Több mint negyedszázada tartotta első évértékelő beszédét Orbán Viktor, akkor is miniszterelnökként. A mostani beszéd a 26. lesz a sorban, az elmúlt években már megszokott helyszínen, a Várkert Bazárban. Orbán Viktor hagyományt teremtett, a kormányfő ezzel az eseménnyel nyitja meg a tavaszi politikai szezont, értékeli az elmúlt időszakot és vázolja a terveit. Korábbi beszédeiben mindig elhangoznak olyan bejelentések, amelyek meghatározók gazdasági vagy társadalmi szempontból, így a szombat délután 15 órakor kezdődő rendezvényen ismét erre számíthatunk. Ezért is érdemes felidézni, milyen fontos témakörökről ejtett szót évértékelőin az elmúlt években Orbán Viktor.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A miniszterelnök az országértékelő műfajt első kormányzása idején hozta be a magyar politikába. A Magyarországon addig szokatlan műfajt első alkalommal ahhoz hasonlította, mint „amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyerekük növekedését”. Az első, 1999-es – a Vigadóban tartott – összegzőjében részletesen beszélt a kabinet terveiről és intézkedéseiről, és 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket.
Három szoba, három gyerek, négy kerék
Több olyan emlékezetes beszéde is volt, amelynek egyes szlogenjei máig beivódtak a köztudatba, ilyen például a 2000-es évértékelőn elhangzott, „három szoba, három gyerek, négy kerék”. A millennium évében mondott beszéde többek között azért is volt maradandó, mert Orbán Viktor a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et.
A következő évben tartott helyzetértékelés egyik legemlékezetesebb mozzanata az volt, hogy Orbán az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejeként emlegette.
Egy vasárnap délelőtt megér négy évet
A 2002-es esemény már a választási kampány jegyében zajlott, itt a kormányfő 2001-et az áttörés évének nevezte, és ekkor hangzott el az emlékezetes mondat is, hogy „a haza olyan, mint egy nagy család”. A miniszterelnök a kormányzati ciklus egészét is értékelte, és hangsúlyos eleme volt a beszédnek a gazdasági eredmények ismertetése. – A mögöttünk hagyott négy évben, történelmünk során azt hiszem először, megtörtént, hogy a magyar gazdaság képes volt, hogy az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítse. Nem egyetlen esztendő alatt, hanem négy év összességében is – hangsúlyozta 2002 februárjában Orbán Viktor. A beszédét azzal zárta: „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet”.
A 2003-as évértékelő több szempontból is különleges: egyrészt Orbán Viktor ekkor értékelte először ellenzékből az előző évet, továbbá az európai uniós csatlakozás előestéjén jártunk ekkor. A Fidesz elnöke a „sok ellenérv” dacára hazánk uniós tagsága mellett foglalt állást, ugyanakkor bírálta az MSZP–SZDSZ-kormányt, amiért rossz feltételeket harcolt ki a csatlakozási tárgyalásokon.
A következő évben már az ELTE lágymányosi épületében tartotta évértékelőjét Orbán, a mottó pedig egy József Attila-idézet volt: „Rendezni végre közös dolgainkat”. A beszéd meghatározó részében a szociálliberális kormány gazdaságpolitikáját kritizálta, és azt mondta, hogy az előző év a családok zsugorodásának esztendeje volt, az országban bizonytalanság és szorongás uralkodik.
A 2005-ös beszédben Orbán Viktor fokozott hangsúlyt fektetett az életszínvonal esésére, és konkrétan a „ráfizetés évének” nevezte 2004-et. Bírálta a magas államadósságot, a kórházak privatizálásának szándékát, a családi adórendszer hiányát és a magas gyógyszerárakat is. Újdonságnak számított ekkor, hogy a Körcsarnokban tartott eseményt több más „országértékelő beszélgetés” előzte meg, négy vidéki városban és a fővárosban.
A 2006-os helyzetértékelő helyszíne a SYMA-csarnok volt, és ismét egy országgyűlési választási kampány felvezetését jelentette. Orbán Viktor akkor úgy jellemezte az MSZP–SZDSZ-koalíciót, mint „luxuskormányt, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”.
