Mit értünk sokféleségen? A biológiai sokféleségnek három szintje van. Az első a genetikai diverzitás, amely egy adott fajon vagy populáción belüli genetikai változatosságot jelenti. Például a genetikai sokféleség megnyilvánulása az is, hogy egyes emberek szőkék, mások barna vagy éppen vörös hajúak.
A második szint a taxondiverzitás, amin a különböző fajok változatosságát értjük. Ez nem más, mint adott élőhelyen több fajba, rendbe vagy törzsbe tartozó állatok összessége, a különböző madárfajoktól a lepkéken át a kisemlősökig.
A harmadik az ökológiai diverzitás, ami pedig a populációk tér- és időbeli mintázatainak, folyamatainak és struktúráinak sokféleségét jelenti. Ide tartozik a szerkezeti sokféleség, mint például a természetközeli állapotú erdők vagy a szabályozatlan folyók ártereinek változatos viszonyai, valamint a táji szintű sokféleség is, ami az egyes élőhelytípusok, életközösségek nagyobb léptékekben megjelenő változatosságát írja le.
Miért nélkülözhetetlen a földi léthez és az emberi élethez? A biodiverzitás az élet alapja. Ez biztosítja a tiszta levegőt, a termények beporzását, a jó minőségű talajt, az édesvizet. Segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a természeti veszélyek hatásainak csökkentésében.
Minden egyes faj a nagy kirakó apró részlete, amelyek az ökoszisztémákon keresztül kölcsönhatásban állnak egymással. Már egyetlen faj eltűnése is súlyos problémákat okozhat a rendszerben, a tömeges kihalások pedig beláthatatlan következményekkel járhatnak az összes élőlény, így az ember számára is.
Eltűnő sokféleség Annak ellenére, hogy a biológiai sokféleség alapvető feltétele a földi létnek, így az emberi életnek is, a manapság a bőrünkön is tapasztalható ökológiai válság egyik legsúlyosabb eleme a diverzitás csökkenése. Ennek okai az emberi népesség trendjei, a gazdasági teljesítmény és az egy főre eső fogyasztás növekedése, továbbá a manapság uralkodó negatív értékrendek, valamint a domináns társadalmi rendszerek és a hatalmi viszonyok is ide sorolhatók. Eme okok következményei pedig az élőhelyek átalakítása és kizsákmányolása, valamint a klímaváltozás is.
Számokban mérve Az IPBES (Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testület) jelentése alapján a bolygó szárazföldi területeinek már a 75%-át, a tengereknek és az óceánoknak pedig a 66%-át alakította át az emberi tevékenység. 1980-hoz képest 100%-os növekedést produkáltunk a megújuló és a nem megújuló erőforrások kitermelését illetően, ami évente 60 milliárd tonnát jelent. Az egy főre eső anyagfelhasználásunk pedig 15%-kal nőtt 1980 óta. A vizes élőhelyek helyzete a legrosszabb, az elmúlt 300 évben ugyanis az összes vizes élőhely több mint 90%-át veszítettük el. Erdeink tekintetében sem rózsás a helyzet, ott az elmúlt 50 évben az erdővel borított területek 50%-át veszítettük el világviszonylatban.
Az őshonos fajok átlagos gyakorisága az 1900-as évek óta legalább 20%-kal csökkent. A vadon élő gerinces fajok száma a szárazföldön, a tengerekben és az édesvizekben is jóval kevesebb lett. A kétéltű fajok több mint 40%-a, a zátonyképző korallok körülbelül 33%-a, valamint az összes tengeri emlős több mint egyharmada veszélyeztetett státuszú. Amennyiben nem áll meg a biodiverzitás csökkenésének üteme, az IPBES felmérése szerint évtizedeken belül körülbelül 1 millió faj tűnhet el örökre a Földről.
Ha szeretne többet megtudni a biológiai sokféleség érzékeny rendszeréről, a napjainkban tapasztalt súlyos problémákról, valamint a lehetséges megoldásokról, akkor látogasson el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogramra.
Az esemény egyedülálló és eddig soha nem tapasztalt élményeket, tartalmilag és látványvilágát tekintve is kiemelkedő kiállítást, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programot és interaktív játékokat kínál a fiatalabb generációnak, a nagyközönségnek és az üzletnek egyaránt. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpon!
További részletek: planetbudapest.hu
