Megtanítjuk a szülőket újra hinni és bízni

Amíg néhány évtizede az édesanyák és édesapák csupán látogatói lehettek idő előtt születő gyermeküknek, mára nagyot fordult a világ. Számtalan kutatás bizonyította, hogy hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb orvosi eszközök és gyógyszerek a koraszülött-intenzívosztályokon, a sokszor alig ezergrammos babák túlélésének záloga a szülői jelenlétben rejlik.

20221206 Budapest A Perinatalis Intenzív Centrum olyan intenzív osztály, ahol a születés körüli időszakban létrejött kórállapotokat, betegségeket látják el. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A 34. hét előtt

A szülőszobai újraélesztés csak az ötvenes években indult el, a hetvenes évek közepéig nagy számban haltak meg olyan babák, akiknek éretlen volt a tüdejük. Az újszülöttek aktív intenzív kezelése a hetvenes évek közepén indult el világszerte, a modern gyógyító eljárásoknak köszönhetően manapság akár egy ötszáz grammos babának is esélyt tudnak adni az életre.

A tüdőben van egy olyan anyag, amely hiányzik a koraszülött babák szervezetéből.

– Ez az úgynevezett surfactant, amely ahhoz szükséges, hogy a tüdő jól működjön. Ennek az anyagnak a termelődését segíti az a szteroid­injekció is, amit akkor adunk be az anyának, amikor látjuk, hogy a kicsi feltartóztathatatlanul világra akar jönni a 34. hét előtt.

Fotó: Kurucz Árpád

A gyógyszernek hála a kilencvenes évek óta tömegével tudjuk megmenteni azokat a piciket, akik idő előtt születnek – magyarázza Szabó Miklós, az osztályvezető főorvos, miközben körbevezet az osztályon. A neonatológus 1988 óta segíti azokat a babákat, akik idő előtt születnek meg.

Mint mondja, az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment át az intenzívkoraszülött-ellátás.

Az orvosvilág szépen lassan ráeszmélt: azok a tankönyvi módszerek, amelyekkel egy felnőtt vagy egy nagyobb gyermek gyógyulását segíteni tudják, egy koraszülött baba esetében nem működnek.

– Az újszülöttekkel és a koraszülöttekkel kapcsolatos orvosszakmai tevékenység folyamatos alázatra int minket. A pályám kezdetén fel sem merült bennünk, orvosokban és ápolókban, hogy a szülő bármilyen módon segíteni tudna az ellátási folyamatban, mígnem a világ más-más pontjain két orvoskolléga rámutatott: a szülők bevonása jelentősen megnöveli a babák túlélési arányát. Egyikük Észtországban, 

Tallinnban vezetett egy koraszülött-intenzívosztályt, ahol ápolók híján csak úgy tudta megoldani az intenzív kezelést igénylő újszülöttek ellátását, hogy a szülőket is bevonta. Az orvos hamar rájött, ez a leghatékonyabb gyógymód a piciknek

– idézi fel Szabó doktor. A világ másik felén, Kolumbiában annak idején csak azok a csecsemők kaphattak kórházi ellátást, akiknek szülei ki tudták azt fizetni. A többieket viszont azzal a tanáccsal küldték haza a születést követően, hogy próbálják a saját testükkel melegen tartani a koraszülötteket, és az anyatejet a szájukba csepegtetni. Egy bogotái orvost azonban nem hagyott nyugodni, hogy mi lett a szegény családok gyermekeinek a sorsa. Kiderült, hogy nagyobb arányban élték túl azok a koraszülött babák, akiket nem a kórházban és inkubátorban kezeltek, hanem otthon az édesanyjuk a saját testével melegített és ápolt, akár nagyon szerény körülmények között.

Nem látogatók

– Ezek a történetek hihetetlennek tűntek akkoriban az orvosszakmai körökben. Számos kutatás indult el ennek nyomán, azt vizsgálva, vajon mi lehet annak az oka, hogy a szülő jelenléte, a teste képes meggyorsítani a picik felépülését – mondja az osztályvezető orvos.

 A szülő jelenléte, a teste képes meggyorsítani a picik felépülését. Fotó: Kurucz Árpád

Szavai szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy a szüleivel minél több időt töltő babáknak minden szinten jobb a gyógyulása: kevesebben kapnak kórházi fertőzést, hamarabb érik el, hogy megfelelő mennyiséget tudjanak enni, rövidebb a kórházi tartózkodásuk, és jobb az idegrendszeri fejlődésük.

Kimondhatjuk, hogy a szülő a saját testével számtalan károsodástól tudja megóvni babáját.

A szülők nem látogatók, hanem a terápia legfontosabb elemei. Ezek a nagyon pici babák hetente körülbelül száz fájdalmas beavatkozáson esnek át: lélegeztetés, infúziók, tűszúrások, ismételt vérvételek. Meg kellett értenünk a babák valódi igényét, például azt, hogy mi, orvosok és ápolók lehet, hogy folyamatosan látni akarjuk őket, hogy észlelhessük az állapotukat, ám ők a sötétet kedvelik.

