Dávid Ferenc számtalanszor kiállt a piac mindenhatósága mellett, elítélte az állami beavatkozást, segítséget, és rendszeresen bírálta a különböző árkedvezményeket. Az emberek terheinek csökkentését célzó intézkedéseket a DK-s politikus rendre feleslegesnek vagy károsnak nevezte. Mindez nem meglepő, hiszen a 2010 előtti, gyurcsányi gazdaságpolitika is ezt a szemléletet tükrözte. Nem sokkal az országgyűlési választások után, április végén Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a nyár végéig – lépcsőzetesen és „osztott teherviseléssel” – ki kell vezetni az üzemanyagárstopot.
A baloldali közgazdász az ATV-ben konkrétan azt mondta, fokozatosan ugyan, de meg kell szüntetni az üzemanyagárak szabályozását. Szerinte a kormánynak ebben a kérdésben mindenkit be kellene vonnia a terhek viselésébe. Így akár már nyár végére állandósulhatna a magasabb benzinár – olvasható az Origón megjelent cikkben.
„Pazarláshoz vezet az árstop”
A DK új országgyűlési képviselője néhány nappal később a Szeged TV adásában azt hangoztatta, hogy nem lenne szabad benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, ehelyett az emberek inkább spóroljanak.
„Szerintem piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát azt hiszem, hogy ez hosszú távon nem valósítható meg. […] Tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot”– mondta. Hozzátette: látja, hogy a kormány védeni akarja az alapvető élelmiszerek árát, de szerinte előbb-utóbb azért mégiscsak abba az irányba kellene menni, hogy szokjuk meg azt, hogy visszaállunk a versenypiaci körülményekhez. ”Bizonyos termékekre takarékosabban, megfontoltabban kell költenünk, s most, hogy minden be van fagyasztva, akár az üzemanyagra gondolok, akár a rezsire, akár az élelmiszerekre, ez egy picit, hadd mondjam, pazarláshoz is vezethet” – fogalmazott.
Dávid Ferenc önmagával is erős ellentmondásba keveredett, amikor a következő mondatában már bagatellizálni kezdte a hat (valójában 11) alapvető élelmiszerre bevezetett ársapkát. Szerinte ezzel nem lehet mérsékelni az inflációt, mivel a néhány esetben megállapított fix ár eltörpül ahhoz képest, hogy egyes élelmiszerláncok akár százezerféle terméket kínálnak.
Gyurcsányék szerint a magyarok úgyis kifizetik a magasabb árat
Az „árnyék” gazdasági miniszter még június 9-én az ATV A nap híre című műsorában megfejelte a korábbi piacpárti nyilatkozatait egy olyan közgazdasági tétellel, amit még a Kádár-rendszerben tanult.
Én még nagyon-nagyon régen végeztem a közgazdasági egyetemen, és akkor tanították […] A, B, C termék van: alkohol, benzin, cigaretta. Teljesen árrugalmatlan. Akármennyi az ára, ugyanúgy fog fogyni. Lemegy két hétig, lemegy három hétig, lemegy egy hónapig, és így jön vissza a görbe, és a fogyasztás beáll. […] Ezt úgy verték a fejünkbe, hogy az A, B, C termékek miatt nem kell izgulnia az államnak, emelheti, szedi be az adót nyugodt szívvel.
A politikus meglátása szerint tehát a magyar lakosság – amennyiben nem hajlandó lemondani az autózás praktikumáról és kényelmességéről – kénytelen lenne kifizetni a 800-900 forintos literáron mért benzint – a jelenlegi, hátósági árstopos 480 helyett. A kommunista közgazdaságtan aktualizálása azért sem helytálló, mert jelentősen átalakultak azóta a fogyasztási szokások és a társadalmi viszonyok, ma már a kisebb keresetűeknek is van autója, ami nem luxuscikk, viszont a benzin árának drasztikus növekedése az alacsonyabb jövedelmű embereknek nagy terhet jelentene – magyarázza az Origó.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Dávid Ferenc (Fotó: Facebook/DK)
