Sulyok Tamás: Legyen béke már!

A köztársasági elnök a kegyelmi ügyről és a számára legfontosabb feladatáról is beszélt.

Budapest, 2024. március 14. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2024. március 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Sulyok Tamás interjút adott a Mandinernek, és a kegyelmi ügyről is beszélt. Az ügy társadalmi lecsapódása mindenki számára tanulságos volt – mondta köztársasági elnök, és kiemelte, hogy a fókusz most is ott van, ami a leglényegesebb: kifejezni a nemzet egységét és őrködni az államberendezkedés demokratikus működése felett.

Rámutatott: eddigi tapasztalatai szerint a szorgalmas és hatékony munka mindig meghozza a gyümölcsét, és ebben bízik a továbbiakban is.

Igyekszem megfelelni valamennyi elvárásnak, amit a nemzet velem szemben támaszt

– jelentette ki Sulyok Tamás.

 

Az ellenzék már a kezdetektől támadja

Sulyok Tamás a megválasztásakor azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén dolgozik majd. Az ellenzéki pártok máshogy látják eddigi tevékenységét, pártkatonának, Orbán Viktor golyóstollának nevezték, az Alkotmánybíróság pedig szerintük Fidesz-hű tagokkal van feltöltve. Sulyok Tamás ezeket

hatalmi érdekek által vezérelt politikai kritikáknak minősítette.

Arról, hogy az ellenzék közvetlen elnökválasztást javasolt, azt mondta: minden olyan szakmai és politikai vitát, amely azt a célt szolgálja, hogy az alkotmányos rendszerünk hatékonyabban működjön, fontosnak tart, és meghallgatja a vitában részt vevő feleket. Köztársasági elnökként azonban már nem feladata, hogy részt vegyen ezekben a vitákban.

Az alaptörvény tizenharmadik módosítását követően számos kritika érte a kormányt, erről Sulyok Tamás úgy vélekedik, egy jogásznak fegyelmezetten el kell fogadnia, ami az alkotmányos rendszer sajátosságaiból következik. Az alkotmányozó hatalmat az alaptörvény világosan definiálja: az Országgyűlés kétharmada. Utóbbinak az alkotmány módosítását, átírását, egy új elfogadását illetően is teljes szabadsága van. A köztársasági elnök az alkotmányban meghatározott eszközeivel élhet, azokat gyakorolhatja, de nem kell, hogy legyen véleménye.

Vannak merev és rugalmas alkotmányok, például a legmerevebb alkotmánya az Egyesült Államoknak van, szinte lehetetlen módosítani, és a román, illetve a belga alkotmányt is csak rendkívül bonyolult szabályok alapján lehet megváltoztatni – magyarázta a köztársasági elnök, hozzátéve: az a sajátos helyzet állt elő, hogy Magyarországon tizennégy éve ugyanannak a politikai erőnek van alkotmányozó hatalma. Ezt sokan nem értik Európában, és lehet a helyzetet szeretni vagy nem szeretni, de ettől még tény: a népszuverenitás elvéből következik.

Kegyelem csak rendkívül kivételes esetekben

A köztársasági elnök kiemelte, hogy jogászként – ügyvédként vagy alkotmánybíróként – egész életében az igazságszolgáltatás környékén dolgozott, így a megszületett, jogerős, végrehajtandó döntéseket teljes mértékben tiszteletben tartja. Ez minden jogász számára alapvető krédó. Ebből az is következik, hogy a kegyelmi ügyek kivételesek.

A kegyelemnek akkor van létjogosultsága, amikor egy ítélet után következnek be a büntetés végrehajtásával kapcsolatban kérdéseket felvető események vagy ha az eljárás során merülnek fel előre nem látható, szokatlan, rendkívüli körülmények.

Sulyok Tamás elmondta: átfogó szakmai megközelítést szeretne alkalmazni olyan szakemberek véleményét meghallgatva, akik a konkrét büntetés-végrehajtással vagy az érintett fizikai-mentális állapotával kapcsolatban szakmai eredményeket tudnak megvilágítani. 

Ez alapján a jövőben rendkívül kivételes esetekben tudok kegyelmet elképzelni

– szögezte le az államfő.

Szuverenitás, Brüsszel, háború

Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy Magyarországnak hogyan kellene állást foglalnia a szomszédban dúló háború kérdésében. Magyarországnak geopolitikai helyzeténél fogva egyetlen álláspontja lehet: a béke. – Nem tudom azt latolgatni, hogy miként lehet sikeres a háború kimenetele – mondta a köztársasági elnök, majd hozzátette: kizárólag a Babits Mihály Húsvét előtt című versében megfogalmazott kívánalommal tud egyetérteni:

legyen béke már!

Legyen vége már!

Brüsszel és Magyarország konfliktusairól Sulyok Tamás azt mondta, hogy nem politikai vagy ízlésbeli, hanem jogi problémái vannak a folyamatokkal. Az európai együttműködésnek nincs alternatívája Magyarország oldaláról nézve. Az, hogy az Európai Unió jelenleg hogyan működik, másik kérdés. – Világosan kell látnunk, hogy a közösség csak a nemzetállamok részvételével és dominanciájával lehet sikeres – vélekedett, és rámutatott: ezt mondják ki az alapszerződések, ez volt az alapító atyák, mások mellett Schuman és Coudenhove-Kalergi elgondolása is, és ezekhez az alapelképzelésekhez kellene visszatérni. Nem egyetlen európai politikai nemzetről beszélünk, hanem 27 politikai nemzet alkotja a közösséget, amelyet a népszuverenitás elve kormányoz.

Ezt adottságként tekintem, és azoknak a törekvéseknek, amelyek a tagállamok marginalizálódása felé mutatnak, nem látom az alapját

– jelentette ki a köztársasági elnök. Az alaptörvény is kimondja: Magyarország hatásköröket ruházott át az Európai Unióra azért, mert azok közösen hatékonyabban gyakorolhatók. Arról, hogy szuverenitást lehet-e átruházni, megoszlanak a vélemények a nyugat-európai és a közép-kelet-európai jogászok között. Utóbbiak inkább azt az álláspontot képviselik, hogy csak hatásköröket lehet átadni. – Én is úgy gondolom, azok a hatáskörök, amelyeket az unió gyakorol, mind igazolásra szorulnak a tagállamok felé – emelte ki Sulyok Tamás.

– Az, hogy az EU huzamosabb ideje szaporítja a hatásköreit, jogilag már nem helyes gyakorlat, és nem vezethető le az alapszerződésekből, a magyar alkotmányból pedig különösen nem. Az Alkotmánybíróság egyedülálló döntést hozott néhány éve: egy adott hatáskör gyakorlását mindaddig visszaveheti a tagállam, amíg az unió meg nem hozza az intézkedéseket a hatékony közös gyakorlás érdekében. Ezt fontos, jogi jellegű szabálynak tartom, amelyet a magyar alkotmány érvényesüléséhez biztosítani kell – szögezte le az államfő.

Milyen kiemelt ügyért dolgozik a köztársasági elnök?

Tekintve, hogy Áder János a környezetvédelmet, Novák Katalin a családok ügyét tekintette kiemelt fontosságúnak, Sulyok Tamás elmondta: ő az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, ínségben szenvedő vagy magukról gondoskodni nem képes, idős, beteg, magányos emberek felé fordul nagy empátiával, akik mindig számíthatnak a figyelmére – jelezte a köztársasági elnök.

Az ilyen sorsú emberek segítése mindannyiunk kötelessége, különösen igaz ez a köztársasági elnökre

– mondta Sulyok Tamás.

Borítókép: Sulyok Tamás (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)