Eredményes a hálapénz kivezetése

Sikeresnek tűnik a hálapénz megszüntetéséért folytatott küzdelem: 2021 eleje óta az egészségügy területén feltárt bűncselekmények közül csak néhány olyan esetről tudni, amely a a hálapénzhez köthető. Úgy tűnik, a paraszolvencia felszámolása az állami ellátórendszerben sem okozott komolyabb fennakadásokat, kevés szakorvos döntött ugyanis úgy, hogy az állami helyett a magánszektorban folytatja a munkát. Az Országos Kórházi Főigazgatóság bízik benne, hogy a béremelés következő lépcsője tovább növeli majd a szakemberek elégedettségét.

Szeptember végéig az egészségügy területén feltárt bűncselekmény gyanúja miatt százöt feljelentésre, illetve nyomozáskezdeményezésre került sor 2021 eleje óta, amelyből kilenc olyan ügy merült fel, ahol hálapénz átadása történt – válaszolta megkeresésünkre a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sajtóosztálya.

A szervezet tájékoztatása szerint a szabályszegésekkel kapcsolatos feljelentésekre vagy nyomozáskezdeményezésre a szülészet-nőgyógyászat, a krónikus belgyógyászat, a reumatológia, a pszichiátria, a patológia és a sportegészségügy területén, valamint a védettségi igazolványok jogtalan megszerzése miatt került sor. Szintén a hálapénz visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések – a paraszolvencia szankcionálásának kommunikálása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat aktív jelenléte a kórházakban, valamint a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatás – eredményességét igazolja az is, hogy

a magyar háztartások éves szinten a hálapénzre elhanyagolható összeget, csupán 1448 forintot költenek, ami a 2021-es felmérésben szereplő 7424 forinthoz képest nyolcvanszázalékos visszaesést jelent 

– írja a Pénzcentrum.

Úgy tűnik, a paraszolvencia szankcionálása az állami ellátórendszerben sem okozott komolyabb fennakadásokat, és az orvosok magánszektorba való tömeges átvándorlása sem következett be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tájékoztatása szerint ugyanis a hálapénz kivezetését követően egyes szakterületek – a szülészet-nőgyógyászat, bőrgyógyászat kivételével – kevés szakorvos döntött úgy, hogy vált a szektorok között, és a korábbiaktól eltérően a teljes munkaidejét a magánellátásban tölti.

Országos szinten sokkal inkább az a jellemző, hogy az orvosok bejelentett további jogviszonyt létesítenek a magánszolgáltatókkal, és munkaidőn kívül végeznek magántevékenységet. Arra, hogy vizsgálják-e a hálapénz megszüntetése óta az orvosok teljesítményét, az általuk elvégzett beavatkozások számát, a főigazgatóság úgy reagált: jelenleg a helyi menedzsment dönt arról, hogy az orvoshoz kötött, számszerűsített, összehasonlító műtéti számot az adott osztály és intézmény teljesítményének értékelésekor, illetve a teljesítményelvárás megfogalmazásakor milyen mértékben veszi figyelembe.

Az OKFŐ bízik abban, hogy

az orvosi béremelés következő lépcsője, a további jogviszonyban való munkavégzés engedélyezése, valamint az illetmények eltérítésével járó minőség- és teljesítményértékelés bevezetése tovább növeli majd az elégedettséget és a rendszer transzparenciáját is.

A szakmai szervezetek egyetértésével és támogatásával ugyanakkor továbbra is prioritásként kezelik a paraszolvencia megszüntetését, s további lépéseket tesznek egy olyan szervezeti kultúra kialakítására, ahol sem a beteg, sem az egészségügyi dolgozó nem látja szükségét a hálapénznek. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Védelmi Szolgálat által összeállított A hála nem pénz című tájékoztató kiadvány is, amelynek első részében jogi szempontból válaszolják meg a hálapénzadás, illetve -elfogadás gyakorlatban felmerülő kérdéseit, a második részé­ben pedig négy, az életből vett rövid történeten keresztül világítják meg ennek a pszichológiáját, valamint összefoglalják azt is, hogy az érintettek hogyan tudják „kivédeni” a hálapénz adásának vagy elfogadásának kényszerét.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: 123RF)