„Kötelességünk az elsők között cselekedni”

A Honvédkórház irányítása 2023 januárjától a Belügyminisztérium alá kerül, a fenntartóváltás eredményeként pedig az intézmény honvédségi kötődése még inkább erősödni fog – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Wikonkál Norbert Miklós. A Honvédkórház főigazgatója az elmúlt két év munkáját értékelve kiemelte: kórházuk derekasan helytállt a világjárvány időszakában, a védekezés mellett pedig jelentős szakmai eredményeket értek el. Most viszont az egyik legfontosabb feladat a várólisták ledolgozása.

Fotó: Arpad Kurucz

– Önt 2020-ban, gyakorlatilag a koronavírus-járvány elején nevezték ki a Honvédkórház élére. Az elmúlt két év távlatából hogyan értékeli az intézmény munkáját, helytállását?

– Emberemlékezet óta nem látott kihívásokkal néztünk szembe, a munkaszervezéstől kezdve az ellátási kapacitást érintő kérdéseken át a szakmai feladatokig. A járvány első hulláma alatt és a második hullám elején a viszonylag alacsony esetszám lehetővé tette, hogy a budapesti sürgősségi ellátásban betöltött kiemelkedő szerepe miatt a Honvédkórház ne kezeljen covidos betegeket, viszont – mivel számos más intézményben a fertőzött betegek kezelésére fókuszáltak – a Covid-mentes pácienseket jóval nagyobb számban kellett ellátnunk. 2020 novemberétől a magasabb esetszám miatt azonban már nem volt lehetőség a fertőzött beteget máshová küldeni, így a Honvédkórháznak is ki kellett alakítania a maga Covid-osztályait.

A járvány alatti átszervezések sok kolléga számára jelentettek kellemetlenséget, más szakmában dolgozóknak kellett inkább belgyógyászati jellegű munkát végezni a Covid-osztályokon, ráadásul egész nap a roppant kényelmetlen védőöltözetben, maszkban, arcvédő pajzs mögött. Ezzel együtt viszont azt láttuk, hogy új közösségek formálódtak, az emberek jobban megismerték egymást.

A járvány elleni védekezésben is jól szerepeltünk, idáig közel hatezer pácienst láttunk el, megyei irányító intézményként viszont ennek többszörösét koordináltuk. Csak a Honvédkórházban közel 328 ezer oltást, az általunk irányított intézményekben pedig szintén jelentős számú vakcinát adtak be. Kórházunk tehát, mint a magyar egészségügy általában, derekasan állt helyt a világjárvány időszakában.

– Kétségtelen, hogy a pandémia a teljes egészségügyi ellátórendszert próbára tette, ugyanakkor új lehetőségeket is teremtett.

– A járványidőszak alatt végrehajtott fejlesztések mindenképpen kedvezőek. Intézményünkben a teljes altatógépparkot lecseréltük a ma elérhető legmodernebb készülékekre, rengeteg betegőrző monitor, intenzív terápiában szükséges infúziós pumpa, állvány, berendezés került hozzánk. Emellett a járvány okozta megbetegedések kivizsgálásához szükséges mobil röntgen- és ultrahang-berendezéseket is kaptunk, amelyeket azóta is használunk.

– Kinevezése alkalmával három fontosabb célt – az ellátás minőségének javítását, a fenntartható gazdálkodást, valamint a megoldásközpontú és hatékony munkavégzést – nevezett meg. Sikerült megvalósítaniuk ezeket a terveket úgy, hogy közben a járvány okozta válsághelyzetre kellett összpontosítani?

– Korábban is elsődleges célnak tekintettük a Honvédkórház hagyományos feladatának megerősítését, a hon- és rendvédelmi szervek igényeinek kiszolgálását, ebben biztosan tudtunk előrelépést felmutatni. Jelentősen átszerveztük a járóbeteg-szakrendelő munkáját is. Ezzel és egy sor más szervezési intézkedéssel elértük, hogy a fegyveres testületek tagjai gyorsabban kerüljenek be a szakrendelésekre, miközben ez nem járt mások érdekeinek sérelmével, tehát a „civil lakosság” ellátása nem került hátrányba.

A minőség és a gazdálkodás helyzetének javítása nagyobb volumenű ellátási kapacitást is jelent, így az átszervezések nyomán szélesebb kör számára tudunk segítséget nyújtani. A pandémia időszakában milliószor kellett átszervezni a kórházat, osztályokat kialakítani és másokat átalakítani, amellett, hogy számos osztályt jelentősen csökkentett kapacitással tudtunk csak működtetni. Ez természetesen akadályt jelentett a nagyobb teljesítmény elérésében. Vannak azonban ígéretes, számokban is kimutatható változások. Amikor 2021 kora őszén az átlagfinanszírozás helyett a valós teljesítményalapú mérést bevezette a kormányzat, akkor azon kevés egészségügyi szolgáltató között voltunk az országban, amelyek a 2019-es bázis év aktuális hónapban elért teljesítményét meg tudta haladni. Olyan teljesítmény- és költségvisszajelzést tudunk adni az egyes osztályainknak, amivel a saját munkájukat pontosan tudják – csaknem napi szinten – követni.

