, mert náluk többször a nemzetközi politikában a békéről senki sem beszél. A két háborúzó fél le akarja győzni egymást, de az európai emberek érdeke a béke lenne. Nem a világosság harcol a sötétség ellen, hanem a sötétség a háború és a világosság a béke. Riasz­tó, hogy európai politikusok nem a békéről beszélnek, hanem a háborús ­konfliktus növeléséről. Mi továbbra is tartjuk, hogy fegyvert nem szállítunk, katonát nem küldünk, és a magyar–ukrán határon keresztül sem szállíthatók fegyverek. Sok ország viszont fegyvert szállít, és még az sem kizárt, hogy van, aki mindkét félnek is.

(Fotó: Kurucz Árpád)

– Lehet, hogy a politikusok is elszoktak már a háborús helyzetektől, ezért nem tudják kezelni.
– Igen, ezért lenne szükség ebben a helyzetben államférfiakra. Amíg konjunktúra van, addig lehetnek lájkvadász brüsszeli politikusok, és meg akarhatnak felelni a liberális sajtónak, de háborús időszakban a sarkukra kellene állniuk, és hosszú távon kellene gondolkodniuk.

– Térjünk rá az egészségügyre! Ha Brüsszel idén is visszatartja a helyreállítási pénzeket, az előzetesen már betervezett orvosbéremelés utolsó ütemére sem juthat forrás? Haza tudják hozni az uniós pénzeket még idén?
– Az orvosok és a pedagógusok a korábban megígért béremelést meg fogják kapni, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika által okozott gazdasági nehézségek ellenére. Ha azonban a háború elhúzódik, és sokáig marad a háborús gazdaság Európában, a magyar gazdaság valóban nehezebben tudja megtermelni az ezen túlmenő egészségügyi és oktatási béremelések fedezetét. Az uniós források felhasználására leadott tervekben több száz millió forint szerepel pedagógusbérekre. Örömmel hallanám a pedagógus szakszervezetektől, ha egyszer azokat a magyar baloldali politikusokat is megszólítanák, akik jelenleg akadályozzák ezeknek a pénzeknek a megérkezését.

 

– Így, hogy a Belügyminisztériumhoz került az egészségügy…
– Bizonyos szempontból visszakerült, hiszen a magyar történelemben hosszú ideig így volt. A kommunista hatalomátvétellel nemcsak a főispánokból lettek tanácselnökök, hanem a Belügyminisztériumból is „rendőrminisztérium” lett.

– Mindenesetre a baloldal számára ez sokáig témát szolgáltatott, a Momentum egyik képviselője már előrevetítette, szerinte a férjöltésről majd a belügyminiszterrel („egy hetven pluszos rendőr bácsival”) fog tárgyalni a közeljövőben.
– Nem túl szellemes támadási kísérlet ez a baloldal részéről. Az elmúlt két évben, a járvány idején az egészségügy szervezésének egy része már az operatív törzsben zajlott, amit a belügyminiszter vezetett. Így sikerült elérni Magyarország történetének legnagyobb arányú orvosbéremelését és a hálapénz eltörlését. Emellett sikerült a járványt ezzel az irányítással úgy kezelni, hogy a többlethalálozási adatok alapján a nálunk gazdagabb országoknál is eredményesebben tudtunk védekezni. Ha a baloldal vezetné az egészségügyet, akkor nem az orvossal beszélnének először az emberek a kórházban, hanem a pénztárossal, ahol a vizitdíjat fizetnék be. A baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc még a választási kampányban is megerősítette, hogy a kórház-privatizációs, fizetős egészségügyi modell, amit ők be akartak vezetni, progresszív reform volt, és ezt ma is büszkén vállalják. A Momentum ezt a baloldalt akarta leváltani, majd mégis csatlakozott a listájukhoz: nem csoda, hogy nehéz helyzetben vannak.

– A szülészeti ellátással kapcsolatban azért érkeztek megalapozottnak tűnő kritikák is, amik arról szóltak, hogy a hálapénz kivezetésével az orvosválasztás lehetősége is megszűnt. Tavaly év elején egy kormányinfón elhangzott, hogy helyzetüket 2021. január végéig rendezi a kormány. Ez megtörtént?

A hálapénz kivezetése az elmúlt két év egyik fontos lépése volt. Szerintem mindenki egyértelműen örül ennek; a mindennapokban a betegágy mellett dolgozó orvosoktól kezdve a betegeken keresztül, az ő hozzátartozóikig bezárólag. Hetven év után sikerült ezt a gyakorlatot kivezetnünk a magyar egészségügyből. A szülészeti ellátás is úgy működik jelenleg, hogy bárki, bármikor megy be, akkor hálapénz nélkül a szülést lebonyolítják. Ha valaki személyes közreműködést akar, akkor erre van megoldás. Tízmilliárd forintból pedig megvalósítottunk egy családbarát szülészeti programot. Minden kórház pályázhatott, és fejleszthette a szülészeti osztály felszereltségét és módszereit.

– Tavasszal a váci központú választókerületben rekordgyőzelmet aratott. Ennyire nagy sikere volt a Rétvári-rétesnek? Mi volt a titok?

A rétessütés titka a jó alapanyagok és a szeretettel teli sütés. A politikai siker titka hogy az emberek között kell élni, és az ő problémáikra kell megoldást keresni és nem a brüsszeli elvárásoknak kell megfelelni, A politikus nem fölülről kapja a legitimációját, hanem alulról. Ezt ellenfeleink azzal támadják, hogy ez populizmus, mi ezt néppártiságnak hívjuk.

Mi büszkén vállaljuk a magyar emberek véleményét, ha nem így lenne, nem nyertünk volna négyszer kétharmaddal. Jobban szeretnének bennünket Brüsszelben, vagy a külföldi tulajdonú médiában, ha beállnánk a sorba, de mi helyettük inkább az emberekkel kötöttünk szövetséget.

– A baloldali vezetésű Vácon is 51 százalékot kapott a Fidesz–KDNP listája, mit mutat ez az eredmény? Két év múlva ezt a várost is visszavehetik a kormánypártok?

2019-ben Vácon nagyarányú baloldali győzelem született, a képviselői helyek kétharmadát elnyerték a baloldali politikusok, idén tavasszal viszont ismét abszolút többségbe kerültek a városban a jobboldali szavazók.

Mindenki láthatta Vácon is, hogy a baloldal mindig ugyanolyan, kicsiben és nagyban is: Adóemelés, megszorítás, privatizáció, vagyonfelélés. Sajtószabadságot ígérnek, de szájzárrendeletet hoznak, zöld jövőt ígérnek, de a magánprofitjuk érdekében pusztítják a zöld területeket. Fejlesztések helyett pedig marad a folyamatos panaszkodás.

 

Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes (Fotó: Kurucz Árpád)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.