időjárás 3°C Karola , Károly 2023. január 28.
logo

Újabb tíz névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban

Jövő januártól a Belügyminisztérium alá kerül a Honvédkórház

„Kötelességünk az elsők között cselekedni”

Elek Nikoletta
2022.10.15. 06:24 2022.10.15. 11:09
„Kötelességünk az elsők között cselekedni”

A Honvédkórház irányítása 2023 januárjától a Belügyminisztérium alá kerül, a fenntartóváltás eredményeként pedig az intézmény honvédségi kötődése még inkább erősödni fog – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Wikonkál Norbert Miklós. A Honvédkórház főigazgatója az elmúlt két év munkáját értékelve kiemelte: kórházuk derekasan helytállt a világjárvány időszakában, a védekezés mellett pedig jelentős szakmai eredményeket értek el. Most viszont az egyik legfontosabb feladat a várólisták ledolgozása.

Önt 2020-ban, gyakorlatilag a koronavírus-járvány elején nevezték ki a Honvédkórház élére. Az elmúlt két év távlatából hogyan értékeli az intézmény munkáját, helytállását?

– Emberemlékezet óta nem látott kihívásokkal néztünk szembe, a munkaszervezéstől kezdve az ellátási kapacitást érintő kérdéseken át a szakmai feladatokig. A járvány első hulláma alatt és a második hullám elején a viszonylag alacsony esetszám lehetővé tette, hogy a budapesti sürgősségi ellátásban betöltött kiemelkedő szerepe miatt a Honvédkórház ne kezeljen covidos betegeket, viszont – mivel számos más intézményben a fertőzött betegek kezelésére fókuszáltak – a Covid-mentes pácienseket jóval nagyobb számban kellett ellátnunk. 2020 novemberétől a magasabb esetszám miatt azonban már nem volt lehetőség a fertőzött beteget máshová küldeni, így a Honvédkórháznak is ki kellett alakítania a maga Covid-osztályait.

A járvány alatti átszervezések sok kolléga számára jelentettek kellemetlenséget, más szakmában dolgozóknak kellett inkább belgyógyászati jellegű munkát végezni a Covid-osztályokon, ráadásul egész nap a roppant kényelmetlen védőöltözetben, maszkban, arcvédő pajzs mögött. Ezzel együtt viszont azt láttuk, hogy új közösségek formálódtak, az emberek jobban megismerték egymást.

A járvány elleni védekezésben is jól szerepeltünk, idáig közel hatezer pácienst láttunk el, megyei irányító intézményként viszont ennek többszörösét koordináltuk. Csak a Honvédkórházban közel 328 ezer oltást, az általunk irányított intézményekben pedig szintén jelentős számú vakcinát adtak be. Kórházunk tehát, mint a magyar egészségügy általában, derekasan állt helyt a világjárvány időszakában.

– Kétségtelen, hogy a pandémia a teljes egészségügyi ellátórendszert próbára tette, ugyanakkor új lehetőségeket is teremtett.

– A járványidőszak alatt végrehajtott fejlesztések mindenképpen kedvezőek. Intézményünkben a teljes altatógépparkot lecseréltük a ma elérhető legmodernebb készülékekre, rengeteg betegőrző monitor, intenzív terápiában szükséges infúziós pumpa, állvány, berendezés került hozzánk. Emellett a járvány okozta megbetegedések kivizsgálásához szükséges mobil röntgen- és ultrahang-berendezéseket is kaptunk, amelyeket azóta is használunk.

Kinevezése alkalmával három fontosabb célt – az ellátás minőségének javítását, a fenntartható gazdálkodást, valamint a megoldásközpontú és hatékony munkavégzést – nevezett meg. Sikerült megvalósítaniuk ezeket a terveket úgy, hogy közben a járvány okozta válsághelyzetre kellett összpontosítani?

– Korábban is elsődleges célnak tekintettük a Honvédkórház hagyományos feladatának megerősítését, a hon- és rendvédelmi szervek igényeinek kiszolgálását, ebben biztosan tudtunk előrelépést felmutatni. Jelentősen átszerveztük a járóbeteg-szakrendelő munkáját is. Ezzel és egy sor más szervezési intézkedéssel elértük, hogy a fegyveres testületek tagjai gyorsabban kerüljenek be a szakrendelésekre, miközben ez nem járt mások érdekeinek sérelmével, tehát a „civil lakosság” ellátása nem került hátrányba.

