Azt javasoljuk, hogy a magyarországi sajtótermékeknek legyen bevallási kötelezettségük külföldi támogatás elfogadásáról – mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az intézet által szervezett Sajtószabadság Magyarországon elemzésbemutató és Jótollú magyar újságíró sajtódíj átadó rendezvényén. Az igazgató ismertette: a magyarok 85 százaléka hírfogyasztó, és valamivel többen követik az ellenzéki sajtóorgánumokat, mint a kormányközelinek mondottakat. Jelenleg 61 releváns ellenzéki médium található a piacon, 2010-ben még csak 32 volt. Ezek közül a legtöbb nyereséges, az ellenzéki médiumok tavaly négymilliárd forint profitot termeltek – ismertette.
A Nézőpont Intézet becslése szerint legalább évi egymilliárd forintnyi finanszírozás érkezik idegen országokból, a magyar állampolgároknak viszont joguk van tudni, hogy ki, miért és mennyivel támogat különböző sajtótermékeket.
Honnan jön a pénz a baloldali sajtóhoz?
Boros Bánk Levente felidézte: tegnap reggel a MÚOSZ volt elnöke, Hargitai Miklós írt egy cikket a Népszavában, melyben arról panaszkodott, hogy a Nézőpont Intézet megkérdezte az ellenzéki sajtót az elmúlt években kapott külföldi támogatásokról. Az igazgató felidézte, hogy a Telex például 300 millió forint forráshoz jutott Amerikából egy újságíró-akadémia indításához.
Szerinte érdemes megvizsgálni, kik akarják külföldről befolyásolni a magyar sajtót és közvéleményt.
Példaként említette, hogy az Oraculum 2020 Kft., a baloldali botrányoldal, az Ezalényeg kiadója nagyjából kétmilliárd forint támogatást kapott külföldről. A Partizán YouTube-csatorna idegenből érkező támogatása 572 millió forint volt, erről nem tudni, hogy kitől jött és mire használták. A 444.hu kiadója 150 millió forintot kapott külföldi forrásokból 2023-ban, sok baloldali sajtótermék viszont nem is adott le beszámolót – tudatta az elemzési igazgató.
Csak kevesen beszéltek a külföldi finanszírozásról
Boros Bánk Levente rámutatott: egyes külföldi kormányok támogatni szoktak hazai kiadó vállalatokat. Megjelent az Egyesült Államok finanszírozói szerepben: összesen 115 millió forint forrást osztottak ki ellenzéki médiumoknak. Az USA külügyminisztériuma 740 ezer dollár értékben is adott támogatást, a Szabadeuropa.hu-t pedig másfél millió dollárból tartották fenn.
Azt is megnézték a beszámolók alapján, hogy az Átlátszó és a Direkt36 is részesült támogatásokban, de az Európai Unió is finanszíroz baloldali ellenzéki sajtótermékeket, köztük például a HVG-t. Az igazgató rámutatott: a következő években Brüsszel 75 milliárd forintot biztosít az általuk szabadnak nevezett sajtó támogatására. Arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig jelen van Soros György és támogatotti köre. Egyik, többek között Magyarországgal foglalkozó ernyőszervezetük az Internews, amely jó kapcsolatot ápol a magyarországi ellenzéki médiumokkal.
Boros Bánk Levente kijelentette: az ellenzéki médiumok pénzügyi beszámolói és a külföldi eredetű láncfinanszírozások nem átláthatók, a külföldi kormányok és alapítványok támogatásai is csak részben azok, a nemzetközi szervezetek finanszírozásának transzparenciája pedig még nagy kutatómunkát igényel. A MÚOSZ volt elnökének jelezte, hogy egyébként csupán öt médium válaszolt a finanszírozással kapcsolatos kérdésre: többek között a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen és Kuruc.info, illetve a baloldali Gulyás Balázs vallotta, hogy ők nem kaptak forrásokat külföldről.
Tovább támadják a szuverenitást
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke előadásában arról beszélt, hogy a nagyhatalmak számtalanszor próbáltak megfosztani minket a szuverenitásunktól, és ezek a támadások még ma sem szűntek meg. Más országokban is történik hasonló, a boldog békeidőknek vége van. A szuverenisták és nyílt társadalom támogatói között óriási harc zajlik, a nyílt társadalom eszméje egy színtiszta birodalmi gyarmatosítás. A nemzet szabadsága felesleges béklyóvá vált a szemükben – vélekedett az SZH elnöke.
Úgy folytatta: ezeknek a folyamatoknak különösen ki van téve egy olyan ország, mint hazánk. Emlékeztetett:
David Pressman amerikai nagykövet becsmérelte a szuverenitásvédelmi törvényt, a magyar szuverenitás szúrja a birodalmi érdekképviseletek szemét, ezért hűnek kell maradni az értékeinkhez. A mi feladatunk azonosítani a magyar szuverenitás ellenfeleit
– szögezte le.
Lánczi Tamás kijelentette: hivatalának legfőbb eszköze a nyilvánosság, és bár nekik nincs hatósági jogkörük, rá kell mutatniuk arra, hogy vannak, akik külföldi támogatásból tartják fenn magukat. A hivatal célja a teljes magyar nyilvánosság vizsgálata. Magyarország egy légüres, nyitott nemzetközi térben létezik, ahol a hírek teljesen szabadon áramlanak – állította.
Az SZH elnöke szerint egy nagy nemzetközi hírpiacon, külföldi szereplők aktívan befolyásolják a Magyarországról kialakított képet. A rejtett érdekek feltárása miatt monitorozni kell az NGO-kat és a politikai aktorokat, akik a nyilvánosság előtt formálják a magyar közvéleményt.
Lánczi Tamás kiemelte: léteznek tisztességes újságírók, akik követik az etikai normákat és szem előtt tartják a közösségi szempontokat munkavégzésük során. Különbséget kell tenni köztük és azok között, akik valójában dezinformálnak és aláássák a magyar szuverenitást. – Néven kell őket nevezni, ezzel segítünk a tisztánlátásban és járulunk hozzá a magyar nyilvánosság egészséges működéséhez. Tartsák tiszteletben a jogunkat, hogy megvédhessük a saját szuverenitásunkat! – szólított fel.
