A háborúellenes akcióterv a demokratikus népakarat biztosítását szolgálja

A magukat transzparensnek kikiáltók a legalapvetőbb átláthatósági szabályoknak sem képesek megfelelni – ismertette lapunkkal Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány háborúellenes akciótervet hirdet, mivel fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT-WAR Fotó: SERGEI SUPINSKY

– Az utóbbi évek kiemelt nemzetközi konfliktusai – ideértve az orosz–ukrán háborút, de a migrációs válságot is – igazolták, hogy a politikai közösségeket egymástól elválasztó fő törésvonal egyik oldalán a szuverenisták, míg a túloldalán a globalisták állnak – fogalmazott lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a kormány háborúellenes akciótervet hirdetett. Jelezte, hogy a két oldal közötti véleménykülönbségek óriásiak: amíg a szuverenisták elutasítják a migrációt, és mindent megtesznek a mielőbbi békéért Ukrajnában, addig a globalisták minden lehetséges eszközt kihasználnak arra, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék.

Jogszerű Misszió

– Orbán Viktor békemisszióját – aki egy hét leforgása alatt többet tett a békés rendezés lehetőségének fenntartásáért, mint az EU együttvéve – Brüsszel, Berlin és Varsó is kritizálja, az Európai Unió Bírósága pedig úgy táncol, ahogy Soros György fütyül, különösen akkor, amikor Magyarország illegális bevándorlást elutasító álláspontját kell szankcionálni. De attól sem riadtak vissza a globalista erők, hogy beavatkozzanak egy szuverén ország legfontosabb belügyébe, az országgyűlési választásokba 2022 tavaszán – jegyezte meg Tóth Erik.

Szerinte a kormányzati bejelentés annak a jogszerű és demokratikus akaratnak a biztosítása, amely a népszuverenitás védelmét mindennél fontosabbnak tartja. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon – de igaz ez más nyugati országokra is – az egyes politikai pártok feladatát az ő céljaikkal közösködő médiumok vették át.

Idehaza Márki-Zay Péter, majd Magyar Péter felépítésében tevékenyen részt vállaltak, a guruló dollárok ügyének kirobbanása óta pedig az is köztudott, hogy egyes ellenzéki körökhöz közel álló cégek külföldi forrásokat felhasználva kampányoltak. Az ilyen direkt vagy indirekt eszközökkel történő befolyásszerzési kísérletekkel szemben minden lehetséges és jogszerű módon fel kell lépni, mert ellenkező esetben a demokratikus garanciák súlyos sérelme sem zárható ki 

– húzta alá a szakértő.

Nemzetbiztonsági érdek

Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet fellépni a háborús propaganda ellen, Tóth Erik jelezte, hogy az erre való törekvés nemzetállami és uniós szinten is látható. Ismertette, hogy Franciaországban a büntető törvénykönyv szabályozza az ország alapvető érdekeinek sérelmére elkövetett jogsértéseket, a választási törvény pedig tiltja a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozását, míg Brüsszel „defence of democracy” irányelv-tervezete szorgalmazza, hogy a döntéshozatali folyamatok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának befolyásolása céljából a harmadik országok nevében végzett tevékenységek átláthatók legyenek.

A kulcs a nemzetbiztonsági érdek beazonosítása: érdemes ugyanis megfontolni azt, hogy az egyes sajtótermékek vagy pártok által sugalmazott álláspont, valamint az ő finanszírozási modelljük között van-e összefüggés. A külső befolyásolási kísérletek pont azért lehetnek sikeresek, mert a magukat transzparensnek kikiáltók a legalapvetőbb átláthatósági szabályoknak – mint a finanszírozási háttér bemutatása – sem képesek megfelelni 

– tette hozzá.

A baloldal hallgat a kormány által hirdetett háborúellenes akciótervről (Fotó: Teknős Miklós)

Megjegyzendő, hogy a baloldalon feltűnően csendben voltak és nem reagáltak a kormány lépésére, aminek az elemző szerint az a magyarázata, hogy az ellenzéki pártok azért nem reagáltak, mert 2022-ben már lebuktak. – Háborúpárti kampányt folytattak háborús uszítók pénzéből, illetve tanácsai mentén, és a konfliktust tüzelő kormányt alakítottak volna. A hozzájuk kapcsolódó médiának ezzel szemben, úgy tűnik, hogy még mindig van takargatnivalója – fogalmazott Tóth Erik.

Vissza a feladónak

Ahogy arról lapunk beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón jelentette be, hogy háborúellenes akciótervről döntött a kormány. Mint mondta, fontos a nagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra. 

Kiemelte, hogy Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak. A tárcavezető közölte, hogy az igazságügyi miniszter feladata a szabályozás kidolgozása. 

Jelezte, hogy van erre európai uniós szabályozás, de a kormány annál egy kicsit jogállamibb megoldást támogat, azonban az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.

A téma a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült, ugyanis az intézet a kutatásai során meglepő adatokra bukkant arról, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről. Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)