Egy az ország, egy a zászló
Egy évvel később már túl voltunk a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéden és az azt követő tömegtüntetéseken, illetve a brutális, megtorló rendőrterroron. Orbán Viktor a hazugság témája köré építette beszédét, ekkor hirdette meg az „egy az ország, egy a zászló” jelszót is. Arra hívta fel a figyelmet: ahhoz, hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell – fogalmazott a Fidesz első embere.
A 2008-as évértékelő gyakorlatilag a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló, márciusban rendezett népszavazásról szólt. A kampánybeszéd szlogenje „a jövő igennel kezdődik”. A Fidesz elnöke akkor azt mondta: a referendum egy új korszak nyitánya lesz. Ezzel előrejelezte a Gyurcsány-korszak bukását, ami 2009 tavaszán a miniszterelnök lemondásával már megkezdődött, majd 2010-ben vált teljessé, amikor történelmi vereséget szenvedtek a szocialisták.
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
De ne fussunk előre, a 2009-es év is fontos politikai eseményt hozott, hiszen ekkor rendezték az európai parlamenti választásokat, amely hazánkban a második volt a 2004-es uniós csatlakozásunkat követően. A Millenárison rendezett évértékelőn már a kampány jelszava jelent meg: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”. Orbán Viktor ennek a felszólalásának a végén alkalmazta először azt a fordulatot, amivel azóta is minden nagyobb beszédét zárja: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
A fölényes győzelemmel zárult 2009-es EP-választás, valamint az egyre mélyülő gazdasági és morális válság, amibe a baloldali kormányzás taszította az országot, olyan népszerűségvesztést eredményezett az MSZP és a koalíciót már elhagyó, de kívülről a kormányt támogató SZDSZ számára, ami után nem volt kérdés, hogy ki nyeri a soron következő választásokat.
Tíz év alatt egymillió új munkahely
Orbán Viktor 2010. februári beszéde ezért már a jövőbeli kormányzásról szólt: a néhány hónappal később ismét miniszterelnökké választott politikus előzetesen az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.
Fotó: MW-archív
Ötéves terv és harc az államadósság ellen
Az ezt követő, 2011-es helyzetértékelőjén már újra kormányfőként állt a közönség elé a Millenárison. Itt ismertette öt évre szóló tervét, amelyet így foglalt össze: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Orbán Viktor beszédében meghirdette az államadósság elleni küzdelmet, és a foglalkoztatottság növelésének hosszú távú tervét is.
Békemenet és a brüsszeli támadások kezdete
A következő év már egyre erősödő brüsszeli támadásokról és a bukott baloldal újabb pozíciófogásáról is szólt, ennek megfelelően a miniszterelnök a 2012-es értékelő beszédében az ellenzéken túl keményen bírálta az európai politikát is. Úgy fogalmazott: „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”. Orbán Viktor természetesen nem hagyta szó nélkül az első békemenetet sem. „Az emberektől kapott felhatalmazással az emberekkel együtt, az emberek érdekében: ez vágott belém élesen január 21-én, a békemenet sok százezres tömegét látva. Mielőtt bármit is mondanék önöknek, hadd mondjak köszönetet azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarország mellett, és kiálltak egymásért” – mondta a kormányfő. Ez volt az eurózóna válságának talán legsúlyosabb éve, de kétségtelen, hogy a 2011-es év is megviselte a kontinenst. Miként a miniszterelnök is emlékeztetett rá: egyetlen év leforgása alatt 13 kormány bukott meg az EU tagállamaiban.
A miniszterelnök előre jelezte a 2012-es év gazdasági nehézségeit, illetve emlékeztetett az akkoriban visszatérését tervező Bajnai Gordon kormányzására is, amely „egy horribilis kifizetetlen számlát hagyott hátra Magyarországnak címezve, és a számlán ezermilliárdos tételek szerepelnek”. Szerinte a baloldali politikusok és üzlettársaik erre egyhangúlag azt mondták: fizessék ki az emberek! – Ma is ezt hallom tőlük itthon, és ezt hallom Európában is. Ne segítsen a kormány a devizahiteleseknek, ne kérjünk fair hozzájárulást a bankoktól és a nemzetközi cégektől, inkább fizessék az emberek az egész számlát – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kulcsszerepben a középosztály
A 2012-es évértékelő talán leggyakoribb kulcsszava a középosztály és annak megerősítése volt. A miniszterelnök a cél elérése érdekében feladatként tűzte ki a devizahitelezés következményeinek orvoslását, az adórendszer átalakítását, a közmunkaprogram megerősítését, a szakképzési rendszer megújítását és a felsőoktatás átszervezését, valamint a családok megerősítése mellett a középosztály és a nyugdíjasok szövetségének fenntartása mellett is kiállt. 2012 végén jelentette be a kormány az említett szövetség számára kiemelt fontosságú rezsicsökkentés megkezdését.
