– A koronavírus-járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott születési rendellenességek, terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával – jelezte Mátrai Ákos. A Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosa kiemelte, elemzésükben arra keresték a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át. Mint fogalmazott, azért különösen fontos ez az időszak, mert ekkor fejlődnek ki a magzat szervei. Az erről szóló összefoglaló elemzésük, mely a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg.
Az influenza A, B vagy C vírusát világszerte évente 39–51 millió ember kapja el, leginkább a decembertől márciusig tartó időszakban a Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint. Magyarországon a KSH adatai szerint ez a szám négyszázezerre tehető. A vírus lappangási ideje körülbelül 48 óra, a gyógyulás ideje pedig általában három–hét nap, de előfordul, hogy bakteriális felülfertőződés alakul ki a páciensnél. A terhes nőknél pedig ez akár komplikációkhoz is vezethet. A kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, melyekből végül tizennégy, 1964– 2022 novembere között publikált cikk adatait, valamint összesen 85 855 szülés adatait hasonlították össze, 20–45 éves korú nők esetében. Az eredmény pedig megdöbbentő.
Egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében ötven százalékkal (másfélszeresére) nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás. Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási-problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szeresére) nőhet, aminek a jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezek a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak.
Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának kockázata is. Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédproblémák alakulhatnak ki náluk. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aortaszűkület kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében. Az elemzett tanulmányok egy része arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szemanomáliák kialakulásának kockázata is magasabb lehet.
Becslések szerint a terhességek három-öt százalékában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20-25 százalékáért felel.
– Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Ezért minden gyermeket tervező és már várandós nőnek javasoljuk az influenza elleni védőoltás beadatását – emelte ki Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója.
A szakorvos arról is beszélt, az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért ha valaki várandósan mégis megfertőződik, fontos a lázcsillapítás és a magzat rendszeres ultrahangos szűrése. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy a folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.
A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja jelenleg egy nagy volumenű saját kutatáson is dolgozik. A világon egyedülálló elemzéssel arra keresik a választ, hogy az első trimeszterben lezajlott influenza milyen mértékben befolyásolhatja a születési rendellenességeket. Adatbázisukban csaknem kilencvenezer, 1980 és 2009 közötti magyarországi szülés részletes adatai szerepelnek, és eddigi eredményeik alátámasztják a nemzetközi összefoglaló elemzésből levont következtetéseket.
Az influenzafertőzések terhességre gyakorolt hatásának kérdése régóta megosztja a kutatótársadalmat. Néhány korábbi tanulmány például nem talált egyértelmű összefüggést a vírusos megbetegedés és a veleszületett rendellenességek között. Jelen elemzés szerint az első trimeszterben előforduló influenza esetén nagyobb eséllyel születik az édesanyának nem genetikai eredetű fejlődési rendellenességű gyermeke.
