A szomszédunkban dúló és a világban máshol zajló háborúk jelentik a szuverenitásra a legnagyobb veszélyt jelen pillanatban – jelentette ki Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vezetője az Európai parlamenti választások – erős nemzetállamok vs. Európai Unió című rendezvényen, amelyet a Scruton V. P. szervezett. Úgy folytatta, az orosz–ukrán háború már 2014-ben elkezdődött, csak nem akartak róla tudomást venni.
A gazdasági szuverenitás jelentősége
Emellett a negatív gazdasági folyamatok 2013-ig vastagon jelen voltak, a dél-európai államok elveszítették a gazdasági szuverenitásukat, mivel uniós és nemzetközi pénzpiaci lélegeztetőgépre tették őket.
Az orosz–ukrán háború egy legyengült kontinenst ért el, megrendítő hatást fejtett ki, ami még nem tudatosult az európai emberekben.
Brüsszel politikai tevékenysége arra irányul, hogy úgy tesz, mintha a 2008-as válság előtti világ élne tovább. A migráció formájában pedig a konfliktus már kopogtat az ajtón, amiről nem beszélnek, helyette viszont létrehoztak egy hazug nyelvezetet – értékelt az SZH vezetője.
Schiffer András leszögezte: ha Magyarország komolyan gondolja, hogy kimarad a háborúból, akkor felül kell vizsgálnia a NATO-tagságát. – Egy ország szuverenitása a gazdasági szuverenitáson alapul, hogy a magyar emberek a legnyomorultabb kistérségekben is magyar munkahelyekre tudjanak elmenni – fogalmazott. Hozzátette, helyesnek tartja a reptér kormány általi visszavásárlását, ahogy a közműcégek visszavételét is támogatta korábban. Amikor Brüsszel érdekköreit valaki megsérti, arra mondják, hogy korrupció – emelte ki.
A 2008-as válság óta fordult fel a világ
Lánczi Tamás úgy vélekedett, hogy 2008 jelentett egy fordulópontot, mert a nyugati globalista kísérlet léket kapott, azóta a „véget ért történelem” mintha újraindult volna. Egy kiéleződő és komoly fegyveres globális konfliktus elszenvedői vagyunk, ahol a tengerentúli szereplők a fontosabbak mint Európa, mindenki erőt gyűjt, küzd az erőforrásokért, és próbálja a saját befolyási övezetét kiterjeszteni, ami rossz hír a kis nemzetállamoknak. Közben feljöttek a pályára olyan régebben ismeretlen, nagy nemzetközi szereplők, mint Kína, illetve visszaerősödött Oroszország. Iparkodhatunk, hogy ezek a malomkövek ne őröljenek fel minket – fogalmazott az SZH elnöke.
Magyarország szuverenitását az növeli, ha mindenkit megpróbál érdekeltté tenni a saját sikerében. Nagyon közel vagyunk a háborúhoz, valahogyan a szereplők között manőverezni kell, mert mindenki követel valamit
– állította.
A gazdasági szuverenitás kapcsán elmondta: a nyersanyagokat kívülről kell beszerezni, ami nem gond, ha az ország ezekkel jól sáfárkodik. A probléma akkor jelenik meg, ha a nemzetközi érdekek meg akarják szakítani a globális beszerzési láncolatot. Ez ellen küzdeni kell, a magyar kormány éppen ezt teszi – mutatott rá. Schiffer András amellett foglalt állást, hogy Magyarország a lehető legtöbbet tegye meg az önellátás érdekében, ami Lánczi Tamás szerint illúzió, mert aki ilyen stratégiát alkalmaz, azt a környező országok le fogják gázolni.
Mi várható június 9-e után?
Lánczi Tamás nem számít szuverenista áttörésre a júniusi uniós választásokon, illetve akárki is kerül a Fehér Házba, lehet, hogy egy kész helyzetet kap a háborúval. Ha világméretű háború tör ki, mindegy, ki lesz az elnök, kötött pályán fog mozogni – vélte. Arra is az érdekes fejleményre is felhívta a figyelmet, hogy egy amerikai kongresszusi szavazáson a republikánus párt fele anélkül szavazott együtt a demokratákkal, hogy bármit kértek volna cserébe. – Ha a háború és béke kérdésében nincsen különbség, akkor az elnök mit fog tenni? – kérdezte. Azzal egészítette ki, hogy a máz kezd leolvadni, egyes országokban már külföldi állampolgárokat ültetnek be a kormányba, Németországban úgy legózzák össze a kormányt, ahogy akarják, a német embereknek a kormányuk színezetére nagyon kevés ráhatásuk van – értékelt az SZH elnöke.