Súlyos méreteket ölt az elhízás Magyarországon, összefogást sürget az elhízástudományi társaság elnöke

A népegészségügyi mutatók kedvezőbb alakulása és a leggyakrabban előforduló népbetegségek, krónikus betegségek megelőzése érdekében alapvető fontosságú lenne az elhízást a prioritási lista első helyére tenni – hívta fel a figyelmet Halmy Eszter. A Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke kiemelte: hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak együttes aránya mintegy 70 százalékot tesz ki, a stressz, a táplálkozási szokások megváltozása és koronavírus-járvány pedig továbbá rontotta a helyzetet. Ennek következtében az elhízásban ma már a fiatal felnőttek, különösen a férfiak veszélyeztetettek, de minden negyedik-ötödik gyermek is túlsúlyos vagy elhízott.

Hazánkban a felnőtt lakosság 30-32 százaléka tekinthető elhízottnak, a túlsúlyosak és az elhízottak együttes aránya pedig mintegy 70 százalékot tesz ki. A vészesen elhízottak aránya 3-5 százalékra tehető, ami 250-300 ezer embert érinthet Magyarországon 

– mondta el lapunknak Halmy Eszter. A Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke ugyanakkor kiemelte: az elhízásban ma már a fiatal felnőttek, különösen a férfiak veszélyeztetettek, de minden negyedik-ötödik gyermek is túlsúlyos vagy elhízott. 

Túlsúly vagy elhízás? 

A szakember tájékoztatása szerint 25 és 30 közötti BMI-érték (testtömegindex) esetén túlsúlyról, 30 fölött elhízásról, 40-es BMI-t meghaladóan pedig vészes elhízásról beszélünk. A zsírszövet felszaporodásának ugyanakkor nemcsak a mennyisége, hanem az eloszlása is fontos. Különösen veszélyes, ha az elhízás a hasra lokalizálódik, mivel a hason belüli szervek körül felszaporodó zsírtöbblet következtében sokféle metabolikus elváltozás jöhet létre. 

Érdekes jelenség, hogy míg korábban a hasi típusú elhízás a férfiakra volt jellemző, ma már a nőknél is ilyen irányú változások figyelhetők meg. Míg a testtömegindex szerint a felnőtt nők 30 százaléka tekinthető elhízottnak, a haskörfogat alapján ez az arány már mintegy 50 százalék

 – jegyezte meg. Jelezte azt is, nők esetében a haskörfogat 80 centiméter alatt elfogadható, 80-88 között közepes, 88 centiméter felett viszont már a magas rizikójú kategóriába sorolandó. Férfiak esetében 94 centiméter alatti normál tartományról beszélünk, 94-102 közepesen, 102 centiméter felett pedig különösen veszélyeztetett az illető.

Megváltoztak a táplálkozási szokások

 Az elhízás okait ismertetve Halmy Eszter kiemelte: a genetikai és környezeti tényezők – amelyek kölcsönhatása egyre jobban előtérbe kerül az elhízás kialakulását vizsgálva –, valamint az endokrin és központi idegrendszeri hatások mellett mennyiségi túltáplálkozás jellemző, az étrendünk viszont kevésbé változatos. 

Az európai átlagember naponta 500 kalóriával többet fogyaszt, mint amennyit kellene, és legalább 500 kalóriával kevesebbet éget el testmozgással, ami napi ezer kilokalória többletet jelent. Időhiány, illetve kényelmi okok miatt a lakosság ma már a késztermékeket fogyasztja, holott a napi étkezésben a frissen készített ételeknek és a legkülönbözőbb ételféleségeknek volna helyük.

Tovább tetézi a helyzetet a túlzott alkoholfogyasztás is, amelynek – magas kalóriatartalma kellett – a zsír megkötésében is szerepe van. Az elhízottak esetében a dohányzás is kifejezetten káros, hiszen a különböző krónikus betegségek esélye, sőt az elhalálozás rizikója is megduplázódik. Ezenfelül ha valaki nem alussza ki magát  – amelynek időtartama ideális esetben 7,5 óra –, másnap akár 20 százalékkal több ételt fogyaszt el. Amennyiben ezt valaki hosszú távon csinálja, a táplálkozási magatartása is változik. Idővel elmaradnak a főétkezések is, amit édességekkel, rágcsákkal helyettesít. Ennek következtében csökken a fehérjebevitel, az egyszerű szénhidrátok bevitele viszont növekszik – mutatott rá.

Halmy Eszter. Fotó: Szabó Barnabás

Számos betegség előidézője 

Mindez azért is veszélyes – hangsúlyozta –, mert az elhízás ma már bizonyítottan számos szövődményes krónikus betegség előidézője, mégpedig azoké, amelyek népegészségügyi szempontból is leginkább jellemzők a magyar lakosságra. 

