A hazaárulás egyszerre erkölcsi és jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – hívta fel a figyelmet az MTI szerint Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Lánczi Tamás szerint a problémát az okozza, hogy „nem tudjuk, hogy ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után. Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, amelyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt,
aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn
– tette hozzá.
A társadalomnak van egyfajta iránytűje, ami jól mutatja, hogy azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el – mondta el véleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Azonban az nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt – tette hozzá.
A világ sokat változott, ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon árnyaltak, kifinomultak lettek, számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi,
Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni
– mutatott rá. Hozzátette: ezért körül kellene járni, fel kellene frissíteni, és érdemes lenne egy párbeszédet folytatni arról, hogy mit értünk ma a hazaárulás fogalmán.
Lánczi Tamás a Velencei Bizottsággal is tárgyalt, amely kifogásolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét. A hivatal vezetője képviselőjüknek elmondta, hogy ez nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat. Arra jött létre, amit a Velencei Bizottság egy évekkel ezelőtti határozatában is kimond, hogy
védeni kell Magyarország szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, és meg kell védeni a választásokat a külföldi befolyástól
– emelte ki. Hozzátette: a hivatalban, a demokratikus párbeszédet akarják elmélyíteni, elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé.
