Trump új szankciói után beindult az alkudozás Európában

Egymás után jelentik be az európai államok, hogy kérvényezni fogják az amerikai elnöktől, hogy mentesüljenek az új amerikai szankciók alól. Magyarország régóta hangoztatja, hogy az ország fizikai korlátai miatt az orosz energiára van utalva. Németország és Bulgária is bejelentette, hogy lépni fog az ügyben. Különösen érdekes Németország esete, mert eddig a háború és a szankciók nagy támogatója volt, most pedig amikor érintetté vált, akkor kivételt kér Donald Trump elnöktől. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai szakértője értékelte lapunknak a kialakult helyzetet.

Donald Trump tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az orosz elnököt Fotó: DREW ANGERER Forrás: AFP

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, Trump úgy döntött, nem vár tovább, és október végén új szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajipari cégével szemben. A cél, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára az orosz–ukrán béketárgyalások előmozdítása érdekében.

Trump új szankciói után beindult az alkudozás Európában – Hortay Olivér értékelte a kialakult helyzetet
Fotó: Havran Zoltán

Hortay Olivér szerint álságos, hogy Németország három évvel azután, hogy olajembargót vezetett be, és hogy több ízben az orosz energiabeszerzései miatt kritizálta a közép-európai régiót, a potenciális ellátási kockázatokra hivatkozva kér felmentést az új amerikai olajszankció alól. 

Az elemző szerint Bulgária esete sem kevésbé felháborító: az ország két éve még a Török Áramlaton keresztül érkező gáztranzit leállításával fenyegette meg a régió országait, hogy azzal különdíjat alkudjon ki magának, a közelmúltban pedig elsőként jelezte, hogy csatlakozna ahhoz a javaslathoz, amely keretében Brüsszel teljesen kitiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ból.

A németek és bolgárok helyzete abban az értelemben egyértelmű, hogy az amerikai adminisztráció által szankcionált vállalatok tulajdonosként vannak jelen az energiaellátó rendszerükben

– hangsúlyozta a szakértő. Majd kifejtette, hogy más országokban azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ahol a tiltólistás cégek – vagy azok leányvállalatai – beszállítóként jelennek meg, ott nem feltétlenül van szükség mentesség igénylésére. Vagy azért, mert a vásárlás nem szankcionált közvetítőn keresztül történik, vagy mert a büntetett vállalat hajlandó eladni az érdekeltségeit. Egyelőre nem teljesen világos, hogy az amerikai adminisztráció mennyire fog „mélyre ásni” a másodlagos szankciókkal, azaz az értékláncokat és közvetítőket mennyire fogja ténylegesen átvilágítani. 

Nem kizárt, hogy egyes országok mentességet kapnak majd – sajtóinformációk alapján a németeknek már sikerült is kivételt kialkudniuk maguknak –, de az is valószínűsíthető, hogy az amerikai adminisztráció nem lesz bőkezű a felmentésekkel, ugyanis azzal elvenné a büntetőintézkedés politikai élét – nyilatkozta lapunknak Hortay Olivér a Századvég energia- és klímapolitikai szakértője.

Korábban arról is írtunk, hogy az orosz olajszankciók miatt sorra hullanak a csontvázak a szekrényből.

Borítókép: Donald Trump tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az orosz elnököt (Fotó: AFP)