Karácsony Gergelyék arra készülnek, hogy ötvenmillárd forint értékben adósítják el fővárost a BKK-nak járó közlekedési támogatás banki faktorálásával. A főpolgármester ugyanis jóváhagyta a BKK, valamint egyrészt a K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. között, illetve másrészt az OTP Bank Nyrt. között létrejövő követelésvásárlásra irányuló keretszerződések megkötését.
A történelem ismétli önmagát
A faktorálás egyébként a vállalatfinanszírozás egyik, a banki hitelezésnél egyszerűbb és gyorsabb módja, melynek során egy vállalkozás eladja egy pénzügyi szolgáltató, a faktorcég számára az aktív számlaköveteléseit, ezáltal azonnal és korlátlanul felhasználható pénzösszeghez juthat. A konstrukció olyan vállalkozások számára nyújthat ideális megoldást, amelyek anyagi problémákkal küzdenek, és nem rendelkeznek tartalékokkal és elegendő tőkével, így bankhitel felvételére nem jogosultak.
A faktorálás, szemben a bankhitellel, rendkívül rugalmas, gyors, és elnyeréséhez nincs szükség fedezetre. A faktoring során rövid időn belül a számlánkra érkezik a szerződésben pontosan rögzített összeg, rejtett költségek nélkül.
Ezzel a trükkel a baloldal még mélyebb szakadékba löki a fővárost, mivel az idei kötelezettségeiket tolják át a jövő évre, hogy majd adott esetben egy új vezetésű önkormányzatnak kelljen a hitelt és kamatokat visszafizetni.
Érdemes megjegyezni, hogy a faktorálásban érintett fővárosi cég, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósági elnöki posztját 2019 óta Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa tölti be.
Emlékezetes: Draskovics a Gyurcsány-kormány pénzügy-, majd igazságügyi és rendészeti minisztere volt, és utóbbi tisztségben maradt Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején is. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy Gyurcsány Ferenc az emlékezetes, tizenhét évvel ezelőtt kiszivárgott, botrányos beszédében bevallotta, milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkökkel sikerült pozícióban maradnia, eltitkolva a nyilvánosság és saját pártja elől is az ország valós gazdasági helyzetét és azt, hogy kormányának nincs ötlete arra, mit kellene tenni.
Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük
– mondta akkor.
Kissé úgy tűnik, mintha a történelem ismételné önmagát, ugyanis a 2019. októberi önkormányzati választás után gyorsan kiderült, hogy a főpolgármesteri versenyben győztes Karácsony Gergely minden lépését a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc és köre fogja irányítani, nélkülük ugyanis a közgyűlésben nem lehet szavazati többséget biztosítani.
Nem véletlenül tűnt el a pénz?
A főpolgármester egyébként maga is kötődik Gyurcsány Ferenchez, mivel 2008-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként dolgozott. Hatalomra kerülése után nem kellett sokáig várni, megkezdődtek a kinevezések az önkormányzati pozíciókra, és sorra kerültek elő a 2010 előtti kormányok prominensei.
Gyurcsány egyik bizalmi embere, egykori államtitkára, Gál J. Zoltán főtanácsadói állást kapott Karácsony mellett, majd tavalyelőtt ősszel beültették a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) igazgatóságába is.
Gál J. azontúl, hogy a főpolgármester beszédeit és a Facebook-posztjait írja, gyakorlatilag felügyeli Karácsony Gergely munkáját.
Bősz Anett főpolgármester-helyettes az elmúlt években szintén a Gyurcsány-párt frakciójában politizált.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is régi megbízható baloldali káder; 2002-től a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban dolgozott, majd 2003 márciusától miniszteri tanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban. Később, 2006 júliusától 2007 júliusáig a szociális és munkaügyi miniszterséget megöröklő Kiss Péter kabinetfőnöke lett. Ezt követően 2009 áprilisáig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – szintén Kiss Péter – kabinetfőnöke volt, majd 2009 áprilisától már Bajnai Gordon kormányában, a későbbi DK-s Molnár Csaba miniszter mellett, társadalompolitikai szakállamtitkárként ténykedett a kancellárián.
Fontos szerepet tölt be a Városházán Tordai Csaba is, aki még Demszky Gábor kabinetfőnökeként kezdte pályafutását.
Az egykori SZDSZ-es jogásszal már 2019 decemberében szerződést kötött a fővárosi önkormányzat, havi 750 ezer forintos megbízási díjjal, hogy jogi tanácsaival segítse Karácsony Gergely munkáját. Tordai a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatóságának elnöke, és a neve többször szóba került a Városháza tervezett eladásával kapcsolatos botrányban. A jogász a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején államtitkár volt előbb az igazságügyi tárcánál, majd a Miniszterelnökségen, ami már kifejezetten bizalmi pozíció. A kormányváltás után Bajnai Gordonnal közösen alapították meg a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, amely a következő választásra létrehozott Együtt – Korszakváltók Pártja hátországát biztosította. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja lett Kolber István, aki a Gyurcsány-kormány regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztere volt.
Több száz milliárd tartalékuk volt
Katona Tamás, aki a BKV felügyelőbizottságának elnöki posztját tölti be, még Horn Gyula egykori miniszterelnök bizalmasaként előbb a KSH elnöke volt, majd Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett.
