– Nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni. A történelem viharai miatt lettünk azzá: a trianoni tragédia, a két világháború, a náci és a kommunista diktatúra, a levert ’56-os forradalom okozta, hogy világnemzetté váltunk ― jelentette ki Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács tegnapi ülésén. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a mi küldetésünk viszont az, hogy ezt a kihívást lehetőséggé változtassuk. A több mint száz évvel ezelőtti trianoni diktátum után végre itt az ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar. A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett: a 2010-es kormányváltás óta alapjaiban szervezték át filozófiailag is az összmagyarság koncepcióját, s azóta ennek a cizellálása folyik. Feltették a kérdést, ami úgy szól: mi a magyar állam értelme és célja? A válasz: az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar ember életminősége javuljon. A magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította, amelynek az elemei az anyaországi, a Kárpát-medencei és a szórványban, azaz diaszpórában élő magyarság. Ha ennek bármelyik lába sérül, akkor az egyetemes magyarság érdekei sérülnek. A KDNP elnöke axiomatikus igazságként említette, hogy Magyarországnak felelősséget kell viselnie minden magyarért, bárhol is éljen a világban. A számok nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy míg 2010-ben 13 milliárd forintot fordított az előző kormány a külhoni magyarságra, a mostani polgári jobbközép kabinet 150 milliárdot költ ugyanerre a célra. 2010 óta mindösszesen 1300 milliárd forintot fordított a kormány a külhoni magyarság megsegítésére. A KDNP elnöke statisztikai adatokkal támasztotta alá okfejtését. Többek között azzal, hogy kétszázhúszezer magyar gyermek tanulhat magyar iskolában azzal a tudattal, hogy évi százezer forint támogatásban részesül. Európában Magyarország adja a legnagyobb családtámogatást, és ez a külhoni magyarok esetében is érvényesül. Hozzátette: nem kevesebb, mint háromszázezer külhoni gyermek tanul magyarul. A politikus arra is kitért, hogy radikális bürokráciacsökkentést hajtanak vére a külhoni magyarság pályázati rendszerében is. Két és fél millió forintig lényegesen kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli a kinti szervezeteket.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a honosítás nagyszerűen működik, közelítünk az egymillió-kétszázezredik magyar állampolgárhoz. Mint beszámolt róla, nemrég tette le az egymillió 175 ezredik magyar az állampolgári esküt. Változatlanul azt vallják, nincs A és B kategóriás állampolgárság, mivel minden magyar egyenlő. A kormányfőhelyettes kifejtette: a mai zűrzavaros világban hazánk nyitott a repatriálási törekvésekre is. Felemlítette: a venezuelai magyarok is hazatérhettek, és ez minden külföldön élő magyarra vonatkozik. Ebben a tekintetben Magyarország Izraelhez hasonlít, hisz van egy ország, ahová minden magyar bármikor hazatérhet.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy körülbelül 2,6 millió magyar él diaszpórában. Több mint száz szervezettel vannak folyamatos együttműködési kapcsolatban, amelyek közül több mint 90-et most is meghívtak. Harminchárom országból érkeztek küldöttek a diaszpóratanács ülésére. Az államtitkár a fiataloknak nyújtott támogatás fontosságát emelte ki. Idén tavasszal megrendezték a hétvégi magyar iskolák találkozóját, és ezt jövőre is tervezik. Hangsúlyozta: 2024 a nemzeti együttműködés éve lesz. A magyar nemzetet a hálózatok hálózatának tekintik, amely így lefedi az egész magyarságot.
Borítókép: Semjén Zsolt és Potápi Árpád János a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén Budapesten, a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
