Tarlós István: A Demszky-korszakra esnek a 4-es metró kétes ügyei

Budapest korábbi főpolgármestere határozottan visszautasította a Népszava írásában megfogalmazott állításokat a 4-es metró beruházásáról. Hangsúlyozta, hogy az OLAF-jelentésben szereplő szabálytalanságok gyakorlatilag mindegyike a Demszky-korszak idejére tehető, és részletesen ismertette a projekt körüli vitatott döntések időpontját, felelőseit és a korábbi városvezetés alatt kialakult helyzetet.

– A Népszavában megjelent cikk nem más, mint egy kétségbeesett és nagyon tisztességtelen mosdatási kísérlet az M4-es metró beruházásának Demszky időszakára eső eseményekkel kapcsolatban. Az írás egyértelmű célja, hogy a károkozási időszakot összemossa a kármentési időszakkal – mondta el lapunknak Tarlós István. A politikus kiemelte: a Népszavában tegnap, az ügyben megjelent írás egy nagyon tisztességtelen kísérlet egy teljesen irracionális szerecsenmosdatásra. Demszkyt csak úgy említi, hogy „a munka az ő idejében kezdődött”.

Mint ismert, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 2017-ben indított eljárása alapján 4,1 milliárd forint büntetést szabott ki a fővárosra a 4-es metró szerelvényeinek beszerzése miatt. Az eljárás ugyan 2017-ben indult, a szerződéseket azonban még a Demszky Gábor vezette balliberális fővárosi önkormányzat kötötte meg, a pénzügyi korrekció pedig ezek miatt jelenik meg Budapest költségvetésében.

Azt ne mondja Kiss Ambrus, hogy ismeretlen volt előttük az M4-es probléma özöne, hiszen az Alstom-ügyet még az én időszakom végéig sem zárta le a bíróság. Az alagútépítő céggel kapcsolatos perek pedig még 2021-ben sem zárultak le. Kiss Ambrus joggal mondja, hogy ők ártatlanok az ügyben, én is joggal mondhattam, de arra nem figyelt a Népszava

– emelte ki a volt főpolgármester. Emlékeztetett: aki ki akarja bogozni ezt az ügyet, annak csak ki kell nyitni az OLAF-jelentést.

– Az OLAF már 2008-tól vizsgálódott ebben az ügyben, és a vizsgálat egészen 2016-ig tartott. Mi pedig 2014-ben átadtuk a 4-es metrót, tehát ebben a vizsgálatban benne van az én első főpolgármesteri ciklusommal kapcsolatos vizsgálat is. A Népszava-írás a 2017-es dátummal misztifikál, ami nem véletlen, mert ez a dátum, ez valóban a mi időszakunkra eső dátum, csakhogy a sokéves vizsgálat lezárulásának és befejezésének a dátuma, nem pedig a kezdetéé. Tehát itt már van egy nagyon súlyos és rosszhiszemű csúsztatás, mert a 2017-es dátum azt sugallja, mintha itt a problémák 2017 táján derültek volna ki. Hát, egy frászt – jelentette ki Tarlós, aki szerint a cikkíró jóhiszeműsége nemhogy kétségbe vonható, hanem teljesen nyilvánvaló rosszhiszeműség, és nyilvánvalóan arra törekszik, hogy itt

megpróbálja kétségbeesett módon védeni a Demszky-időszakot azzal, hogy homályt teremt.

A volt főpolgármester lapunknak felidézte: minden jogszerűtlenséggel kapcsolatos hazai eljárás 2009–10 körül kezdődött, amikor az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Demszky-korszak M4-es ügyei miatt.

– Azért örülök, hogy az OLAF már 2008-tól vizsgálódott, mert az általunk 2014-ben átadott 4-es metró ügyeivel kapcsolatban a mi időszakunkat is megvizsgálta. Az OLAF 78 darab pénzügyi kihatással járó szabálytalanságot állapított meg, amiből 77 a Demszky-időszakra esik. A mi időszakunkra egyetlenegyet említett meg az OLAF, de azért sem marasztalt el minket. Ugyanis 2006 júniusában, az ellenőrző mérnök feladataira a Demszky-időszak emberei szerződést kötöttek egy céggel, ami súlyosan összeférhetetlen volt, mert annak a cégnek bizonyos emberei az egyik kivitelezővel is szerződéses kapcsolatban álltak – jegyezte meg a volt főpolgármester. Ezt az összeférhetetlenséget 2010 után meg kellett szüntetni, azonban arra nem volt idő, hogy közbeszerzést írjanak ki az ügyben, ezért a főváros a saját cégét, a BKK-t bízta meg az ellenőrzési feladattal. A főváros nyilván nem korrumpálhatta önmagát. Az OLAF le is írta, hogy egy törvénysértő állapotot szüntettünk meg – tette hozzá Tarlós István.

