Franciaország, Olaszország és Belgium is ellenzi az orosz eszközök Kijevnek történő átadását

Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok megszüntette Ukrajna támogatását, így az ország háborús finanszírozása gyakorlatilag teljes egészében Európára hárult. Az európai vezetőknek hamarosan arról kell határozniuk, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználható-e Ukrajna háborús kiadásainak fedezésére. Ez a lépés komoly politikai és gazdasági következményekkel járhat, és jelentős hatással lehet az orosz–ukrán háború végkimenetelére is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke Fotó: JOHN THYS Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború kezdete óta Kijev egyre több forrást kapott Európától: az első évben 74 milliárd eurót, 2023-ban 79 milliárdot, míg tavaly már 89 milliárd eurót – derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet jelentéséből. Az Egyesült Államok hozzájárulása valamivel meghaladta az európai támogatások mértékét. Mostanra azonban Európa magára maradt, miután Donald Trump kormánya leállította az amerikai segélyeket. Egyelőre nem tudni, miként tudja Ukrajna előteremteni a 2026-ra becsült, legalább 60 milliárd eurós költségvetési hiány fedezetét – írja az Origo.

Ukrajna be akarja bizonyítani, hogy évekig képes folytatni az orosz–ukrán háborút
(Fotó: XOSE BOUZAS / Hans Lucas)

Bármilyen elképzelése is van az Európai Unió kormányainak a háborús konfliktus megoldásáról, először a finanszírozási hiány dilemmáját kell kezelniük.

Ez a kérdés valójában sokkal jelentősebb, mint Pokrovszk sorsa a Donyecki térségben. A tét nem más, mint a kijevi vezetés és partnerei egyetlen működőképes győzelmi stratégiája: kitartani minden áron, hogy Vlagyimir Putyin kénytelen legyen lezárni a háborút. Ehhez viszont Ukrajnának előbb bizonyítania kellene, hogy hosszú évekig képes tovább folytatni a harcot.

Az ukrán hadiipar jelenleg csupán kapacitásai harmadát használja, mivel forráshiány sújtja. Ezért is került reflektorfénybe a – mintegy 140 milliárd euróra becsült – befagyasztott orosz vagyon kérdése. Ha ezek az összegek Kijevhez kerülnének, az egyértelmű üzenet lenne Putyin számára: Ukrajna még legalább két évig képes lesz folytatni a háborút. Eközben az orosz gazdaság és az orosz költségvetés is egyre nehezebben bírja a háborús terheket.

A befagyasztott orosz vagyon felhasználásának terve viszont nem aratott osztatlan sikert.

Németország, az északi államok, valamint Közép- és Kelet-Európa többsége egyértelműen támogatja, hogy Ukrajna az orosz vagyon fedezetével vehessen fel hitelt – lényegében előre hozott háborús jóvátételként, amelyet később Moszkvának kellene kifizetnie az orosz–ukrán háború miatt. Franciaország és Olaszország viszont óvatosabban közelít a kérdéshez, mivel attól tartanak, hogy jogi következményekkel járhat a döntés (ha egy nemzetközi bíróság jogellenesnek minősíti az orosz eszközök felhasználását). Hasonló aggodalmak miatt Belgium sem támogatja az ötletet, főleg, hogy a zárolt orosz vagyon jelentős része a brüsszeli Euroclearnél van elhelyezve.

A döntés a tervek szerint december 18-án, az Európai Tanács ülésén születhet meg, és komoly hatással lehet a háború menetére – hiszen Oroszország gazdasága sem képes a végtelenségig viselni a konfliktus terheit.

Eközben az Egyesült Államok új olajszankciói tovább csökkenthetik Moszkva bevételeit, főként akkor, ha Kína nem lép India helyére. Hszi Csin-ping kínai elnök kész tovább dolgozni Donald Trump amerikai elnökkel azon, hogy szilárd alapokra helyezzék a kétoldalú kapcsolatokat, és kedvező környezetet teremtsenek mindkét ország fejlődéséhez – jelentette a kínai állami média miután a két vezető hosszú idő után újra találkozott. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)