 Az elmúlt két és fél évben a gazdálkodás fenntarthatóságának kérdései viszont háttérbe szorultak: vészhelyzetben az ellátással foglalkoztunk, és nem azt néztük, mennyibe kerül az emberéletek megmentése. A járvány magyarországi megjelenése óta csak rövidebb időszakok voltak, amikor csaknem háborítatlanul tudtak dolgozni a kórházak. Ezt a helyzetet felismerve vezette be az átlagfinanszírozást a kormány 2020 novemberében. Kórházunk jelenleg sem mentes az adósságtól, de a korábbi évek rangsoraihoz képest ma jobb helyen állunk.

 A járványhelyzet továbbá gátolta a célkitűzéseink elérését az ellátás minőségének javításában is.

A védekezés mellett ugyanakkor sikerült a főigazgatóságom alatt eredményesen lezárni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel évekkel korábban megkezdett tárgyalásokat a Honvédkórház PET/CT diagnosztikus berendezésének befogadásáról és finanszírozásáról, így ez a képesség már nálunk is rendelkezésre áll. Ezen felül számos területen új terápiás eljárásokat vezettünk be. Bőrgyógyászatunk biológiai terápiás centrummá vált, a sebészeti osztályon számos új műtéttípust vezettünk be, jelentősen kibővített ellátási esetszámmal. A stroke-ellátásban néhány kórház mellett már mi is képesek vagyunk arra, hogy a vérrögöt ereken keresztül távolítsuk el, valamint egyes nagyon modern minimál-invazív szívbillentyű problémák szívsebészeti ellátását is el tudjuk végezni.

– Mi a helyzet a várólistákkal? Milyen lépésekkel próbálják csökkenteni a pandémia óta megnövekedett várakozási időt?

– A magyar kórházak számára a várólisták ledolgozása most az egyik legfontosabb feladat. Az utolsó „békeévben”, 2019-ben jól álltunk: a magyar várólisták hossza nagyjából a svédországival volt megegyező, az európai országok első harmadában helyezkedtünk el. Most ismételten jelentős energiákat kell arra fordítani, hogy visszatérjünk erre a korábbi szintre, a Honvédkórházban is számos belső átalakítás szolgálja ezt a célt.

A kórház működését 2022 nyarán jelentősen átszerveztük. Korábban a két fő telephelyünkön egymástól függetlenül működött két sebészeti és ortopédiai-traumatológiai osztály. Ezen osztályok működését és ágyszámait úgy alakítottuk át, hogy a Papp Károly utcai székhelyen a sürgősségi ellátásokat végezzék inkább, hiszen itt van az ország egyik legnagyobb forgalmú sürgősségi osztálya, míg a tervezett elektív (azaz halasztható) ellátások helyszíne inkább a Podmaniczky utcai telephely legyen. A kollégák eddig vagy itt dolgoztak, vagy ott.

Ez idén nyártól másként van, nem csak a rezidensek képzését tudjuk jobbá tenni azáltal, hogy ki-ki a saját szakmájának minden műtéttípusát látja és megtanulja, de a szakorvosaink szakmai fejlődése és kiégése ellen is jó eszköz a változatos, több szakmai kihívást tartogató munkavégzés. Fő célunk, hogy a páciensek ebből az átszervezésből jelentős hasznot húzzanak. Prioritásunk pedig a várólisták rövidítése.

– Jelentős változás a magyar egészségügyben a hálapénz kivezetése is. Az intézményen belül mennyire sikeres az intézkedés?

– Szerencsére a Honvédkórházban egyetlen eset sem fordult elő, amikor a kollégákat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai jogellenes tevékenységen érték volna, pedig nálunk is rendszeresen történnek ellenőrzések.

– Sajtóhírek szerint január elsejétől a Honvédkórház irányítása a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium alá kerül. Milyen változásokat eredményezhet a fenntartóváltás?

