Március 20-a a boldogság nemzetközi napja, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy a jólét nem csupán gazdasági mutatókban mérhető, hanem az emberek életminőségében és közérzetében is. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) immár négy éve követi nyomon a magyarok boldogságérzetét a közérzet-barométer kutatásával.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a kisgyermeket nevelő szülők érzik magukat a legboldogabbnak, és a családi állapot is meghatározó tényező. A felmérésből kiderül, hogy a házasok és stabil párkapcsolatban élők boldogságszintje lényegesen magasabb, mint az egyedülállóké vagy az elváltaké.
Fiatalok és családosok: ők a legboldogabbak
A kutatás szerint a magyarok boldogságszintje egy tízes skálán átlagosan 7,3 pont, ami az elmúlt évek adataihoz hasonló érték. A legboldogabbak a 18–29 éves fiatalok (7,6 pont), őket követik a 30–49 évesek (7,5 pont). Az 50 év felettiek körében ez az érték fokozatosan csökken: az 50–65 évesek boldogságszintje 7,1 pont, míg a 65 év felettieké 6,9 pont.
A családi állapot erősen befolyásolja a boldogságot. A legboldogabbnak a házasok bizonyultak (7,7 pont), de az élettársi kapcsolatban élők is hasonlóan magas értéket adtak meg (7,6 pont). Ezzel szemben az elváltak (6,6), az egyedülállók (6,7) és az özvegyek (6,4) lényegesen kevésbé érzik magukat boldognak.
A gyermekek növelik a boldogságot
A gyermeknevelés pozitív hatása is egyértelműen kimutatható. A kisgyermekes szülők a legboldogabbak: a gyesen és gyeden lévők 8,1 pontra értékelték boldogságérzetüket, ami jócskán meghaladja az országos átlagot. A nagycsaládosok szintén magas értéket adtak meg (7,4 pont), ami arra utal, hogy a gyermekvállalás és a család megléte komoly szerepet játszik az emberek jóllétében.
A KINCS kutatása szerint tehát a stabil párkapcsolat, a házasság és a gyermeknevelés mind hozzájárul a boldogság növekedéséhez Magyarországon.
