A hazaárulás egyszerre erkölcsi és jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – hívta fel a figyelmet az MTI szerint Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Lánczi Tamás szerint a problémát az okozza, hogy „nem tudjuk, hogy ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után. Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, amelyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt,
aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn
– tette hozzá.
A társadalomnak van egyfajta iránytűje, ami jól mutatja, hogy azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el – mondta el véleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Azonban az nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt – tette hozzá.
A világ sokat változott, ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon árnyaltak, kifinomultak lettek, számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi,
Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni
– mutatott rá. Hozzátette: ezért körül kellene járni, fel kellene frissíteni, és érdemes lenne egy párbeszédet folytatni arról, hogy mit értünk ma a hazaárulás fogalmán.
Lánczi Tamás a Velencei Bizottsággal is tárgyalt, amely kifogásolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét. A hivatal vezetője képviselőjüknek elmondta, hogy ez nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat. Arra jött létre, amit a Velencei Bizottság egy évekkel ezelőtti határozatában is kimond, hogy
védeni kell Magyarország szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, és meg kell védeni a választásokat a külföldi befolyástól
– emelte ki. Hozzátette: a hivatalban, a demokratikus párbeszédet akarják elmélyíteni, elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé.
A következő időszakban kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat,
okulva abból, hogy 2022-ben, illetve azt megelőzően milyen rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást
– hívta fel a figyelmet a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
A hivatalnak a feltérképezésre szabad információszerzési joga van, az állami szervektől, illetve magánszervezetektől is bekérhetnek adatokat vizsgálatra, elemzésre – mondta Lánczi Tamás. Hozzátette: ennek alapján tehetnek megállapításokat, melyeket az érintettek tudomására hoznak, akik észrevételt tehetnek, és a hivatal ezek után hozza nyilvánosságra a jelentését.
ha valaki ettől fél vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti
– mutatott rá.
A Velencei Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen a testület jelentést készít, megállapít és kijelentéseket tesz Magyarország egyik államigazgatási szervéről, ugyanakkor ezt a jogot meg akarja vonni ettől a szervtől.
Megpróbálják Magyarország szuverenitását elvitatni, a szabad intézményalapítás jogát kétségbe vonni, sőt egyenesen megpróbálják betiltani a hivatalt
– hangsúlyozta Lánczi Tamás.
Jogi értelemben február elsején létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal, felállítása jelenleg is zajlik, és június-júliusra befejeződik a hivatalépítés – ismertette.
Nem kértek türelmi időt, és jelenleg is dolgoznak. Rajta vannak a választásokon is, melyekkel kapcsolatban küldtek az illetékes állami szerveknek felhívást, hogy melyek azok az érzékeny pontok, amelyekre a kampány alatt különös figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy a 2022-es választásokat megelőzőkhez hasonló visszaélések ne történhessenek meg – mondta Lánczi Tamás.
