A románok szerint Hunyadi János azért volt román, mert Havasalföldön született (helytelenül állítják – szerk.). Erre mindig azt szoktam mondani, hogy attól, mert egy hörcsög akváriumban születik, még nem hal – reagált a Magyar Nemzetnek Köő Artúr a legnagyobb román napilapban született cikkre, amely szerint mi magyarok kisajátítottuk tőlük Hunyad Jánost.
Mint korábban beszámoltunk róla: a napokban mutatták be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM Cannes premierjén a Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel, amelyet szomszédunkban is kiélezett figyelem övezett. Ezt bizonyítja az az érdekes írás is, amely az Adevarul című napilap portálján Matei Blanaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel született. Blanaru feltételezi, hogy a mű, amely Hunyadi János gyermekkorát is bemutatja, és amelyben a szereplők saját anyanyelvükön beszélnek, mindenképpen mellőzni fogja a román nyelvet, holott köztudomású, hogy a főhős román volt.
Magyarnak nevezte magát Hunyadi?
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar tanársegédje, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa kifejtette: Havasalföld a középkorban egy etnikailag színes térség volt. Tájékoztatott: most zajlik egy archeogenetikai kutatás, amely eredményeképp ki fog derülni, milyen vérvonalú volt a család.
Feltételezésem szerint kun rokonság jeleníthető meg, vagy mutatható ki
– részletezte. A kutató úgy véli: azok a román elméletek, amelyek szerint Mátyás király volt az első román király Magyarország trónján, vagy hogy Hunyadi János román volt, mind a XIX. század közepén születtek meg, amikor a románok a nacionalizmus jegyében megpróbáltak egy saját, „dicső” történelmet létrehozni.
Meg kell nézni, hogy milyen nyelven írt az adott történelmi személy, illetve hogy hogyan határozta meg önmagát. Hunyadi János esetében jól látható, hogy a magyar, illetve a latin nyelvet használta, és soha nem nevezte magát románnak
– magyarázta. A szerbek is gyakran magukénak mondják Hunyadit a történész tájékoztatása szerint, aki úgy véli: mindenkinek joga van felnézni Hunyadira, hiszen alapvetően a Kárpát-medence teljes keresztény lakosságát védte, azonban konkrétan kijelenteni, hogy Hunyadi román vagy szerb volt, történettudomány szempontjából helytelen cselekedet. Hozzátette: a középkorban a származáshoz kötött identitás nem volt annyira fontos, mint napjainkban. Elsősorban az számított, hogy ki jobbágy, ki nemes, másodsorban az, hogy ki milyen vallású, utána következett minden más.
Vicc tárgya a román elmélet
A dák–római folytonosság elmélete vagy a dákoromán kontinuitás elmélete a románok eredetére vonatkozó elmélet, amely szerint a mai román népesség az erdélyi dákok és római telepesek összeolvadásából alakult ki, miután 106-ban a rómaiak meghódították Daciát, és az őslakos népek romanizálódtak, vagyis átvették a latin kultúrát és nyelvet. Ebből következően az elmélet szerint a román nép közel kétezer éve folyamatosan jelen van Erdély területén. Köő Artúr kifejtette:
ez az eredetelmélet is a XVIII. század végi, XIX. század eleji nemzeti-romantika idején született és formálódott a románság vezetői körében, és a későbbi Romániában politikai szinten élvezett és élvez támogatást.
– A dákromán kontinuitást a szakma már Nyugat-Európában is már vicc tárgyának tekinti, de nyilván a románok számára ennek erőltetése abból a szempontból fontos, hogy előbbre tudják tenni a román jelenlétet Erdélyben, mint a magyar jelenlétet – magyarázta. A szakértő kifejtette: a XIII. században bekövetkezett tatárjárás elsősorban a magyar lakosságot tizedelte meg a Kárpát-medencében, a járványok is elsősorban a magyarok által lakott területeket sújtották később. A nemeseknek pedig nagy szükségük volt munkaerőre, éppen ezért egyre nagyobb számban jelentek meg a románok Erdélyben. Köő Artúr tájékoztatott:
a románok nagy valószínűséggel a Balkánról szivárogtak be, és szépen lassan többségbe kerültek Erdélyben.
– Nagyobb dicsőségnek tartják a nagy Római Birodalomhoz kötni magukat. Nagyobb, mint a puszta igazság, amely szerint a Balkánról jöttek Erdélybe, úgy, hogy elzavarta őket a bizánci császár, mert nem fizettek adót – részletezte.
Arra is hivatkoznak, hogy a XI. században Erdélyben már jelen voltak ortodox templomok.
– Ez tény, de az is, hogy a Magyar Királyság keleti felében sokan voltak, akik a bizánci rítus szerint keresztelkedtek meg. Akárcsak Koppány. Ez nem jelenti azt, hogy a XI. században voltak Erdélyben románok – tette hozzá.
Digitális revízió
A szakértő kifejtette: a rendszerváltás óta egyre több szakember mosolyogja meg a román elméleteket, köztük maguk románok is.
– A kilencvenes évek előtt a Ceausescu-féle Romániában óriási figyelmet fordítottak arra, hogy a dák-román kontinuitáselmélet meggyökerezzen. Ceausescu abból az Anonymus gesztából is propagandát csinált, ami arról írt, hogy a honfoglalás idején a Kárpát-medencében már jelen voltak a blakok. Csakhogy a blakok keletről jöttek, a vlachok pedig a Balkánról, és nem egyelők – mondta. Hozzátette: ráadásul Anonymus munkája több száz évvel a honfoglalás után született, így másodlagos forrásnak tekinthető. Köő Artúr felidézte:
a Ceausescu-féle nacionalista Romániában is voltak olyan kutatók, akik nem tudtak úgy meghalni, hogy ne mondják ki: badarság az egész dák-római kontinuitás.
Megjegyezte, hogy a román történelemszemléletek előnyben vannak a magyarhoz képest abból a szempontból, hogy Nyugat-Európában mit tudnak elhitetni az emberekkel. Magyarországon a kommunizmusnak ugyanis az volt a szándéka, hogy elnyomja a magyar álláspontot, míg a románnak az, hogy erősítse a románt.
A mai világban azonban egyre többen néznek rövid videókat TikTokon, Facebookon, és egyre kevesebben olvasnak. Ezekkel a lehetőségekkel élnünk kell, hogy a hátrányunkat ledolgozzuk
– magyarázta. A szakértő szerint Romániában számos területen cselekednek hasonlóképp a románok. Kifejtette, Erdélyben született, és legutóbb azt tapasztalta, hogy Kalotaszeg környékén tömegével vásárolnak fel magyar népviseleteket a románok, és ezt próbálják kombinálni román népviseletekkel, azt állítva, hogy ez az ő népviseletük. Ám ez néprajz szempontjából tökéletesen kimutatható, hogy kinek milyen népviselete volt. A románoké sokkal színszegényebb volt, mint a magyar – tájékoztatott.
