Így fonódnak össze a külföldről támogatott NGO-k

Az adatRADAR elemzése szerint ez a kapcsolódás a sokat vitatott Norvég Alapból származó oktatási támogatások felhasználásának vizsgálata során is tetten érhető.

20220131 Budapest Pedagógussztrájk Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda Fotó: Katona Vanda Magyar Nemzet Fotó: Katona Vanda

Az országgyűlési választások után megújultak a támadások a kormány ellen, amely hatékonyabban szeretné ellenőrizni mire költik forrásaikat, és hogyan avatkoznak be a belpolitikai folyamatokba a döntően külföldről támogatott civil szervezetek 

– hívta fel a figyelmet az AdatRADAR, jelezve: a kormány bizonytalansága az NGO-kkal kapcsolatban aligha alaptalan. Ezen szervezetek kapcsolódása  pedig a sokat vitatott Norvég Alapból származó oktatási támogatások felhasználásának vizsgálata során is tetten érhető. 

A közérdekű adatigénylések portálja több korábban finanszírozott programot tekintett át, kezdve a Humán Platform szervezetfejlesztésével, amihez 119 845 euróval, mai árfolyamon 45,5 millió forinttal járult hozzá a Norvég Alap, amelynek megálmodója Gulyás Márton, a Partizán YouTube-csatorna vezetője volt. A beszámoló szerint a norvég pénzek 2013. szeptember 2. és 2015. szeptember 2. közötti felhasználásáról szólva a következő olvasható a Norvégcivilalap.hu oldalon: „Az oktatásügy tekintetében széles együttműködés történt, ezt a HP facilitálta. Így jött létre a Civil Közoktatási Platform (CKP=58 szervezet), és ágazatközi egyeztetéseket indukáltak, ennek 11 tagja lett.” 

Ez azért érdekes, mert a CKP 2015-től a kormányellenes megmozdulások egyik motorja lett, és oroszlánrészt vállalt a pedagógustüntetések szervezéséből és népszerűsítéséből.

Ebben az időben a Soros György magyarországi alapítványa által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is jelentős összeget, 14 497 eurót (ma mintegy 5,5 millió forint) kapott „Politika az iskolában? A tanár segíthet.” című projektjére. Ennek keretében egyfelől védelmükbe vették a kormány ellen tüntetőket, másfelől azt bizonygatták, hogy a „demokráciára nevelésnek” igen, de a pártpolitikának nincs helye az iskolában. Az AdatRadar szerint különös megállapítás ez annak fényében, hogy a 2016. március 15-i és 30-i tüntetésről és az egy órás munkabeszüntetésről azt írták: a pedagógusok nem sztrájkolnak, hanem a politikai véleményüket fejezik ki a kormányzat oktatáspolitikájáról. Az úgynevezett kockás inges akcióknak tehát még az EKINT szerint is politikai élük volt, mivel azokat lényegében kormányellenesség jellemezte. 

Emellett – fontos hozzátenni – a Civil Közoktatási Platform üzenetei nem maradtak az osztálytermeken kívül. Erről a Norvég Alap az Emberség Erejével Alapítványnak nyújtott támogatásán keresztül gondoskodott. A Nyirati András vezette szervezetnek 2015. április 1. és 2016. április 30. között futott egy programja, amelynek célja az „emberi jogi nevelés integrálása a közoktatásba”. 

A Norvég Alaptól 11 477 eurót, valamivel kevesebb mint 4,5 millió forintot kaptak rá, s így készülhetett el többek között az „egyMÁStan” című óraterv-gyűjtemény, amely különös hangsúlyt helyez arra, hogy a gyakorlat alkalmával a diákokat cselekvésre ösztönözze. 

A CKP bemutatásánál pedig az irány is könnyen kijelölhető, hiszen a platform tagszervezetei közé tartozik például az erősen „átpolitizált” tanulók gyűjtőhelye, a Független Diákparlament.

A közérdekű adatigénylések portálja végül rámutatott: csakugyan minden mindennel összefügg, ugyanis 

a Humán Platform szervezetfejlesztésének köszönhetően jöhetett létre és erősödhetett meg a Civil Közoktatási Platform, amelynek akcióit alapjogi szempontból az EKINT vette oltalmába, miközben az Emberség Erejével Alapítvány az „egyMÁStan”-nal betört a tantermekbe – ami nem jöhetett volna létre a Norvég Alap támogatása nélkül.

Borítókép: pedagógussztrájk 2022-ben (Fotó: Katona Vanda/Magyar Nemzet)