Világszerte nő a géllakk okozta allergiás reakciók száma, a probléma forrása nem a manikűrösöknél keresendő, hanem a termékek összetevőiben – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. A körömszépészeti termékekben előforduló vegyi anyagok közül az úgynevezett akrilátorok okozzák a legtöbb allergiás megbetegedést, ezek felelnek azért, hogy az UV-lámpa hatására a köröm felszínén a géllakk megkeményedjen.
Hogyan jut be a lakk a szervezetünkbe?
Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, amelyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik – nyakat, mellkast, szemet, kézfejet – a panaszok ott is előfordulhatnak.
– A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely úgynevezett allergiás kontakt dermatitiszt, vagyis bőrgyulladást) okoz – magyarázta Lőrinc Kende, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa.
A szakember kiemelte, a mellékhatások az immunrendszer válaszreakciója következtében akár néhány napon belül megjelenhetnek, és kialakulhat egy tartós, hosszú távú allergia. A klinikai adjunktus figyelmeztet, ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, az korábban megszűnjön és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni.
Helyi gyulladáscsökkentő, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. A további géllakkviselés ebben az esetben nem ajánlott, ugyanis jó eséllyel újra kialakulhatnak a panaszok
– jelezte Lőrinc Kende.
Hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny, az egy bőrallergológiai vizsgálattal, az úgynevezett epikután patch teszttel könnyedén megállapítható. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, amelyeket negyven-hatvan perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. Néhány nap elteltével, ha a területen bőrgyulladásszerű tünetek jelennek meg, akkor biztosan megállapítható az érzékenység.
Nem csak allergiát okozhat a géllakk
– Ugyanakkor előfordulhat nem allergiás típusú gyulladás is, ilyenkor a bőrön keresztül felszívódva, vagy kisebb hámsérüléseken keresztül a bőrbe jutva a készítmények alkotóelemei irritatív gyulladást okozhatnak, amelynek sebei szintén elfertőződhetnek – tette hozzá a bőrgyógyász, aki szerint, ha a továbbiakban az irritáló anyaggal nem találkozik az érintett és más terméket használ, a gyulladás nem alakul ki többet.
A szakember arra is kitért, hogy a géllakk viselése nemcsak allergiás reakciókat és gyulladást okozhat, hanem a körömszerkezet megváltozásával is járhat. Sok esetben a géllakk eltávolítása után a páciensek puha körmökre, érzékenységre, sérülékenységre, a körömlemez csíkozottságára panaszkodnak. Körömszépészeti beavatkozások esetében előfordulhat, hogy valamilyen kórokozó – akár baktérium – kerül be a körömlemez alá.
Az egyik leggyakoribb a zöld köröm szindrómának nevezett elváltozás, amelyet a pszeudomonasz nevű baktérium okoz. Tünetei a körmön megjelenő kis zöld foltok, amelyből akár súlyosabb gyulladás is kialakulhat, illetve másodlagos gombás felülfertőződésre is hajlamosíthat.
– A géllakkallergia megelőzésének érdekében forduljunk mindig szakképzett manikűröshöz, győződjünk meg róla, hogy a kezünkön nincsenek sérülések, és ne használjunk ellenőrizhetetlen termékeket – javasolta a szakember.
