Már van gyanúsítottja a legutóbbi ellenzéki zavargásnak

Van már egy gyanúsítottja a május 19-i zavargásba torkolló ellenzéki demonstrációval kapcsolatban indult nyomozásnak – tudta meg a Magyar Nemzet. Várható további gyanúsítás is, hiszen a zavargásról készített videófelvételek elemzése még nem fejeződött be.

Eddig egy gyanúsítottja van a május 19-i zavargásba torkollt baloldali ellenzéki demonstrációval kapcsolatban indult nyomozásnak – tudta meg a Magyar Nemzet a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF). „Az ügyről további tájékoztatás – az eljárás érdekeire figyelemmel – nem adható” – írta megkeresésünkre Szabadi Péter osztályvezető ügyész, helyettes szóvivő.

Ellenzéki politikusok és aktivisták osztogatták a bujtogató cédulákat május 19-én (Fotó: Havran Zoltán)

Emlékezetes, május 19-én a diáktüntetést követően néhány száz főből álló agresszív tömeg a Fidesz-székház felé vette az irányt, majd zászlórúddal szurkálták, illetve fémtárgyakkal dobálták a rendőröket.

A Magyar Nemzet elsőként írta meg a KNYF közlése alapján, hogy az alárendeltségükbe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt rendelt el nyomozást a május 19-i zavargással összefüggésben. Emlékezetes, a törvényes demonstráció után törvényellenes vonulásos tüntetés indult egyenesen a Fidesz-székházhoz. A menet közben felhergelt tüntetők egy része be akart hatolni a székházba, a rendőrök azonban útját állták a vonulóknak. Erőszakos jelenetek játszódtak le, több demonstráló is provokálta a rendőröket. A tüntetésen több ellenzéki politikus is részt vett.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság néhány órával később sajtótájékoztatót tartott a történtekkel kapcsolatban. Fülöp Gergely alezredes elmondta, hogy az Oktogonon véget érő bejelentett gyűlés után a tüntetők egy csoportja elindult a Lendvay utca irányába, miközben provokálni kezdték a rendőröket szavakkal, majd tettekkel is.

Először még csak papírrepülőket dobáltak, majd előkerült többek között teli sörösdoboz, valamint fémtermosz és vascsavar is. Emellett horgászbottal és törött zászlórúddal is szurkálták a rendőröket.

A beszámoló szerint a néhány száz főből álló tömeg ráadásul folyamatosan, összehangoltan próbálta meg áttörni a rendőrsorfalat.

Az alezredes úgy vélekedett, hogy az egyre inkább agresszívabbá váló támadások jogossá tették volna a rendőrségi törvény által szabályozott kényszerítőeszközök alkalmazását, a rendőrök viszont óriási türelemről tettek tanúbizonyságot, és inkább testi erővel tartották vissza a tömeget.

Lapunk úgy tudja, a történtek miatti felelősségre vonás még korántsem ért véget. A rendőrsorfalnak támadók közül még többen számíthatnak gyanúsításra.

Az sem zárható ki, hogy mentelmi joggal rendelkező ellenzéki politikus, politikusok is képbe kerülnek. Ellenük csak azután indítható büntetőeljárás, ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogukat.

Mint az Fekete-Győr András, a Momentum bukott elnöke esetében történt. Az ő büntetőperével kapcsolatban a KNYF ma közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy továbbra is hivatalos személy elleni erőszak a feladatukat ellátó rendőrök felé füstgránátot dobni, ahogy a közterületen tartózkodó civilek felé füstgránát hajigálása sem tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága körébe, hanem garázdaságnak minősül.

Hivatalos személy elleni erőszak

A teljesség igénye nélkül hivatalos személy elleni erőszakot valósít meg a gyülekezés során tárgyak dobálása a rendőrökre vagy a rendőrök felé, a rendőr megütése, megrúgása, meglökése, különböző tárgyakkal való fenyegetése, más tüntetők szándékos rátolása a rendőrsorfalra, vagyis minden olyan erőszakos vagy fenyegető magatartás, amely a rendőrség feladatának ellátását akadályozza. Magyarország törvényei mindenki számára biztosítják a békés véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési jogot azonban nem lehet bűncselekmény elkövetésére használni.

Borítókép: Jelenet a május 19-i zavargásba torkolló ellenzéki tüntetésről (Fotó: Havran Zoltán)