Nemzeti önrendelkezés és rezsicsökkentés
A 2013-as évértékelő fókuszában a nemzeti önrendelkezésért folytatott küzdelem állt. – Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak. Olyan országot, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat. Olyan országot, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre – foglalta össze Orbán Viktor a célokat. Hangsúlyos eleme volt a beszédnek a rezsicsökkentés, amelyről a miniszterelnök azt mondta, évtizedek óta nem volt példa ilyenre Magyarországon.
Cél az eredmények megőrzése
A 2014-es beszéd már újra a kampány jegyében zajlott, ahol Orbán arról is beszélt, hogy sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére messze vagyunk még a biztonságos, kényelmes élettől. Az eredmények között sorolta fel, hogy Magyarországnak volt ereje megadóztatni a bankokat, a multikat, és hogy csökkentse a rezsit. Letörtük az inflációt, három százalék alá szorítottuk a költségvetési hiányt, emelkedtek a bérek és a foglalkoztatottság. Magyarország képes volt az európai uniós átlagot meghaladó, stabil gazdasági növekedésre is, illetve sikerült „hazaküldeni” a Nemzetközi Valutaalapot.
A nemzeti politika korszaka
A 2015-ös beszédet már nehezebb belpolitikai helyzetben, nem sokkal a kétharmad átmeneti elvesztése – a veszprémi időközi választás – után mondta el a kormányfő. Ennek megfelelő hangulatban szólt a táborhoz Orbán Viktor: „Fogjuk meg a munka végét, ne finnyáskodjunk!” Ekkor elsőként rendezték az évértékelőt a Várkert Bazárban, ahol a miniszterelnök kifejtette: Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy a 2008-as pénzügyi világválság után 2010 óta új korszak, a nemzeti politika korszaka köszöntött ránk. A kormányfő szerint ehhez mindenekelőtt szuverén és kezdeményező külpolitika, komoly hadsereg és gazdasági sikerek kellenek. Azt is elmondta, hogy a kormány egy sajátos magyar modell kialakítására törekszik, hiszen minden nép igyekszik egy saját magára szabott társadalmi és gazdasági modellt kialakítani.
Állítsuk meg Brüsszelt!
A 2016-os évértékelőben központi téma volt az előző évben indult migrációs hullám. A kormányfő már akkor világossá tette, hogy milyen veszélyekkel Brüsszel felelőtlen migrációs politikája. Szerinte az elért eredményeket, a stabilitást, a helyreállított közrendet, a terrormentes közbiztonságot és a lassan magára találó nemzeti kultúránkat veszély fenyegeti. A veszély neve: népvándorlás. Úgy vélte, a XXI. század második és harmadik évtizede a népvándorlás évtizedei lesznek, minden ellenkező elképzeléssel és fejleménnyel szemben a történelem ránk rúgta az ajtót. Szerinte Brüsszelt meg kell állítani, mivel a fejükbe vették, hogy az Európába beszállított bevándorlókat szétosztják közöttünk kötelezően, a törvény erejével. – Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk – szögezte le Orbán Viktor.
Szuverenisták állnak szemben a globalistákkal
A 2017-es beszéd kiinduló gondolata az volt, hogy 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki az új hadállások Európában és a nyugati világban: a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig fellázadt a vezetők ellen. Megerősítette, hogy ebben a küzdelemben mi, a szuverén országok állunk szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.
Nekünk Magyarország az első
A következő évben ismét a parlamenti választások határozták meg az értékelő beszéd tartalmát. A 2018-as megméretés előtt 49 nappal tartott évértékelőt arra a gondolatra fűzte fel a miniszterelnök, hogy az elmúlt nyolc év jól sikerült, az elért eredmények tükrében pedig azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen. Szerinte a Fidesz politikai közössége képviseli egyedül a folyamatosságot és a tapasztalatot a magyar politikában. Elmondta: a tapasztalat, a bátorság, a kipróbált bajtársak, a nemzetközi tekintély, az emelkedő pályára állított ország, a komoly tervek és kiapadhatatlannak tűnő tetterő miatt a magyar ügy nyert ügynek tűnik. Ekkor jelent meg a „Nekünk Magyarország az első” szlogen.
