Nem várnak az unióra a tagországok, a kezükbe vehetik az irányítást

Az Európai Unió tagországai nem várnak a Brüsszel által irányított, közös migrációs politika életbe lépésére, ehelyett nemzetállami hatáskörben veszik a kezükbe az irányítást – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint idén növekedni fog az Európára nehezedő migrációs nyomás, azonban több voksolás is lesz a kontinensen, amelyek befolyásolhatják a migrációs folyamatokat.

– A 2024-es visszaesés után idén várhatóan tovább fog növekedni az Európára nehezedő irreguláris migrációs nyomás. A Száhel-övezet biztonsági kihívásai, a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát sújtó gazdasági nehézségek miatt a migrációs kedv egyre növekszik, sokak elsődleges célpontja pedig Európa. Ez a magyar határt is érinti – mondta el a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akit a 2025-ös migrációs tendenciákról kérdeztünk.

Az Európai Unió tavaly fogadta el a migrációs és menekültügyi paktumot, Marsai Viktor szerint az Európai Unió tagországai nem várnak a Brüsszel által irányított, közös migrációs politika életbe lépésére, ehelyett nemzetállami hatáskörben veszik a kezükbe az irányítást. Fotó: Vajda János

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója kifejtette: miközben a korábbi évekhez képest 2024-ben általánosan némileg csökkent az Európába érkező irreguláris migránsok száma, addig a nyugat-afrikai útvonalon, így a Kanári-szigeteknél és a Baleár-szigeteknél is jelentős növekedés történt. A magyar határt érintő nyugat-balkáni útvonalon is mozgolódás látható. A rendőrség hivatalos adatai is ezt támasztják alá, ugyanis a magyar határszakaszon a tavalyi év első tíz napjában 49 határsértőt fogtak el, most ugyanebben az időszakban 461-et. A Migrációkutató Intézet munkatársai a magyar határ túloldalán helyszíni bejáráson is voltak, és látták a növekvő migrációs nyomás nyomait.

Migrációt befolyásoló választások

Marsai Viktor arról is beszélt, hogy 2025-ben több olyan választás is lesz a kontinensen, amelyek befolyásolhatják az európai migrációs folyamatokat. Mint kifejtette, az első ilyenre január 26-án kerül sor Belaruszban, nagy meglepetéseket a voksolás azonban aligha fog okozni a szakértő szerint. – A végeredmény, Aljakszandr Lukasenka győzelme aligha lehet kétséges bárki számára az elmúlt évek autoriter trendjei tükrében.

Így az Európai Unió keleti határán – azaz Lengyelország, Litvánia és Lettország Belarusszal közös határán – tovább folytatódhat a migrációs nyomás a hibrid hadviselés részeként 

– részletezte. A második, irreguláris migráció szempontjából fontos választás február 23-án lesz Németországban. Az NKE oktatója szerint a német választási kampányban hangsúlyos szerepet kapott a migráció kérdésköre, Nancy Faeser német belügyminiszter január 5-én például már arról beszélt, hogy napirendre került a szíriai menekültek hazatelepítése, és a menekültstátusuk felülvizsgálata.

A magyar határszakaszon a tavalyi év első tíz napjában 49 határsértőt fogtak el, most ugyanebben az időszakban 461-et. Fotó: Török János

– Az elmúlt évben világosan látszott, hogy a migrációval szembeni kritikus álláspont az európai választók körében erősödik. Erre a politikának is reagálnia kellett. Míg néhány évvel korábban ez elképzelhetetlennek tűnt, ma már német politikusok – köztük a baloldali Olaf Scholz is –, a migrációs politika szigorításáról beszélnek. 

Hogy ezeket a politikai ígéreteket pontosan milyen konkrét cselekedetek fogják kísérni, illetve a már megkezdett intézkedések tartósak lesznek-e, az a jövő kérdése – magyarázta Marsai Viktor. Németországból Afganisztánba már hazaküldtek embereket, szimbolikus mértékben csökkentették a bevándorlóknak járó szociális támogatás összegét is, de a szakértő úgy véli, ez még nem jelent áttörést.

Az Európai Unió paktuma nem jött be

Az Európai Unió egyébként tavaly fogadta el a migrációs és menekültügyi paktumot, amit csak Magyarország és Lengyelország nem szavazott meg, később pedig hazánk mellett Hollandia is mentességet kért az uniós migrációs és menekültügyi politika reformjai alól. Ennek célja, hogy enyhítsék a frontországokra nehezedő terheket a tagállamok, amelyek bizonyos számú menedékkérőt átvesznek tőlük. Ha ezt nem vállalják, 20 ezer eurót kell fizetniük minden át nem vett migráns után. 

A szakértő szerint az idei évben várhatóan folytatódni fog a 2024-ben már megkezdődött folyamat:

az Európai Unió tagországai nem várnak a Brüsszel által irányított, közös migrációs politika életbe lépésére, ehelyett nemzetállami hatáskörben veszik a kezükbe az irányítást. 

– Fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a kibocsátó- és tranzitországokkal való megállapodások érdekében, hogy azok tartsák, illetve fogadják vissza a migránsokat. Megteremtik emellett a jogi és gyakorlati feltételeit a tartózkodásra nem jogosult személyek kitoloncolásának – zárta gondolatait a szakértő.

Az embercsempészek szervezettebbek Ismét nő a migrációs nyomás a magyar határon – erősítette meg Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Kifejtette: tavaly a balkáni migrációs útvonalon egész évben érvényesült a magyar határ terelő hatása, a magyar és szerb rendőri aktivitásnak köszönhetően. Hozzátette: tavaly magyar határon, főleg az év második felétől csökkentést tapasztaltak, mert az illegális bevándorlók útvonala áttevődött Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Olaszország felé. Megjegyezte: amíg korábban a téli időszakban az érkezők számának csökkenése volt jellemző, ez most nem történt meg, ennek pedig az az oka, hogy az embercsempészek szervezettebbek, egyre korszerűbb eszközparkkal, jelentős anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, és gondoskodnak a migránsok szállításáról, szállásáról. Mint mondta, Európában nem csökkent a súlyos terrorcselekmények száma, működnek az úgynevezett no-go zónák is, ami az emberekben komoly félelmet kelt. – Ennek nemcsak hogy politikai következményei vannak a helyi, tartományi és országos választásokon, és a patrióta pártok előretörésének lehetünk tanúi, de a nemzetállami kormányzatok is megpróbálnak intézkedéseket hozni a lakosság politikai nyomására a súlyosabb politikai következmények elkerülése érdekében – figyelmeztetett a főtanácsadó.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)