Később, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok Pénzügyminisztériumában államtitkári pozíciót kapott.
Szintén Gyurcsány egyik erős embere áll a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) felügyelőbizottságának élén Élő Norbert személyében.
A DK elnökének korábbi testőre, Handl Tamás is bizalmi állásba került, ő vezeti a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságot. A manapság a DK színeiben politizáló Szabó Zoltán pedig a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottságának a tagja.
Megjegyzendő, hogy
a főváros baloldali vezetése hónapok óta arról panaszkodik, hogy nincs elég pénzük Budapest üzemeltetésére.
Korábban Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: júniusban mínusz 1,1 milliárd forinton állt a főváros számlája, folyószámlahitelből él a város. Az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett, köztük az iparűzési adó 51 százaléka is, amelynek várhatóan szeptember 15-én érkezik a második része. A 2023-as évre tervezett mérték több mint 271 milliárd forint, ennek érkezett be június végével több mint a fele, vagyis 139 milliárd forint.
A főváros kudarcos pénzügyi helyzetét úgy sikerült elérniük Karácsonyéknak, hogy 2019-ben, az önkormányzati választás után Tarlós Istvántól 214 milliárd forintnyi tartalékot örököltek.
Az állítólagos forráshiány ellenére a főpolgármester titokban, két nap alatt, július 20-án és 21-én majdnem ötven fővárosi vezetőnek hagyott jóvá prémiumot.
A csaknem félszáz érintett pedig összesen 280 millió forintnál is többet tehet zsebre.
Prémiumra volt pénz
Úgy tudjuk, a premizáltak között a kulturális, a színházi élet több döntéshozója mellett számos önkormányzati cégvezető is megtalálható.
A BKK és a BKV vezetői hatalmas, több esetben csaknem tízmillió forintos prémiumot vehetnek fel, de a közlekedési cégek vezetői mellett a fővárosi közműholding első embere, Mártha Imre is zsebre tehet 7,842 millió forintot prémium gyanánt, sőt a Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója is 9,48 millió forintot vihetett haza.
A döntés azért különösen érdekes, mert éppen a múlt év végén – októberben – állt le napokra a budapesti szemétszállítás. A Márthához tartozó fővárosi kukások nem tűrték tovább az alacsony munkabérüket, Budapestet pedig napok alatt elöltötte a szemét.
A lapunk birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy
a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatójának is horribilis mértékű prémiumot hagyott jóvá a főpolgármester: Barts J. Balázs a 2022. évi prémiumfeladatainak teljesítéséért 9,48 millió forintot fizethet ki a vállalat Karácsony Gergely döntése nyomán.
Ez a közel tízmilliós összeg a cégvezető tavalyi alapbérének a 40 százaléka. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a vagyonkezelő vezére az egyik főszereplője volt a Városháza-botránynak.
Kiszolgáltatta a várost
Az ügy érdekessége, hogy
a főpolgármester egy nappal a prémiumosztás után, július 21-én Facebook-posztban számolt be arról, hogy nagyon súlyos a helyzet, nincs pénz, a BKK-nak meg kell emelnie a vonaljegyek árát, mert a kormány megszorít.
Kiss Ambrus múlt héten emellett egy háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy a főváros segíteni szeretne az Iványi Gábor-féle Oltalom Karitatív Egyesületnek és a Magyar Evangélikus Testvérközösségnek. A főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a Fővárosi Közgyűlés támogatását kérik, hogy a november 1-jétől a főváros átvállalja az adóterheket és a dolgozók kifizetését, ám ez egy átmeneti helyzet, nem lesznek fenntartók. Mindezt később Karácsony Gergely a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben is megerősítette.
– Hogy miért lett üres a főváros kasszája, hogy hogyan sikerült dobra verni a megörökölt tartalékot és elkölteni a rekordméretű adóbevételt? Hogy miért kell hitelből működnie a fővárosnak és hogy mi ebben Karácsony Gergely felelőssége? – tette fel a kérdést Wintermantel Zsolt
két héttel ezelőtti Facebook-bejegyzésében. A Fidesz politikusa kifejtette: leginkább az, hogy főpolgármesteri pozíciójának megszerzése, megtartása és az esetleges újraindulás lehetősége miatt kiszolgáltatta a várost Gyurcsánynak és kádereinek. Mártha Imrék, Draskovics Tiborok és Katona Tamások ragadták magukhoz a kasszakulcsot.
– A Gyurcsány-receptet Karácsony főzi meg a Városházán: kifogyni a mások pénzéből, jegyáremelés és közműdíjemelés, miközben tízmilliós prémiumokat fizetnek ki maguknak hitelből
– hangsúlyozta Wintermantel Zsolt a bejegyzésében. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője október elején arról írt: „míg Karácsony Gergely siránkozik a főváros csődközeli helyzete miatt, Gyurcsányék kipakolják a kasszát, pont úgy, mint régen az egész országot. És úgy tervezik, hogy még fél évtizedig ezt fogják csinálni: a városban semmit, a Városházán mindent.”
Borítókép: Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenccel (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)