A korábbi években tapasztalt szakmai hiányosságokkal találkozhatunk a Magyarországot értékelő, 2024-ben megjelent médiaszabadság-jelentésekben is – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemzése.
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett, pontozást vagy rangsorolást is tartalmazó jelentései mellett a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezet új, Media Freedom Report című kiadványát vizsgálták. Az NMHH a létrejötte óta
nyomon követi és véleményezi a hazai médiaviszonyokkal foglalkozó különböző nemzetközi értékeléseket,
hogy konstruktív észrevételeivel hozzájáruljon az érintett kérdések szakmailag megalapozott és elfogulatlan megítéléséhez.
Ismétlés, egyoldalúság
Az előző évi átfogó elemzésben már említett módszertani problémák – néhány kivételtől eltekintve – 2024-ben is azonosíthatók voltak: a különböző országjelentések elkészítésében és a pontozásban résztvevő személyek kiválasztásának szempontjai nem tisztázottak.
A Freedom House Magyarországról szóló riportjai jellemzően csupán egy-egy hazai szakértő értékelésén alapulnak, a Riporterek Határok Nélkül pedig nem közöl információt a pontozásban részt vevőkről.
A kiadványok több esetben az általuk vizsgált időszakon kívül eső, a korábbi években már megfogalmazott állításokat ismételnek meg.
Az áttekintett jelentések forrásfelhasználását összességében egyoldalúság jellemezte, és hiányosságként említették emellett, hogy a Freedom House Freedom in the World című jelentése és a Riporterek Határok Nélkül értékelései nélkülözik a forrásmegjelölést. Ez alkalommal is fel kellett hívni a figyelmet a riportokban található több tárgyi tévedésre, valamint olyan lényeges tényekre, illetve körülményekre, amelyekről a szerzők nem számoltak be.
Példaként említették a Liberties azon téves állítását, miszerint a magyar médiaszabályozás nem gátolja a piaci koncentráció kialakulását, továbbá a Médiapluralizmus Monitor értékelése a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépéssel kapcsolatban, amely azt a hamis látszatot kelti, hogy a magyar szabályozás nem részesít védelemben bizonyos védett tulajdonsággal rendelkező csoportokat.