A bevándorlás helyett a családokat támogatjuk
A következő, 2019-es beszédben hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök, valamint az újabb EP-választás tétjéről is szót ejtett. – Európa népe történelmi válaszúthoz érkeztek, a bevándorlást támogató országok „kevert népességű országot” hoznak létre, és elvesznek – fogalmazott kendőzetlenül Orbán Viktor.
Fotó: Havran Zoltán
A bevándorlóországokban szerinte keresztény–muszlim világ jön létre folyamatosan zsugorodó keresztény aránnyal. Magyarország azonban a családokban és a nemzeti kultúra, a hagyományok megőrzésében hisz – hangsúlyozta.
Száz év és tíz év
A 2020-as évértékelő Trianon 100. évfordulója jegyében telt. Így tehát a száz évvel azelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta tíz évvel korábbi csődből való kilábalására is emlékezett a miniszterelnök. Orbán Viktor megemlékezett a kormányzás tizedik évfordulójáról is. – Tíz évvel ezelőtt az emberek véget vetettek a szocialista rémkormányzásnak és megkezdte munkáját a nemzeti kormány. Az ország akkor a csőd szélén állt, a munkanélküliség az egekben, az emberek eladósodva – idézte fel. A kormányfő kiemelte, hogy az emberek reménybe, jövőbe vetett hite nem volt alaptalan. A sikerhez viszont elengedhetetlen volt a nemzeti önbecsülés helyreállítása.
Évértékelő a választások és a háború árnyékában
A 2021-es évértékelő beszéd a koronavírus-járvány miatt elmaradt, egy évvel később azonban már a választási kampányra készült a Fidesz és a kormányfő. A 2022. február 12-én, a választási kampány első napján a Várkert Bazárban Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal semmit sem szavazott meg azokból a törvényekből, amelyek a koronavírus-járvány alatti válságkezelést segítették. Elmondta: a baloldal nem szavazta meg a koronavírus elleni védekezés alapjául szolgáló törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbér-emelést, a családi adó-visszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket sem. – Ez a választás arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni – tette hozzá. Beszélt az eredményekről is, például arról, hogy több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején, és a 13. havi nyugdíjak is megérkeztek azokban a napokban.
1/14 2024-es évértékelő
A kormányfő szólt arról is, hogy el kell kerülni a háborút Oroszország és Ukrajna konfliktusában. A beszéd szlogenje az azóta is emlékezetes „előre menjünk, ne hátra” volt.
Két fő veszély, a háború és az infláció
A 2023-as évértékelőn a kormányfő arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, az egyik a háború, a másik az infláció. Hosszan értekezett az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett eddig csak szankciók jöttek. A kormányfő leszögezte: „Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni.”
Újraéledő nagyság Amerikában és Európában
A múlt évben elmondott értékelőjében Orbán Viktor tragédiának nevezte, hogy a háborúban több százezer embernek kellett és kell meghalnia. Hozzátette: Magyarország a békét támogatja, nem fog fegyvert szállítani. A miniszterelnök szerint a nyomásgyakorlás olyan szintre nőtt, hogy a nagykövetek a parlamentbe járnak ellenőrizni, vajon jól viselkedik-e a dollárbaloldal.
A kormányfő már egy évvel ezelőtt reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban változás jön, „ha a Jóisten megsegít bennünket, akkor Magyarország mozgástere régen látott mértékben kitágul. Szeretnénk, ha Donald Trump visszatérne az elnöki székbe és békét teremtene Európa keleti felén” – tette hozzá.
– Újraéledő nagyság Amerikában és Európában, konnektivitás, erősödő szlovák–osztrák–magyar–szerb térségi együttműködés, és brüsszeli szuverenista fordulat. Ezt kérjük év végére a karácsonyfa alá – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor 2024-es évértékelője (Fotó: Csudai Sándor)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orbán Viktor évértékelője 