A minőség és a gazdálkodás helyzetének javítása nagyobb volumenű ellátási kapacitást is jelent, így az átszervezések nyomán szélesebb kör számára tudunk segítséget nyújtani. A pandémia időszakában milliószor kellett átszervezni a kórházat, osztályokat kialakítani és másokat átalakítani, amellett, hogy számos osztályt jelentősen csökkentett kapacitással tudtunk csak működtetni. Ez természetesen akadályt jelentett a nagyobb teljesítmény elérésében. Vannak azonban ígéretes, számokban is kimutatható változások. Amikor 2021 kora őszén az átlagfinanszírozás helyett a valós teljesítményalapú mérést bevezette a kormányzat, akkor azon kevés egészségügyi szolgáltató között voltunk az országban, amelyek a 2019-es bázis év aktuális hónapban elért teljesítményét meg tudta haladni. Olyan teljesítmény- és költségvisszajelzést tudunk adni az egyes osztályainknak, amivel a saját munkájukat pontosan tudják – csaknem napi szinten – követni.

 Az elmúlt két és fél évben a gazdálkodás fenntarthatóságának kérdései viszont háttérbe szorultak: vészhelyzetben az ellátással foglalkoztunk, és nem azt néztük, mennyibe kerül az emberéletek megmentése. A járvány magyarországi megjelenése óta csak rövidebb időszakok voltak, amikor csaknem háborítatlanul tudtak dolgozni a kórházak. Ezt a helyzetet felismerve vezette be az átlagfinanszírozást a kormány 2020 novemberében. Kórházunk jelenleg sem mentes az adósságtól, de a korábbi évek rangsoraihoz képest ma jobb helyen állunk.

 A járványhelyzet továbbá gátolta a célkitűzéseink elérését az ellátás minőségének javításában is.

A védekezés mellett ugyanakkor sikerült a főigazgatóságom alatt eredményesen lezárni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel évekkel korábban megkezdett tárgyalásokat a Honvédkórház PET/CT diagnosztikus berendezésének befogadásáról és finanszírozásáról, így ez a képesség már nálunk is rendelkezésre áll. Ezen felül számos területen új terápiás eljárásokat vezettünk be. Bőrgyógyászatunk biológiai terápiás centrummá vált, a sebészeti osztályon számos új műtéttípust vezettünk be, jelentősen kibővített ellátási esetszámmal. A stroke-ellátásban néhány kórház mellett már mi is képesek vagyunk arra, hogy a vérrögöt ereken keresztül távolítsuk el, valamint egyes nagyon modern minimál-invazív szívbillentyű problémák szívsebészeti ellátását is el tudjuk végezni.

Mi a helyzet a várólistákkal? Milyen lépésekkel próbálják csökkenteni a pandémia óta megnövekedett várakozási időt?

– A magyar kórházak számára a várólisták ledolgozása most az egyik legfontosabb feladat. Az utolsó „békeévben”, 2019-ben jól álltunk: a magyar várólisták hossza nagyjából a svédországival volt megegyező, az európai országok első harmadában helyezkedtünk el. Most ismételten jelentős energiákat kell arra fordítani, hogy visszatérjünk erre a korábbi szintre, a Honvédkórházban is számos belső átalakítás szolgálja ezt a célt.

A kórház működését 2022 nyarán jelentősen átszerveztük. Korábban a két fő telephelyünkön egymástól függetlenül működött két sebészeti és ortopédiai-traumatológiai osztály. Ezen osztályok működését és ágyszámait úgy alakítottuk át, hogy a Papp Károly utcai székhelyen a sürgősségi ellátásokat végezzék inkább, hiszen itt van az ország egyik legnagyobb forgalmú sürgősségi osztálya, míg a tervezett elektív (azaz halasztható) ellátások helyszíne inkább a Podmaniczky utcai telephely legyen. A kollégák eddig vagy itt dolgoztak, vagy ott.

Ez idén nyártól másként van, nem csak a rezidensek képzését tudjuk jobbá tenni azáltal, hogy ki-ki a saját szakmájának minden műtéttípusát látja és megtanulja, de a szakorvosaink szakmai fejlődése és kiégése ellen is jó eszköz a változatos, több szakmai kihívást tartogató munkavégzés. Fő célunk, hogy a páciensek ebből az átszervezésből jelentős hasznot húzzanak. Prioritásunk pedig a várólisták rövidítése.

– Jelentős változás a magyar egészségügyben a hálapénz kivezetése is. Az intézményen belül mennyire sikeres az intézkedés?

– Szerencsére a Honvédkórházban egyetlen eset sem fordult elő, amikor a kollégákat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai jogellenes tevékenységen érték volna, pedig nálunk is rendszeresen történnek ellenőrzések.

Sajtóhírek szerint január elsejétől a Honvédkórház irányítása a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium alá kerül. Milyen változásokat eredményezhet a fenntartóváltás?

