Visszaküldhetik a migránsokat Szíriába Európából?

– A most felálló szír kormány nemzetközi legitimációjának erősítése ütőkártya lehet az uniós tagállamoknak a tárgyalóasztaloknál a migrációval kapcsolatban. Látok ebben egy lehetőséget, remélem, hogy az EU és a tagállamok élni fognak vele – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akit a szíriai helyzet migrációs vetületeiről kérdeztünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint Európában választásokat dönthet el a migráció, így a pártok nem ignorálhatják a kérdést.

Bassár el-Aszad szíriai elnök bukását ünneplő tüntetők a németországi Essenben. Fotó: Anadolu/AFP

Nem indultak el tömegek Szíriából Euró­pa, így Magyarország felé, becsléseink szerint egyelőre nem is fognak. Az ­uniós tagállamok azt várják, hogy rendeződni fog a helyzet Szíriában, több ország fel is függesztette a szír menedékkérelmek elbírálását. Abban is bíznak, hogy Szíria biztonságos harmadik országgá válik, és vissza tudják küldeni az embereket – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója. 

Az Európai Unió­ban a legnagyobb, több mint egymillió fős szír közösség Németországban él, Marsai Viktor tájékoztatása szerint nem született döntés a sorsukról, ám a menekültkérdés politikai okokból megkerülhetetlenné vált az unióban Fotó: MCC

Mint arról beszámoltunk, a szí­riai felkelők alig két hét alatt megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét. A volt vezető néhány nappal ezelőtt elhagyta az országot, ezzel véget ért az Aszad család 54 éves uralma. A ­2015-ös migrációs válság egyik legfontosabb előzménye a szíriai polgárháború volt, az arab tavasz idején, 2011-ben robbant ki, amikor a szíriai lakosság Bassár el-Aszad rezsimje ellen vonult az utcára, demokratikus reformokat és szabadságot követelve. A kormány fellépése gyorsan polgárháborúvá fajult, a konfliktust pedig a különböző ellenzéki erők, dzsihadista csoportok és kurd milíciák részvétele, valamint külső hatalmak – köztük Oroszország, Irán, az Egyesült Államok és Törökország – proxyháborúja tette rendkívül összetetté. A konfliktus során több mint félmillió ember vesztette életét, és több mint 13 millióan váltak menekültté, legtöbben az Euró­pai Unió tagállamaiba, valamint Törökországba menekültek.

Több mint egymillió szír Németországban, ütőkártya a tárgyalóasztalnál

Marsai Viktor elmondta: sorra állítják le a szíriai állampolgárok menedékjog iránti kérelmének elbírálását az európai országok, mondván, az Aszad-rezsim bukásával megszűnhet a menekülés oka. Hozzátette: az Európai Unió­ban a legnagyobb, több mint egymillió fős szír közösség Németországban él. Aszad bukását követően a német kormány úgy döntött, hogy az új menedékkérelmeket nem bírálják el, 

arról azonban még nem született döntés, hogy a Németországban tartózkodó szír menekülteknek mi lesz a sorsa. 

A szakértő példaként említette Ausztriát is, ahol a belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy visszavonnák a menedékkérelmét azon szír menekülteknek, akik öt évnél rövidebb ideje tartózkodnak az országban. Ausztriában több, mint százezer szír menekült él, közülük negyvenezren veszíthetik el a menekültstátuszukat. „A most felálló szír kormánynak nagyon fontos célkitűzése lesz, hogy a nemzetközi legitimációját erősítse. Ez erős ütőkártya lehet az uniós tagállamoknak a jövőben a tárgyalóasztaloknál.”

Látok ebben egy lehetőséget, remélem, hogy az EU és a tagállamok élni fognak vele, ugyanis korábban nem látott társadalmi feszültségeket, politikai tektonikus mozgásokat tapasztalhatunk az unióban a migráció miatt 

– tette hozzá.

A törököknek elegük van a szírekből

A szakértő példaként említette a szélsőjobboldali pártok felemelkedését, és azt is, hogy Finnország felfüggesztette a Szomália felé nyújtott fejlesztési támogatások kifizetését, mert az ország nem fogadta vissza a Finnország által kiutasított állampolgárait. Az NKE oktatója tájékoztatott: a legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy 

a migráció és a bevándorlás, az integráció témája a legfontosabb három téma között van Európában, választásokat dönt el, így a pártok nem ignorálhatják a kérdést.

Marsai Viktor elmondta azt is, hogy a Törökországba menekült szírek nem indulnak el Nyugat-Európa felé, ugyanis zömében elégedettek az ottani körülményekkel. A török társadalomnak azonban elege van a szírekből. 

Törökország nem akar több szír menekültet beengedni.

– Recep Tayyip Erdogan török elnök politikai célja az országban élő 3,5 millió szír menekült hazaküldése. A felkelők mostani sikerei mögött ott állt a török állam is, ez nem véletlen. Erdogan nem engedhet be több embert – magyarázta. Az igazgató kifejtette: azok az állampolgárok, akik elhagyták Szíriát, sokan a rezsim ellenségei voltak, a megtorlástól tartva nem mentek haza. Mások az elmúlt évek során nem újították meg a személyi igazolványukat, ezáltal elveszítették a lakásukat, földjüket, egyéb vagyonaikat. Ezeket kiosztották az Aszad-rezsimhez hű embereknek. Most új lehetőségek nyílnak, hogy ők ezeket visszaszerezzék, ám mindez nem fog menni feszültségek nélkül a szakértő szerint. 

Kérdés, hogy mi lesz a határon Miután megbukott a szíriai rezsim, kérdés, hogy a különféle összetételű, egymás alárendeltségét el nem fogadó csoportok fellépésének hatására a konszolidáció vagy a konfrontáció irányába indul-e el Szíria; ettől függ, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Bakondi György elmondta: pillanatnyilag Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország a fő migrációs útirány a Balkánon, viszont télen a magas hegységi terep nehezebben járható. Részben ennek, részben pedig a szerb rendőri szigor enyhülésének hatására nőtt a migránsok aktivitása a szerb–magyar határon, és megjelentek újra embercsempész bandák is. Bulgária és Románia schengeni csatlakozása kapcsán azt mondta, Magyarország érdeke, hogy kitolja a külső határokat, és minden segítséget megadnak a román és bolgár hatóságoknak az eredményes határőrizethez, ezáltal tehermentesítve a magyar határellenőrzésre nehezedő nyomást.

Borítókép: Bassár el-Aszad szíriai elnök bukását ünneplő tüntető a németországi Essenben (Fotó: Anadolu via AFP)