Elutasította a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló, a katatörvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt az Alkotmánybíróság (AB) – olvasható a testület honlapján.
Az 52 ellenzéki országgyűlési képviselő által szeptember végén megfogalmazott utólagos normakontroll-indítvány – amely a katatörvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól – szerint a katatörvény év közben érdemben szűkítette azon adózóknak a körét, akik a kedvezményes adónem választására jogosultak.
Szerintük a támadott jogszabály egy központi adónemet szabályozó törvény, amelynek előkészítése, elfogadása és kihirdetése is az Alaptörvényben foglalt garanciák megsértésével történt, így sérült a jogbiztonság követelménye. Az indítványozók továbbá azt is nehezményezték, hogy a törvény igazolhatatlan megkülönböztetést tesz a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, továbbá az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók és a külön jogszabály szerinti vállalkozói tevékenységet végző természetes személyek (például ügyvédek, szolgáltató állatorvosok, egyéni szabadalmi ügyvivők) között. A hátrányos megkülönböztetéssel a szabályozás egyidejűleg az emberi méltóságát is sérti azoknak, akik nem választhatják a katát.
Az AB ugyanakkor a határozatában megállapította, hogy a katatörvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek. Mint írták,
az alaptörvény alkotmánybírósági hatáskörökre vonatkozó korlátja nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számonkérjen a törvényalkotón, mint amilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka, továbbá az sem áll módjában, hogy a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot vizsgálja.
Az alaptörvény továbbá kizárólag azt teszi lehetővé a testület számára – folytatják –, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal (az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok) összefüggésben vizsgálja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg.
A megkülönböztetés tilalma és a jogállamiság viszont nem található meg a felsorolásban, ezért ezzel összefüggésben érdemi alkotmányossági felülvizsgálat nem volt lefolytatható, az emberi méltósághoz való jog sérelme pedig nem azonosítható a diszkriminációval
– olvasható a határozatban.
Az Alkotmánybíróság továbbá arra is rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a törvényalkotó által hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.
Borítókép: A kisadózó vállalkozók tételes adójának tervezett módosítása ellen tiltakozók a Margit hídon (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