– Célunk az átalakulás minél zökkenőmentesebb lebonyolítása. Akkor végezzük jól ezt a munkát, ha a hozzánk forduló páciens szinte semmit sem vesz észre a változásból. A fő tárgyalások természetesen a jelenlegi fenntartó és a jövőbeni fenntartó szintjén zajlanak, de a jelenlegi menedzsment szerencsés helyzetben van, hiszen megkérdezik a véleményünket a leghatékonyabb rendszer felállításáról. A kórház honvédségi kötődése nem fog elveszni, sőt, igyekezetünk szerint a kissé módosított új struktúrában meg is erősödik. A jelenlegi hivatásos és szerződéses katonai állomány létszáma is inkább növekszik, amely mutatja a magyar kormány elkötelezettségét a Magyar Honvédség megerősítésére. Ebben az építkezésben az egészségügyi katona szakdolgozók és katonaorvosok jelentős támogató funkciót töltenek be, amelyet még a NATO szintjén is jegyeznek.

A fenntartó váltása már csak azért sem fog sokkot okozni az intézményben dolgozóknál, mert eddig is milliói szálon kapcsoltuk össze a bel- és a honvédelmi tárcát, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítását is megalakulása óta sajátunknak érezzük.

A Honvédkórházat a magyar egészségügy zászlóshajóként is hallottam emlegetni, amit nagy megtiszteltetésnek veszek, de nyilván túlzás, hiszen mi nem vágyunk babérokra, csak végezzük a munkánkat, minél jobban. Ha a kórház kedvező adottságai miatt valamely területen szükség volt ránk – mint például az országos járóbeteg irányítási rendszer korai bevezetésében –, mindig az elsők között álltunk rendelkezésre. A 240 éves katona-egészségügyi hagyományok és a 123 éves Honvédkórház múltja miatt is kötelességünk folyamatosan megújulni és elsők között cselekedni. Kötelességünk, mivel mindig készenlétben vagyunk, akár járvány, akár katasztrófahelyzet, akár járványügyi válsághelyzet alakul ki az országban.

Ha már a járvány ismét szóba kerül: annyi bizonyos – főleg az omikron új mutációit figyelembe véve –, hogy az egészségügyi intézményeknek a továbbiakban is készenlétben kell lenniük.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a vírus velünk fog maradni.

 Amiben bízhatunk, hogy a fertőzőképesség erősödése mellett a súlyos betegséget okozó jellege csökkenni fog. Az elmúlt másfél év ezt igazolta, és igazából a vírus evolúciója szempontjából is az az előnyös, ha a gazdaszervezet könnyen megkapja a fertőzést, de nem hal bele, hiszen így sokkal több embernek képes továbbadni, a vírus pedig gyorsabban tud elterjedni az egész fertőzésre fogékony populáción belül. A járványos jelleg vélhetően változni fog, talán az influenzához hasonlóan egyfajta szezonalitás alakul ki, bár eddig erre kevés jel utal.

Véleménye szerint indokolt lehet a járványügyi intézkedések szigorítása?

– Óvatosan mernék előrejelzésekbe bocsátkozni. A járvány lefolyását rengeteg tényező befolyásolja, számtalan olyan dolog történhet, ami minden mostani vélelmezésünket zárójelbe teszi, így a következtetések is hibásak lehetnek. Annak kijelentését azonban megkockáztatnám, hogy talán idén ősszel az általános, széles körű korlátozó intézkedések bevezetésére nem lesz szükség.

Dr. Wikonkál Norbert Miklós 1968-ban Debrecenben született, ott is végezte általános és középiskolai tanulmányait. 1992-ben avatták orvosdoktorrá summa cum laude minősítéssel a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Karán. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Bőrklinikáján kezdett dolgozni az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként, majd egy éves hollandiai kutatási ösztöndíjat nyert el. Bőrgyógyászat szakvizsgáját követően posztdoktori tanulmányokra Amerikába, a Yale Egyetemre kapott meghívást, ahol több mint 3 évet dolgozott. Hazatérése után megvédte PhD téziseit, majd a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Kar Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán kezdett dolgozni adjunktusként. 2006-ban habilitált és szerzett klinikai onkológia szakképesítést. 2013-ban az MTA doktora címet nyerte le. Egyetemi docensként dolgozott, majd 2014-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 2017-ben szerzett egészségügyi menedzser MSc fokozatot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központban. 2018-tól dolgozik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórházban tudományos igazgatóként, 2020 júniusa óta a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ főigazgatója, 2021 márciusától a Honvédkórház főigazgatója. Ma is oktat, 9 hallgatója szerzett PhD fokozatot, amiért 2021-ben a Semmelweis Egyetem kiváló PhD oktatója elismerést vehette át. 2022 augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta számára Magyarország köztársasági elnöke. Nős, 4 gyermek édesapja.

Borítókép: Wikonkál Norbert Miklós főigazgató arról is beszélt, hogy az intézményen belüli átszervezések nyomán szélesebb körnek tudnak segítséget nyújtani (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.