Szinte nincs szervrendszer, amit ne érintene az elhízás, a testi problémák mellett pedig számos pszichés vonatkozása is van. A legjelentősebb összefüggés a magas vérnyomással és a 2-es típusú diabétesszel mutatkozik, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint ma már 13-féle daganatos megbetegedés hozható kapcsolatba a túlsúllyal és elhízással. Ezenfelül az iszkémiás szívbetegség, a stroke, egyes reumatológiai megbetegedések, az egyre gyakoribb zsírmáj előfordulása is összefüggést mutat az elhízással, vagy kiemelten a hirtelen szívhalál esélye negyvenszeres 40-es testtömegindex felett

 – részletezte a szakember. 

A Covid tovább rontotta a helyzetet

A koronavírus-járvány tovább tetézte a problémát, hiszen a bezártsággal, otthoni munkavégzéssel a mozgás mennyisége jelentősen csökkent, ugyanakkor megnőtt a szorongás és a depresszió, valamint a lehetőség arra, hogy többször és többet táplálkozzunk. A lakossági felmérések eredményei szerint 2020–22 között a nyugdíjasok életformája nem változott annyit a pandémia alatt, mint a fiatal felnőtteké. A korábbi évek adataihoz képest az elhízás mértéke leginkább a 18–25 éves korcsoportnál mutatkozott meg, de a 26–35 éveseknél is jelentős növekedés volt tapasztalható. Kiderült az is, hogy az elhízás előfordulása a Covid–19-megbetegedéssel és halálozással is szoros összefüggést mutat, különösen a 18–45 éves korosztályban.

 – Kutatásaink szerint a Covid-fertőzésben elhunytak között a súlyos fokú elhízás diagnózisa jelentős arányban jelen volt, sőt önmagában is elégséges volt a magasabb halálozási rátához, különösen a fiatal felnőttek körében

 – magyarázta az elhízástudományi társaság elnöke, a kutatási adatok ismertetése után pedig az elhízás megelőzésérére és kezelésére tért ki. 

Az életmódtényezők a legfontosabbak

Halmy Eszter szerint mind a prevencióban, mind az elhízás kezelésében az életmódtényezők legfontosabbak. 

Kutatások is alátámasztják – amelyet érdekességként Kibédi Mátyus István orvos-tudós enciklopédiájában az egészség megtartása érdekében elsőként már az 1700-as évek második felében megfogalmazott –, hogy az elhízás megelőzéséhez a helyes táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás, a mértékletes alkoholfogyasztás, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás és a stresszfaktorok csökkentése is hozzájárul 

– rögzítette a szakember. Tájékoztatása szerint elhízás esetén az alapvető táplálkozás alapelveit kellene betartani, és megfelelő mennyiségi előírások szerint, minél változatosabban étkezni. Célszerű lenne azonos időben étkezni, és a sporttevékenységeket, edzést is ugyanazokon a napokon végezni. Annak, aki fogyni szeretne, napi 60 perc mérsékelt intenzitású testmozgást ajánlott végezni, fogyás után viszont a testsúly megtartásához 90 percet kellene mozogni. Az elhízástudományi társaság ügyvezető elnöke szerint a gyermekek esetében nagy előrelépés volt a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban, de ugyanilyen fontos lenne a délutáni sportfoglalkozások beépítése a napirendjükbe. Beszélt arról is, hogy amennyiben az elhízáshoz különböző betegségek is társulnak, akkor a szövődményes betegségnek megfelelő diéta ajánlott. A testsúlycsökkentő (bariátriai) műtét elvégeztetése – amelynek hosszú távú, tízéves eredményei pillanatnyilag mintegy 35 százalékra tehetőek – viszont csak indokolt esetben, kórosan elhízott betegeknek ajánlott. 

A szakember ugyanakkor kiemelte: az elhízás megállításáért közös összefogásra van szükség, amelyben az iskoláknak, a munkahelyeknek, a vállalkozásoknak a települési környezeteknek és az egészségügyi kormányzatnak is szerepe van. 

A népegészségügyi mutatók kedvezőbb alakulása és a leggyakrabban előforduló népbetegségek, krónikus betegségek megelőzése érdekében alapvető fontosságú lenne az elhízást a prioritási lista első helyére tenni. Amennyiben ugyanis az elhízást sikerül megfékezni, a krónikus betegségek is csökkenhetnek, a fertőző betegségek esetében pedig – miként arra a Covid is rávilágított – a kialakulás gyakoriságát és a lefolyás súlyosságát is mérsékelni lehet

– mutatott rá.

Borítókép: Illusztráció. (Fotó: 123RF)