Fotó: Katona Vanda

A 2003 és 2009 közti időszakra vonatkozóan az OLAF 59-60 milliárdnyi visszafizetést javasolt szabálytalanság címén. Ami büntetést most a fővárosnak ki kell fizetni, ezt a 4,1 milliárd forintot, a szerződések miatt kell kifizetni. Valamennyi, hangsúlyozom, valamennyi M4-gyel kapcsolatos szerződést Demszkyék kötötték meg, és pénzügyi értelemben a túlnyomó többségüket nemhogy 2010 előtt, hanem még a 2006-os önkormányzati választás előtt kötötték

– emelte ki Tarlós István. Az OLAF jelentésére hivatkozva Tarlós István kiemelte: az alagútépítő Bamco konzorciummal a szerződéseket 2006 január és szeptember között, az Alstom-szerződést 2006 májusában, a Siemensszel pedig 2006 júliusában kötötték. A Strabaggal az elsőt már 2004 decemberében megkötötték, az utolsót pedig 2006 márciusában, a Swietelskyvel pedig 2006 márciusban.

Az Alstom-szerződést aztán módosítanunk kellett, ugyanis benne volt az úgynevezett vis maior klauzula, ami azt jelentette, hogy ha nem kapnak a szerelvények típusengedélyt, akkor is ki kell fizetni a számlát utánuk. Tehát a kocsik ott állnának a mai napig a remízben, akkor is ki kellett volna fizetni a számlát utánuk, és a kocsik nem közlekednének se a 2-es, se a 4-es vonalon. Az összes Alstom szerelvénynek 2009-ig meg kellett volna érkeznie Budapestre, ehhez képest 2010-ben összesen egy darab volt itt, annak sem volt típusengedélye – jegyezte meg a volt főpolgármester. Szerinte ebben az ügyben is félrevezetően fogalmazott a baloldali média, hiszen első fokon a típusengedélyek kiadását nem az Orbán-, hanem a Bajnai-kormány hatósága tagadta meg.

Amikor átvettük a várost, a kivitelezői többletkövetelések száma több mint 1200 darab volt. Ezen követelések harmadának a jogosságát a Demszky-féle garnitúra eleve önként is elismerte. Az Európai Bizottság végül 2009-ben határozatban kötötte ki, hogy 11 darab szerződést, aminek az értéke körülbelül 56 milliárd forint volt, eleve törölni kell a támogatható projektköltségek listájáról a szabálytalanságok miatt. Mi a nagyon hátrányos szerződéseket György István kollégámmal és néhány munkatársunkkal nagy nehezen módosítottuk, így több mint 36 milliárd forintot visszaszereztünk a városnak az elvesztegetett pénzekből. Valamennyi módosításunkat kormányhatározat, közlekedéshatósági központi és közgyűlési határozat támasztja alá

– árulta el Tarlós István. Emlékeztetett: 2010-ben a hivatalba lépése után a balos média azzal kezdte riogatni a közvéleményt, hogy 2018-nál előbb biztos nem lesz kész a 4-es metró a szerződések újratárgyalása miatt. Aztán 2014-ben átadták az M4-es metrót. A politikus a Magyar Nemzetnek egy másik elterjedt tévhitet is eloszlatott, miszerint a Tarlós István vezette főváros mondott le a 4-es metró második szakaszának a megépítéséről.

– Ennél durvább és alávalóbb hazugságot nem tudok elképzelni, mert erre a második szakaszra egy árva fillérje sem volt a városnak. Amikor átvettem Budapest vezetését, nemhogy forrás nem volt, hanem 251 milliárd forint adóssága volt a fővárosnak, amiből majdnem 80 milliárd működési hiány volt a BKV-nál. Emellett pedig senki senkivel nem tárgyalt uniós támogatásért, senki sem tárgyalt érdemben a magyar hatóságokkal. Az akkori illetékes szakminiszter egyenesen megírta levélben Demszky Gábornak, hogy szó sem lehet semmiféle második szakaszról, mert az unió még csak tárgyalni sem hajlandó ennek a finanszírozásáról, annyira hiányos állapotban van az előkészítettsége és annyira nincsenek meg a magyar főváros forrásai.

Hogyan állíthattunk volna le valamit, ami el sem indult, és amire nem volt semmi pénz?

– jegyezte meg a volt főpolgármester. Hozzáfűzte: aki kíváncsi a 4-es metró megépítésével és a 3-as metró felújításával kapcsolatos részletekre, annak ajánlja a most megjelent könyvét, amelyben részletesen, külön fejezetekben tárgyalja ezeket a kérdéseket.

Borítókép: Tarlós István (Fotó: Kurucz Árpád)