Navracsics Tibor: Az európai belpolitikának az európaiakat kell képviselnie

A miniszter szerint az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból egy vészjelzés volt.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány konferenciája Budapesten Fotó: Máthé Zoltán

Navracsics Tibor szerint az első fordulat az 1960-as években kezdődött, ekkor merült fel először a polgárok részvételének igénye. A politikatudományban megjelent a „megengedő konszenzus” fogalma, amely már kinyitja az európai integrációt a polgárok felé, és amely már kedvezőtlen tényezőként említi, hogy a polgárok nem vesznek részt az együttműködésben.

Felidézte, hogy az 1970-es években már megindulnak azok a politikai folyamatok, amelyek az első közvetlen európai parlamenti (1979) választáshoz, valamint az 1974-ben induló Eurobarométer felméréshez vezettek. Ezek a felmérések jelzik: a társadalomtudomány és a döntéshozók is felfigyeltek arra, hogy szükség van a polgárokra, a tőlük jövő visszacsatolásra, reakcióra az európai integráció fenntarthatóságáért.

A miniszter az európai parlamenti (EP) választásokkal összefüggésben kitért az általa „frusztrációsorozatnak” nevezett jelenségre is. Azt mondta, folyamatosan csökkent a részvétel az európai parlamenti választásokon, azt sugallva, az európaiakat nem érdekli a „politikai tér”. Ezt támasztotta alá az is, hogy a pártok időről időre a nemzeti tematika alapján kampányoltak – jegyezte meg.

Úgy látszott – tette hozzá –, hogy nem jön létre „páneurópai erőtér”, és ennek megfelelően a választópolgárok is „másodlagos érdekeltségű” választásnak tartották az EP-voksolásokat, amelyeken 30–40 százalékos volt a részvétel.

Ugyanakkor a 2019-es választás egyfajta fordulatot jelentett, hiszen a korábbi évek euró- és migránsválsága megmutatta, hogy „kezd benépesülni” az unió. Olyan témák jelentek meg, amelyek egyformán, de nem egyforma súllyal foglalkoztatják az eltérő geopolitikájú országokban élő polgárokat. A miniszter szerint a két hangsúlyos téma a migráció és a klímaváltozás. Mára már mindenki számára világos, hogy a „megengedő konszenzus” nem elégséges, az integráció passzív támogatása már nem elég – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében az Európa-projektről elmondta: nyolcadik alkalommal, Európában egyedüliként, ideológiai tabuktól mentesen ismerhették meg az európai polgárok véleményét.

Ismertetése szerint az idei felmérés azért is kiemelkedő, mert minden eddiginél több, 38 országot sikerült elérniük. Nemcsak az unió országait és Nagy-Britanniát, Svájcot, Norvégiát érték el, de kiterjesztették a felmérést a Nyugat-Balkán országaira is, így Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Montenegróra is, továbbá Moldovát és Törökországot is bevonták a vizsgálatba.

Ezzel a bővítéssel még alaposabb kép kapható Magyarország és környezete helyzetéről, hiszen az elmúlt időszak tükrében látható, hogy a regionális politika fontosabb, mint valaha – mondta Kenyeres Kinga. Megemlítette azt is, hogy vizsgálták a különböző országok lakosságának háborúra adott reakcióit, recessziós és inflációs „félelmeit”, az energiaválság hatásait – számolt be a konferenciáról az MTI.

Erasmus: Orbán Viktor egyetért a kuratóriumi összeférhetetlenséggel

Az előkészítés folyamatban van, először bevisszük a javaslatokat a kormány elé, aztán egyeztetünk a Bizottsággal – mondta az Erasmus-tárgyalások állásáról Navracsics Tibor az ATV munkatársának a Századvég-konferencián tartott előadása után.

A miniszter arról is beszélt, hogy az általa előterjesztett törvényjavaslatban szerepelni fog a miniszterek összeférhetetlensége az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagsággal, vagyis 

a jövőben miniszter nem lehet kurátor.

Arra a kérdésre, hogy államtitkárok, polgármesterek lehetnek-e kuratóriumi tagok, Navracsics Tibor azt válaszolta: ezt még egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, „mert amikor tárgyaltunk, nem tudták megmondani, hogy egészen pontosan milyen körre gondolnak”. A miniszteri szint tűnik egyértelműnek – tette hozzá Navracsics Tibor.

A kormányülésen fogják majd megvitatni, hány év lesz az időkorlát a kuratóriumi tagoknál, és azt is, hogy egy kuratóriumi tag újraválasztható lehet-e – ismertette Navracsics Tibor, aki személy szerint azt az álláspontot képviseli, hogy az egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjai legyenek újraválaszthatók, de még erről is kell egyeztetni a Bizottsággal.

A kormány lehet, hogy már a héten dönt a kérdésben, de elképzelhető, hogy csak jövő héten.

Navracsics Tibor megerősítette: a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt kell majd módosítani. Az előterjesztésről márciusban tárgyal az Országgyűlés.

Márciusban a magunk részéről el tudjuk végezni a feladatot, aztán a Bizottságtól függ, hogy mikor igazolja vissza

– fogalmazott a miniszter. Navracsics Tibor már egyeztetett Orbán Viktorral az ügyben. „A miniszterelnök úr abszolút támogatja” a miniszteri összeférhetetlenség kimondását az egyetemi alapítványi  kuratóriumokban – tette hozzá.

Navracsics Tibor múlt szerdán tárgyalt az Erasmus- és a Horizont-források ügyében Mariya Gabriel és Johannes Hahn uniós biztosokkal. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a megbeszélések után elmondta: két nem túl bonyolult jogszabály-módosítással mindkét aktát lezárhatjuk már márciusban.

Az egyeztetésre azért volt szükség, mert az uniós források védelmére hivatkozva a tagállamok úgy döntöttek decemberben, hogy az EU nem köthet új szerződéseket a magánalapítványi formában működő egyetemekkel. Azt kifogásolták, hogy a kuratóriumokban politikusok is ülnek, és ez szerintük összeférhetetlenséget jelent.

Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványú fenntartású egyetem közül tíz esetében merülnek fel aggályok.

Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani

– reagált az aggályokra Navracsics Tibor. Hozzátette: pontosítani kell majd a kuratóriumi mandátumok időtartamát is.

Borítókép: Navracsics Tibor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány konferenciáján (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)