– Célunk az átalakulás minél zökkenőmentesebb lebonyolítása. Akkor végezzük jól ezt a munkát, ha a hozzánk forduló páciens szinte semmit sem vesz észre a változásból. A fő tárgyalások természetesen a jelenlegi fenntartó és a jövőbeni fenntartó szintjén zajlanak, de a jelenlegi menedzsment szerencsés helyzetben van, hiszen megkérdezik a véleményünket a leghatékonyabb rendszer felállításáról. A kórház honvédségi kötődése nem fog elveszni, sőt, igyekezetünk szerint a kissé módosított új struktúrában meg is erősödik. A jelenlegi hivatásos és szerződéses katonai állomány létszáma is inkább növekszik, amely mutatja a magyar kormány elkötelezettségét a Magyar Honvédség megerősítésére. Ebben az építkezésben az egészségügyi katona szakdolgozók és katonaorvosok jelentős támogató funkciót töltenek be, amelyet még a NATO szintjén is jegyeznek.

A fenntartó váltása már csak azért sem fog sokkot okozni az intézményben dolgozóknál, mert eddig is milliói szálon kapcsoltuk össze a bel- és a honvédelmi tárcát, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítását is megalakulása óta sajátunknak érezzük.

A Honvédkórházat a magyar egészségügy zászlóshajóként is hallottam emlegetni, amit nagy megtiszteltetésnek veszek, de nyilván túlzás, hiszen mi nem vágyunk babérokra, csak végezzük a munkánkat, minél jobban. Ha a kórház kedvező adottságai miatt valamely területen szükség volt ránk – mint például az országos járóbeteg irányítási rendszer korai bevezetésében –, mindig az elsők között álltunk rendelkezésre. A 240 éves katona-egészségügyi hagyományok és a 123 éves Honvédkórház múltja miatt is kötelességünk folyamatosan megújulni és elsők között cselekedni. Kötelességünk, mivel mindig készenlétben vagyunk, akár járvány, akár katasztrófahelyzet, akár járványügyi válsághelyzet alakul ki az országban.

– Ha már a járvány ismét szóba kerül: annyi bizonyos – főleg az omikron új mutációit figyelembe véve –, hogy az egészségügyi intézményeknek a továbbiakban is készenlétben kell lenniük.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a vírus velünk fog maradni.

 Amiben bízhatunk, hogy a fertőzőképesség erősödése mellett a súlyos betegséget okozó jellege csökkenni fog. Az elmúlt másfél év ezt igazolta, és igazából a vírus evolúciója szempontjából is az az előnyös, ha a gazdaszervezet könnyen megkapja a fertőzést, de nem hal bele, hiszen így sokkal több embernek képes továbbadni, a vírus pedig gyorsabban tud elterjedni az egész fertőzésre fogékony populáción belül. A járványos jelleg vélhetően változni fog, talán az influenzához hasonlóan egyfajta szezonalitás alakul ki, bár eddig erre kevés jel utal.

– Véleménye szerint indokolt lehet a járványügyi intézkedések szigorítása?

– Óvatosan mernék előrejelzésekbe bocsátkozni. A járvány lefolyását rengeteg tényező befolyásolja, számtalan olyan dolog történhet, ami minden mostani vélelmezésünket zárójelbe teszi, így a következtetések is hibásak lehetnek. Annak kijelentését azonban megkockáztatnám, hogy talán idén ősszel az általános, széles körű korlátozó intézkedések bevezetésére nem lesz szükség.

Dr. Wikonkál Norbert Miklós 1968-ban Debrecenben született, ott is végezte általános és középiskolai tanulmányait. 1992-ben avatták orvosdoktorrá summa cum laude minősítéssel a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Karán. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Bőrklinikáján kezdett dolgozni az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként, majd egy éves hollandiai kutatási ösztöndíjat nyert el. Bőrgyógyászat szakvizsgáját követően posztdoktori tanulmányokra Amerikába, a Yale Egyetemre kapott meghívást, ahol több mint 3 évet dolgozott. Hazatérése után megvédte PhD téziseit, majd a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Kar Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán kezdett dolgozni adjunktusként. 2006-ban habilitált és szerzett klinikai onkológia szakképesítést. 2013-ban az MTA doktora címet nyerte le. Egyetemi docensként dolgozott, majd 2014-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 2017-ben szerzett egészségügyi menedzser MSc fokozatot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központban. 2018-tól dolgozik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórházban tudományos igazgatóként, 2020 júniusa óta a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ főigazgatója, 2021 márciusától a Honvédkórház főigazgatója. Ma is oktat, 9 hallgatója szerzett PhD fokozatot, amiért 2021-ben a Semmelweis Egyetem kiváló PhD oktatója elismerést vehette át. 2022 augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta számára Magyarország köztársasági elnöke. Nős, 4 gyermek édesapja.

Borítókép: Wikonkál Norbert Miklós főigazgató arról is beszélt, hogy az intézményen belüli átszervezések nyomán szélesebb körnek tudnak segítséget nyújtani (Fotó: Kurucz Árpád)