Fotó: Kurucz Árpád

Korábban a monitorok riasztása is jó hangos volt, hogy mindenképp felfigyeljünk egy kedvezőtlen élettani változásra, de a babák ötven decibel feletti zajszintet nem tolerálnak károsodás nélkül. Ma már tudjuk, hogy minimalizálnunk kell a beavatkozásokat, egyúttal pozitív stimulusokkal kell erősítenünk a fejlődést. Mit jelent ez? Azt, ami épp most is a szemünk előtt zajlik – mutat a professzor az egyik édesanya felé, akinek a mellkasán pihen a kisfia.

Az az anya, aki tudja, hogy a saját testével képes gyógyítani a gyermekét, saját magát is gyógyítja.

A nővérek a folyosón halkan beszélgetnek, a következő órák teendőit beszélik meg. Ma este négy nővér és egy orvos felügyeli majd a babák nyugalmát és biztonságát. A kórtermekben félhomály, az inkubátorok tetején puha takaró. Magyarországon a megszülető újszülöttek 8,3 százaléka koraszülött, azaz a várandósság 37. hete előtt jön világra.

Az összes újszülött 1,3 százaléka, körülbelül minden kilencvenedik baba pedig annyira éretlen, hogy a súlya ezerötszáz grammnál is kisebb.

Katika mellett, a sarokban Peti szobarésze van, ő sem több ezer grammnál. A fiúcska ficánkolni kezd az inkubátorban. Mintha csak megérezné, hogy édesapja hamarosan megérkezik a szokásos munka utáni tereferére. Peti édesapja néhány perc múlva megérkezik, kezében egy mesekönyvvel. Egészen fél nyolcig marad.

Az anyatej fontossága

– A komplex orvosi, ápolási munka és a szülői jelenlét mellett van még valami, aminek különleges jelentősége van a koraszülöttek gyógyulásában: az anyatej – veszi át a szót Székely Andrea, aki több mint három évtizede foglalkozik csecsemőkkel.

Egy ezer gramm körüli baba esetében – szövődmények nélkül – nyolc-tíz nap szükséges ahhoz, hogy a növekedéséhez elegendő táplálékmennyiséget a tápcsatornája befogadja, a szervezete fel tudja dolgozni.

– Ha a táplálás az első életórától a saját édesanyja tejével történik, akkor feleennyi idő is elég – magyarázza a nővér, aki a szülészeti osztályon kezdte pályáját. Andrea hirtelen elhalkul, amikor megérkezünk egy másik szobába, ahol két aprócska csecsemő alszik.

Fotó: Kurucz Árpád

Panka egy hónapos, 580 grammal született a 22. héten. Még lélegeztetést igényel, de nagyon erős kislány, hamarosan egyedül is képes lesz levegőt venni. Szobatársa, egy kisfiú épp ébredezik. Dávidnak nehéz napja volt, meg kellett műteni a szemét. Ő is nagyon korán, 23 hetesen született, 740 grammal. Ma reggel került le a lélegeztetőről, még kicsit nehezére esik az önálló lélegzetvétel, néha el-elakad a légvét, ilyenkor kap néhány biztató szót és egy kis finom paskolást, amitől erőre kap.

Az osztályvezető nővér szerint nagyon szépen fejlődik ő is.

Amíg beszélgetünk, Dávid gyulladáscsökkentő gyógyszert tartalmazó infúziót, majd tiszta pelenkát kap, orrát kitisztítják, a szája köré száradt nyálát letörlik, frissen műtött szemébe pedig cseppentenek.

Hű, de jóképű kiskrapek lettél!

– biztatja Andrea, amikor Dávid egyértelmű nemtetszését fejezi ki a procedúra miatt. Aztán mintha megkönnyebbülne, kicsit túlságosan is, véroxigénszintje leesik, ezért a nővér paskolgatni kezdi, és „rábeszéli”, gyakorolja inkább a légzést.

Fotó: Kurucz Árpád

– Az biztos, hogy Dávidnak szüksége lesz fejlesztésre, de úgy tűnik, teljes életet élhet majd. Nagyon bízom az úrfi kitartásában és erejében – bizakodik Székely Andrea, majd azzal zárja: – Nekünk az a feladatunk, hogy a kicsiknek segítsünk életük első és legnehezebb időszakában, szüleikkel együtt, akiket igyekszünk megtanítani újra hinni és bízni. A munkánk időről időre próbára tesz minket. A kiégés mindannyiunkat fenyeget, aminek a legfőbb ellenszere is ezen az osztályon van: a nálunk „vendégeskedő” babák gyógyulása az, ami évtizedek óta itt tart minket.

Borítókép: Apanap a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött-intenzívosztályán (Fotó: Kurucz Árpád)